Feltárták az Európa alá süllyedt őskontinens, Nagy-Adria történelmét

2019.09.12. · tudomány

Bár a több százmillió éve létrejött, körülbelül Grönland területének megfelelő földrész, Nagy-Adria tektonikus történelme több évtizede ismert, egy nemzetközi geológuscsoport tíz éve arra vállalkozott, hogy részletesebben is rekonstruálja az elsüllyedt, ma Európa déli része alatt húzódó kontinens elmúlt 240 millió évét – az eredmények szeptember elején jelentek meg a Gondwana Research című folyóiratban.

Nagy-Adria körülbelül ekkor vált le a déli félteke mai földrészeit, nagy félszigeteit (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália, Dél-Amerika, illetve India és az Arab-félsziget) és kisebb északi területeket magába foglaló, Gondwana nevű ősi szuperkontinensről, és kezdett el észak felé mozogni. Aztán százmillió évvel később, amikor az óceánban összegyűlt üledékek kőzetté váltak, és felvette grönlandnyi méretét, a kontinens összeütközött Európával, darabjaira hullott, és az Eurázsiai-lemez alá gyűrődött. Csak néhány kőzetdarab maradt a felszínen az eltűnt kontinensről, ezeket a dél-európai hegységekben vizsgálták a geológusok.

140 millió évvel ezelőtt Nagy-Adria területe a mai Grönlandéhoz hasonló volt, de a legnagyobb része már ekkor az óceán alá süllyedt (halvány zölddel jelölve)
photo_camera 140 millió évvel ezelőtt Nagy-Adria területe a mai Grönlandéhoz hasonló volt, de a legnagyobb része már ekkor az óceán alá süllyedt (halvány zölddel jelölve) Forrás: Van Hinsbergen et al., 2019 / Gondwana Research

A kutatást nehezítette, hogy a fennmaradt nagy-adriai kőzetek Spanyolországtól Iránig több mint 30 országban terültek szét, így nem könnyű őket feltérképezni, ráadásul az elmúlt évekig nem is állt a geológusok rendelkezésére ilyen aprólékos rekonstrukcióra alkalmas szoftver. „A mediterrán régió egyszerűen egy geológiai kupleráj. Minden elhajlott, eltört és halmokban áll” – mondta Douwe J.J. van Hinsbergen, az Utrechti Egyetem geológusa, a kutatás vezető szerzője.

Kincses térképek

„Mindent, amit magad körül látsz, és nem fából vagy ruhaanyagból van, valamikor geológusok találtak a hegyekben” – utalt van Hinsbergen arra, hogy a civilizáció számára ma már létfontosságú ércek, fémek és ásványok ezekben a kőzetlemezekben rejtőznek.

Az új rekonstrukciós módszerrel például egy Olaszországban talált rézlelőhely mintáinak vizsgálatával rá lehet jönni, hogy a világ egy másik pontján talált rézérc ugyanabból a forrásból származik-e, így gyakorlatilag egy ősi kincses térképet lehet létrehozni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás