Elkészült az algával működő bioreaktor, ami 400-szor több szén-dioxidot köt meg egy fánál

2019.09.19. · TECH

Az algák szén-dioxid-elnyelő képességét már régóta vizsgálják, de csak az utóbbi években sikerült eljutni odáig, hogy bevessék őket az üvegházhatású gázok ellen. Van, aki bioüzemanyagként próbálkozik vele, de az amerikai Hypergiant Industries most egy leginkább hűtőgépre hasonlító bioreaktort gyártott alga felhasználásával, ami a cég szerint 400-szor annyi szén-dioxidot képes megkötni egy fához képest. 

„Az algában az a csodálatos, hogy nagyon olcsó, és könnyű termeszteni. Legfőképp napfényre, szén-dioxidra és vízre van szüksége” – mondta a Fast Companynek Ben Lamm, a Hypergiant vezérigazgatója. Az Eos Bioreactor névre hallgató, külsőre egy óriási Xbox-ra hasonlító készülék 90 x 90 x 210 centiméteres, és úgy tervezték, hogy városi környezetben lehessen hasznosítani, akár otthon vagy az irodában is.

photo_camera Fotó: Hypergiant Industries

A bioreaktor a Chlorella vulgaris nevű mikroalgával működik, ami több szén-dioxidot tud elnyelni bármelyik másik növénynél. A gép csőrendszerében és 200 literes víztartályában elhelyezett algának így már csak a bepumpált levegőre és egy kis mesterséges fényre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a fotoszintézis, és vele a szén-dioxid megkötése.

A mesterséges intelligenciás technológiákkal foglalkozó cég becslései szerint a gép évente két tonna szén-dioxidot képes megkötni a levegőből, amit aztán később felhasználható bioüzemanyagként ad ki magából. Az Eos hatékonyságáról a gépi tanuláson alapuló szoftver gondoskodik, ami a fénybeállításokat, a hőmérsékletet és a pH-értékeket is folyamatosan felügyeli és optimalizálja. Egyelőre prototípusok készültek el, de a Hypergiant 2020-ra szeretné piacra dobni a terméket, és majd a gép terveit is nyilvánossá teszik, hogy mások is ihletet kapjanak hasonló berendezések gyártásához.

photo_camera Fotó: Hypergiant Industries

Az algák, moszatok, páfrányok és gombák évente 14 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami megfelel annak a mennyiségnek, amennyi évente az erdőtüzekkel és a biomassza égetésével felszabadul – írták a Frankfurti Biodiverzitás- és Klímakutató Központ, a Max Planck Intézet és a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem kutatói 2012-ben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás