Japán nő kapta a világ első őssejtekből épített szaruhártyáját

Felnőtt sejtekből multifunkcionális őssejtekké visszafiatalított sejtekből épített tökéletesen működő szaruhártyát Kodzsi Nisida (Kohji Nishida), az Oszakai Egyetem szemészprofesszora. A szövetet egy öröklődő betegség miatt súlyosan látássérült nő szemébe ültették. A beteg látása a július 25-i műtét óta jelentősen javult, az új szaruhártya az utána következő hetekben is hibátlanul működött – mondta a Nature-nek a szemészprofesszor. Nisida és orvoscsapata szerint a korneatranszplantáción átesett beteg látása tovább fog javulni. Az orvosok azt várják, hogy új szaruhártyája segítségével a nő látása élete végéig megmarad majd.

A szaruhártya a leggyakrabban átültetett szövet a világon. Mindeddig azonban ezt a műtétet kizárólag elhunyt donorokból származó szövetekkel végezték. Nisida és csapata idén márciusban kapott állami engedélyt az általa és kutatótársai által őssejtekből előállított szövet beültetésére. Az orvoscsapat még idén tervezi a következő hasonló műtétet, öt éven belül pedig a klinikai gyakorlatba is bevezetni szándékoznak az eljárást. 

Átültetett szövet egy hagyományos szaruhártya-transzplantáció utánFotó: IMGUR

Japánban pillanatnyilag körülbelül 1600-an várnak szaruhártya-átültetésre, míg a világon mintegy 12,7 millió embernek lenne ilyen műtétre szüksége. „A látás azért válik egyre fontosabbá, mert nem elég, hogy az emberi agy 20 százaléka a vizuális információ feldolgozásával foglalatoskodik, a képi információ ráadásul minden eddiginél fontosabbá is vált, és ez a trend a jövőben is folytatódni fog. Mindeközben a vakok aránya a következő évtizedekben várhatóan nő majd” – monsta a látásjavító és látásvisszaállító műtétek növekvő fontosságáról a Qubitnak idén január végén Roska Botond molekuláris és sejtbiológus, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője, aki ugyancsak a látásvisszaállító eljárásokat kutatja. 

Egyes ázsiai országokban mára a gyerekek 95 százaléka szorul látáskorrekcióra, a látásromlás és vakság gyógyításának módszereit kutató magyar tudós szerint a vakság a szóban forgó országok lakosságának akár a harmadát is érintheti néhány évtizeden belül. Nem véletlen, hogy az ennek gyógyításán fáradozók erőfeszítéseit tudományos és állami körökben is egyre gyakrabban díjazzák. A legmagasabb tudományos díjakkal többszörösen elismert magyar származású svájci kutatóorvos idén augusztus 20-án a legmagasabb állami elismerést, a Magyar Szent István-rend kitüntetést is átvehette. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: