A kutatásban részt vevő Kiss László csillagász szerint a HD 110067 csillag körüli bolygórendszer a legalkalmasabb arra, hogy Neptunusznál kisebb bolygók légkörét lehessen vizsgálni.
Egyre pontosabban tudjuk mérni a csillagok fényességének változását, és ez megágyazott az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb tudományos forradalmának, több ezer Naprendszeren kívüli bolygó észlelésének, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője.
Egyszerre két csillag vagy fekete lyukak körül keringő bolygókat is szemmel tartanak, a legutóbbi lajstromfrissítés idején 65 exoplanétát vezettek fel a listára.
Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
A Földtől 370 fényévre található PDS 70 rendszer egyik bolygója körül olyan korong jelent meg, ami egy vagy több hold születését jelzi előre – ilyen jelenségről eddig még nem sikerült felvételt készíteni.
Egy új kutatás szerint az elmúlt 5000 évben több mint 1700 csillag távolságából volt megfigyelhető a Föld, és néhány ilyen csillag körül biztosan kering olyan bolygó, ami elméletileg lakható.
Az austini Texas Egyetem csillagászainak az űrtávcső ultraibolya fényérzékenységét kihasználva sikerült megbecsülni a Jupiterhez hasonló PDS 70b nevű gázóriás tömegnövekedési ütemét.
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
A több exobolygót tartalmazó rendszerekről nagyon ritkán készülnek képek, és a csillagászok egészen mostanáig sosem figyelhettek meg közvetlenül több bolygót egy Naphoz hasonló csillag körül. Az eredmények segítenek megérteni, miként alakultak ki és fejlődtek a bolygók a Naprendszerben.
Most, hogy a szükséges technológia jobban rendelkezésre áll, nagyszabású SETI-programok indítását jelentették be az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetségének közgyűlésén.
Michel Mayor szerint irtani kéne azokat a teljesen őrült vélekedéseket, amelyek azzal érvelnek a klímavédelem ellen, hogy amennyiben a Föld lakhatatlanná válik, keresünk majd egy másik bolygót magunknak.
Nem elég, hogy kifejlődhetett élet a Földön kívül, de egy friss kutatás szerint még az itteninél is kedvezőbb kondíciók uralkodhatnak a távoli bolygókon.
1992-ig kellett várni az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésére. Azóta viszont beindult az ipar, most már négyezernél tartunk. És hol van még a vége!
A kutatók megvizsgálták, hogy milyen hatása lenne a Kepler-96 csillagkitöréseinek a földi mikroorganizmusokra egy lakhatósági zónában található hipotetikus bolygón. Meglepő eredményre jutottak.