Gazdagabb élet lehet az exobolygókon, mint a Földön
Könnyen lehet, hogy egyes exobolygók alkalmasabbak az élet kialakulására, mint a Föld – legalábbis ezt állítja a Chicagói Egyetem exobolygókutatója, Stephanie Olson. Bár nem tudjuk, hogy milyen lehet a Földön kívüli élet, a kutatók feltételezik, hogy vízre azért szükség van hozzá, a NASA ROCKE-3D névre keresztelt szimulációja alapján pedig lehetnek olyan exobolygók, amelyek még a földinél is kellemesebb kondíciókkal kecsegtetnek.
Olson szerint az élet egyik alapvető feltétele az óceánok parttól eltartó irányú vízmozgása, amely a mélyebb rétegekből tápanyagokban gazdag hideg vizet hoz a felszínre. A mélyből felkerülő tápanyagok így jutnak el azokba a rétegekbe, ahol a fotiszintetizáló élőlények élnek. A kutatók feltételezése szerint minél gazdagabb ez a feláramlás (upwelling), annál nagyobb egy bolygó biológiai aktivitása, ennek megfelelően pedig olyan bolygómodelleket állítottak fel, ahol a földinél nagyobb mértékben van jelen ez az aktivitás.
A sűrűbb légkör, a lassabb forgás és a nagyobb kontinensek mind gazdagabb feláramlást eredményeznek – ha pedig ilyen tulajdonságokkal rendelkező bolygókat találunk, az azt is jelentheti, hogy nem egyedül a Földön alakulhatott ki élet, sőt, még csak nem is a Föld a legjobb hely az élet kialakulására.
Keveset tudunk az idegen óceánokról, de nem árt, ha vannak
A kutatók szerint ez azt is jelenti, hogy a Földön kívüli élet kutatásában célszerűbb azokat a bolygókat megcélozni, amelyek ezekkel a tulajdonságokkal bírnak. Olson szerint a mostani kutatások alapján a csillagászok már tudják, hogy mit kell keresniük, már csak az van hátra, hogy nekilássanak a keresésnek: a jövő teleszkópjait célzottan erre a célra kell majd kifejleszteni. Chris Reinhard, a georgia-i műegyetem, a Georgia Institute of Technology klímakutatója szerint Olson kutatása ugyan sokat ígérő, de óvatosan kell kezelni, a csillagászok ugyanis még nagyon keveset tudnak az idegen bolygók óceánjairól.
Olson szerint viszont akkor, ha a Földhöz hasonló bolygókat keresünk (akár későbbi költözés céljából), nem feltétlenül a bolygó mai állapotára kell gondolnunk, hanem az archaikum 4000 millió évvel ezelőtti időszakától egészen egy olyan klímáig, amiről ma még fogalmunk sem lehet.
A kutatás – és a NASA ROCKE-3D modellje – végső soron nem egyetlen, életre alkalmas bolygó felkutatását tűzi ki célul, hanem annak a halmaznak a meghatározását, ahol az élet létrejötte egyáltalán elképzelhető, és mindenekelőtt megfigyelhető lenne.