Tízezernyi, eddig ismeretlen exobolygót azonosíthatott egy tudóscsoport
Egy algoritmus segítségével rengeteg új, korábban még nem észlelt exobolygót fedeztek föl, amelyek azonban még megerősítésre várnak.
Egy algoritmus segítségével rengeteg új, korábban még nem észlelt exobolygót fedeztek föl, amelyek azonban még megerősítésre várnak.
Csillagászok a James Webb űrtávcsővel figyelték meg a Jupiterhez hasonló méretű, tőlünk nagyjából 12 fényévre található Epsilon Indi Ab exobolygót. A légköre nagyon nem úgy viselkedik, mint ahogy várták.
A mindössze 18,6 kilogramm tömegű, ultraibolya és látható fényben spektrofotometriai méréseket végző berendezés küldetésének célja, hogy „feltárja a csillagkitörések, mágneses mezők és a fiatal bolygórendszerek kialakulásának titkait”.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
A kutatásban részt vevő Kiss László csillagász szerint a HD 110067 csillag körüli bolygórendszer a legalkalmasabb arra, hogy Neptunusznál kisebb bolygók légkörét lehessen vizsgálni.
Egyre pontosabban tudjuk mérni a csillagok fényességének változását, és ez megágyazott az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb tudományos forradalmának, több ezer Naprendszeren kívüli bolygó észlelésének, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője.
Egyszerre két csillag vagy fekete lyukak körül keringő bolygókat is szemmel tartanak, a legutóbbi lajstromfrissítés idején 65 exoplanétát vezettek fel a listára.
Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
A Földtől 370 fényévre található PDS 70 rendszer egyik bolygója körül olyan korong jelent meg, ami egy vagy több hold születését jelzi előre – ilyen jelenségről eddig még nem sikerült felvételt készíteni.
Egy új kutatás szerint az elmúlt 5000 évben több mint 1700 csillag távolságából volt megfigyelhető a Föld, és néhány ilyen csillag körül biztosan kering olyan bolygó, ami elméletileg lakható.
Az austini Texas Egyetem csillagászainak az űrtávcső ultraibolya fényérzékenységét kihasználva sikerült megbecsülni a Jupiterhez hasonló PDS 70b nevű gázóriás tömegnövekedési ütemét.
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
A több exobolygót tartalmazó rendszerekről nagyon ritkán készülnek képek, és a csillagászok egészen mostanáig sosem figyelhettek meg közvetlenül több bolygót egy Naphoz hasonló csillag körül. Az eredmények segítenek megérteni, miként alakultak ki és fejlődtek a bolygók a Naprendszerben.
Most, hogy a szükséges technológia jobban rendelkezésre áll, nagyszabású SETI-programok indítását jelentették be az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetségének közgyűlésén.