Ha kitörne egy világméretű járvány, az ausztrálok járnának jól

Bármikor kitörhet egy világméretű járvány, erre pedig senki sincs felkészülve – legalábbis ezt állítja egy szeptemberben megjelent jelentésben a Global Preparedness Monitoring Board nevű független szakértői testület. A Világbank és az Egészségügyi Világszervezet által jelölt szakemberekből álló GPMB álláspontja szerint a következő világjárvány lehet természetes forrású és mesterségesen létrehozott is, ráadásul olyan sok forrása lehet, hogy világméretű együttműködés nélkül esély sem lenne megfékezni a kórt, ehhez azonban hiányzik a politikai akarat. 

A helyzetet tovább rontják a klímaváltozás miatt egyre nagyobb területeket érintő, szúnyogok által terjesztett betegségek is. A jövőben már Európában és az Egyesült Államokban is számítani kell a Zika-vírus, a Dengue-láz és a sárgaláz megjelenésére. Nick Wilson, az új-zélandi Otagói Egyetem kutatóorvosa szerint egy génmódosított szupervírus a biotechnológia jelenlegi állása szerint tökéletesen alkalmas lenne az emberiség kipusztítására – ha pedig mégis megúszná valaki, a túlélést az önellátó szigetek jelenthetik majd.

A GPMB szeptemberi jelentése szerint egy potenciálisan halálos légúti megbetegedés kitörése nagyjából 50-80 millió ember halálát okozná, nagyon hasonlóan a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához, amely becslések szerint körülbelül 200 millió embert fertőzött meg, és 50 millióval végzett.

Ausztrália, Új-Zéland, Izland

Az új-zélandi kutatók azokat a szigetországokat keresték, amelyek legalább 250 000 fős népességgel rendelkeznek, képesek az önellátásra, és könnyen lezárható határaik vannak. A legjobb helynek, már amennyire lehet jó helyekről beszélni egy világméretű, pusztító járvány közepén, Ausztrália bizonyult. Nem is akármennyire: az országban (szigeten, kontinensen) tízszer annyi élelmiszert tudnak előállítani, mint amennyi a népesség ellátásához szükséges. A második helyen Új-Zéland, harmadikként pedig Izland végzett. A húsz vizsgált szigetország közül a legrosszabb helyzetben Vanuatu lenne, igaz, még mindig jobb lenne ott a helyzet, mint a szárazföldi országok bármelyikében. 

Matt Boyd, a kutatásban résztvevő Adapt Research kutatója szerint a Nemzetközi Egészségyügyi Rendszabályok (IHR) nem támogatják a határok lezárását, de egy olyan esetben, ha mondjuk több génmódosított betegség szabadul el egyszerre a Földön, az emberiségnek nem nagyon maradna más választása. 

Wilson szerint a lista élén szereplő országoknak szorosabban együtt kellene működniük egymással, vészforgatókönyveket kell kidolgozniuk, Új-Zélandnak pedig külön protokollt kell kidolgoznia a határok azonnali lezárására. A kutató szerint a mostani tanulmány, ha gyakorlati intézkedések is követik, kijelölheti azokat a mentőcsónakokat az emberiség számára, ahonnan kiindulva újra benépesíthetné a Földet – vagy legalábbis valamiféle terv alapjául szolgálhat, ha kitörne a járvány.

Legalábbis azoknak, akiknek van akkora szerencséjük, hogy az említett három sziget valamelyikén élnek.