A családi stressz miatt fájhat a csecsemők hasa

Nem számít, hogy anyatejjel vagy tápszerrel él az újszülött, nem számít, hogy fiú-e vagy lány, sem az, hogy koraszülött volt-e, a csecsemőkori krónikus hasfájás ugyanolyan valószínűséggel fordul elő – idézték a Semmelweis Egyetem honlapján Cseh Áront gyermekgyógyászt és gyermek-gasztroenterológust, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusát.  

A kólikaként is emlegetett csecsemőkori krónikus hasfájás felmérések szerint akár minden harmadik csecsemőt is érinthet. Jellemzője, hogy a háttérben nincs mérhető, kimutatható elváltozás, a betegség legtöbbször ártalmatlan. 

Az önmagában normális, hogy csecsemőkorban a gyermekek többet sírnak: egyes felmérések szerint az első hat hétben teljesen normálisnak tekinthető a napi két óra sírás, de még három hónapos korban is átlagosan napi egy órát sírnak a babák. A csecsemők persze sok mindentől sírhatnak, hiszen érzéseiket, szükségleteiket így fejezik ki, a kólikás csecsemő azonban nem az éhség vagy a telt pelenka miatt jelez.

Mikor számít hasfájósnak a kisbaba?

A kólika viszonylag egyszerűen, az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Eszerint: ha a csecsemő legalább 3 hete, a hét három vagy több napján, napi több mint 3 órát sírással tölt, és ennek más oka nem található, kólikával van dolgunk – mondta a szakorvos. 

„Ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólikával van dolgunk, a tünetek kezdetének és végének mindenképpen három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre kell esnie. Ezenkívül a visszatérő és elhúzódó epizódok hátterében ki kell zárni a szervi okokat, valamint nem társulhat melléjük súlyfejlődési nehézség vagy láz” – hangsúlyozza Cseh Áron.

Fotó: JPM/Cultura Creative

Gyógyszer helyett módszer

A legújabb feltételezések a gyomor-bélrendszer éretlenségét, a bélrendszer túlzott perisztaltikáját, valamint a bélflóra eltolódását feltételezik a kólika hátterében. A terhesség vagy a szoptatás alatti anyai dohányzás szintén fokozott kockázatot jelenthet, a legfontosabb tényező azonban kétséget kizáróan a pszichoszociális vonal, vagyis a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek – mondta Cseh, aki szerint számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus hozzájárulhat a kólika kialakulásához. Első gyereküket nevelő szülők például gyakrabban számolnak be kólikáról, ami vélhetően az idegeskedés, a kezdeti stressz számlájára írható. 

Az orvos szerint a csecsemőkori kólika kezelésében a legfontosabb, hogy a kórképet funkcionális jellege miatt biopszichoszociális megközelítésben kell gyógyítani. A szakemberek feladata, hogy megértessék a szülőkkel, hogy a csecsemőkori hasfájás gyakori jelenség, és ha a szervi okokat az orvos kizárta, akkor a baba megnyugtatásán kívül más teendő nincs. A szakember szerint első vonalbeli kezelésként a kólikás csecsemők etetését és a szülők nyugtatási technikáját érdemes átgondolni. A többi kezelési technika (pl. gyógyszerek) rutinszerű alkalmazása nem javasolt kólikában, mert az esetek döntő többségében amúgy is hatástalanok.

Hasfájás nagyobb gyerekeknél

A csecsemőkor után, a gyermekkor későbbi szakaszaiban is jelentkezhet hasfájás, ez az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati és gyermek-gasztroenterológiai probléma, amivel a szülők orvoshoz fordulnak. A felmérések szerint minden ötödik-tizedik gyermeket érinthet. Krónikus gyermekkori hasfájásról akkor beszélhetünk, ha legalább 2-3 hónapja fennállnak a panaszok.

Bár az esetek nagy részénél ekkor sem szervi, hanem funkcionális ok áll a háttérben, mégis fontos kizárni az aggasztó jeleket, amelyek szervi eltérésre, betegségre utalhatnak. A családban előforduló gyomor-bélrendszeri betegség, a fizikális vizsgálattal észlelhető kifejezett eltérések, vagy a véres széklet utalhat szervi okra, amikor további gyermek-gasztroenterológiai kivizsgálás lehet szükséges Cseh szerint. 

Az akut, vagyis hirtelen jelentkező hasfájás gyermekkorban leggyakrabban fertőzéses eredetű, hasmenéssel és hányással járhat. Ilyenkor a legfontosabb a tünetek enyhítése, folyadékpótlás, és jó hatású lehet bizonyos probiotikumok adása. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot, lecsökken a vizelet mennyisége, bágyadttá válik, vagy a hasi fájdalom kifejezetten erős, és egy ponton jelentkezik, esetleg a széklet véressé válik. 

Ilyenkor háziorvosnak vagy ügyeleti időben a háziorvosi ügyeletnek érdemes megmutatni a gyermeket, hogy kiderüljön, szükséges-e kórházi beutalás. Az elhúzódó hasfájás – amennyiben 2-3 hónapon túl is fennáll – krónikus jellegűnek mondható, háziorvosi vagy gyermek-gasztroenterológiai szakvizsgálatot igényelhet.

Csecsemőkorban a tehéntejallergia lehet okozója, ami akár az anyatejjel is átkerülő tehéntejfehérje-molekulák miatt kialakuló bélgyulladás következménye. Leggyakoribb tünete a hasmenés, de akár székrekedés is, véres széklet főleg csecsemőkorban, ekcéma, táplálási és súlyfejlődési problémák. Kimutatására a tehéntejfehérje megvonásával, majd visszaterhelésével, a tünetek megfigyelésével van lehetőség. A tejallergiát, akárcsak a gyermekek 1-2 százalékánál előforduló többi ételallergiát (tojás, szója, olajos mag, gabona és halféleségek) az esetek nagy részében kisiskoláskorra kinövik a kicsik. 

Egyéb allergiák

A tejcukor-felszívódási zavar nem összetévesztendő a tejallergiával, ami a tejcukor lebontási problémájából adódik, főleg későbbi életkorban jelentkezik, a tejtermék elfogyasztása után pedig hasmenéssel és hasfájással jár – és nem nőhető ki.

A lisztérzékenység vagy cöliákia szintén nem ételallergia, bár búzafélékre is létezik allergia, hanem egy autoimmun kórkép, amit vérvétellel lehet igazolni, és szigorú, élethosszig tartó diétát igényel. A cöliákia gyakorisága nő, a lakosság 1-2 százalékát érinti, de a diétát csak orvosi javaslatra szabad elkezdeni, mert az önkényesen elkezdett gluténmentes étrend lehetetlenné teheti a kimutatást.

Bár a gyulladásos bélbetegség (IBD) még ritka kórképnek számít Magyarországon, a többi fejlett országhoz hasonlóan itthon is nő a gyakorisága, amihez a genetikai tényezők mellett feltehetően hozzájárulnak a környezeti hatások, az ételekben található bélgyulladást kiváltó anyagok. Az IBD tünete lehet hasmenés, véres széklet, de néha csak súlycsökkenés, vagy akár bélrendszeren kívüli tünet is, mint visszatérő láz, szem-, ízületi- vagy bőrgyulladás.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.