Az ismert madárfajok fele veszélyben van
Egy friss kutatás szerint a madarak 48 százalékának csökken a populációja, mindössze 6 százalékuknál figyelhető meg emelkedés. A trópusi fajokat fenyegeti a legnagyobb veszély.
kihalás
Már csak 10 vadon élő vaquita maradt a Földön, de még meg lehetne menteni a fajt a kihalástól
A kutatók szerint genetikailag életképesek a Kaliforniai-öbölben élő disznódelfinek, csak a halászhálókkal kellene óvatosabban bánni.
Az emlősök előbb lettek nagyobbak, és csak utána okosabbak
A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
Tavasz volt a Föld északi féltekén, amikor kihaltak a dinoszauruszok
Szenzációs amerikai lelőhely rögzíti azt a napot, amikor 66 millió éve egy hatalmas kisbolygó eltalálta a Földet. A területen talált halcsontokból kiderült, hogy a kataklizma tavasszal érte az északi féltekét, ami tovább fokozta a végül a fajok 76 százalékát eltörlő becsapódás utóhatásait.
Salátával etetik az éhező floridai lamantinokat, mert a vízszennyezés miatt eltűnőben a tengerifű
A hatóságok azért kényszerülnek a lamantinok etetésére, mert az algásodás miatt nincs elég élelmük, és egyre többen pusztulnak el az éhezés miatt – a hatalmas tengeri állatok naponta akár 45 kiló fejes salátát is megesznek.
Forradalmian precíz módszerrel tárták fel az emlősök evolúciós családfáját
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.
Az oviraptor-embrió az év dinoszaurusza a Qubit 2021-es őslénytani összefoglalójában
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
Az extrém szárazság és a fertőző csontvelőgyulladás végzett az ausztrál óriás madarakkal
Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói az újonnan előkerült fosszíliák és a ma is élő madarak vizsgálatai alapján úgy vélik, hogy a kihívást jelentő környezeti feltételek olyan negatív élettani hatásokkal járnak, amelyek hajlamosították a megbetegedésre a Genyornis newtoni-t.
5000 éve még javában dübörögtek a gyapjas mamutok Észak-Amerikában
A legújabb paleogenetikai kutatások és környezeti rekonstrukciós vizsgálatok eredményei szerint az óriásemlősök hosszú ideig együtt éltek a kontinenst benépesítő modern emberekkel, így kihalásukért nem kizárólag a túlvadászat és az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges időszakát követő felmelegedés a felelős.
Végveszélyben vannak a szitakötők
A világ ismert szitakötőfajainak 16 százalékát fenyegeti kihalás, az ok a vizes élőhelyek és az esőerdők pusztulása. A biológusok attól tartanak, hogy még ennél is nagyobb a baj: ahogy egyre több faj kerül veszélybe, az egész ökoszisztéma összedőlhet.
23 fajt nyilvánítottak kihaltnak az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata szerint 11 madár- , 1 denevér-, 2 hal-, 8 kagyló- és 1 növényfajból ma már egyetlen példány sem él az ország területén.
Színes videón látható az 1936-ban kihalt tasmán tigrisek utolsó egyede
Az erszényesfarkasként is ismert ausztráliai ragadozók a vadonban már 1930-ben kihaltak, fogságban még néhány évig bírták. A faj utolsó tagjáról, Benjaminról készült 1933-as videót most digitálisan felújítva is közzétették.
Kihalófélben a komodói varánusz
A túlhalászat a világ cápapopulációjának kétötödét veszélyezteti. Lesújtó képet fest a Természetvédelmi Világörökség új Vörös Listája, de reményre ad okot, hogy elszántsággal és összefogással megmenthetjük a kihaló fajokat.
A császárpingvinek a kihalás felé menetelnek
Az évszázad végére a császárpingvin-kolóniák 98 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye, ha nem történik változás az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
Még nem halt ki a világ legritkább kaméleonfaja, de kritikus a helyzete
A Rhampholeon chapmanorum néven számon tartott aprócska, mindössze 5,5 centiméteres, talajlakó hüllőfaj pár tucat felnőtt és fiatal példányát olyan területeken találták meg a kutatók, amelyek az 1980-as évek óta 80 százalékos deforesztáción estek át.
Az erdőirtások szinte biztosan kipusztítják a hárpiát, a Föld legnagyobb ragadozó madarát
A tagolt erdőfoltok nem képesek megfelelő mennyiségű zsákmánnyal ellátni a ragadozókat. A terepi felmérése szerint a deforesztáció vészesen csökkentette a hárpia zsákmányállatainak állományát, a fákkal együtt a lombkorona szintben élő majmok és lajhárok is eltűntek.
El se veszett, mégis megvan a Gould-féle egér Ausztráliában
Százötven éve elkönyvelték, hogy a Gould-féle egér sajnos kihalt, most kiderült, hogy ez a faj semmiben sem különbözik a még mindig megtalálható, de ugyancsak veszélyben lévő djoongaritól, amelynek a megmentésén a kilencvenes évek óta fáradoznak.
Valahogy megúszták a kihalást a cápák, de majdnem a dinoszauruszok sorsára jutottak
Egy friss amerikai kutatás szerint 19 millió évvel ezelőtt a cápák gyakorlatilag eltűntek a világ vizeiből: az állatok nagyjából 90 százaléka elpusztult, pedig látszólag nem történt semmi, ami ezt indokolhatná. A kutatók szerint a cápafajok még mindig nem heverték ki ezt a csapást.
Elfelejtette saját dalát a kihalás szélére sodródott ausztrál énekesmadár
A vadon élő kockás mézevő hímek 12 százaléka a fajára jellemzőtől teljesen eltérő, más fajokéra hasonlító dalokat énekel, mert a fészkeket elhagyó fiatal hímek nem találkoznak idősebb társaikkal, és más énekesmadarak dallamkészletét tanulják meg.
Egy kráterben felfedezett irídium bizonyítja, hogy kisbolygó becsapódása okozta a dinoszauruszokat elsöprő nagy kihalást
A Chicxulub-kráterből vett mintákban felfedezett, irídiumban gazdag réteg összekapcsolja a 66 millió éve a fajok háromnegyedét elsöprő kihalást a hatalmas krátert létrehozó kisbolygóval.
Az édesvízi halak harmadát fenyegeti kihalás
A természetvédelmi világalap, a WWF legújabb jelentése szerint a világszerte több mint 200 millió ember közvetlen élelmezését és 60 millió ember megélhetését, valamint a 100 milliárd dolláros évi forgalmat generáló globális horgász- és akvarisztikai ipar fennmaradását biztosító halfauna veszélyeztetettsége komoly problémát jelent.
Douglas Adamsről nevezték el a 42 ezer évvel ezelőtti klímaapokalipszist, amely megpecsételhette a neandervölgyiek sorsát
Egy sor egy időben bekövetkező szélsőséges eseményt egy közös teóriában foglalt össze egy nemzetközi kutatócsoport. Szerintük a Föld mágneses pólusainak cseréje vezetett a mágneses mező megszűnéséhez, ami végső soron eltüntette a neandervölgyieket és mellesleg az ausztráliai megafaunát is.
A kihalás szélére sodródott a fűrészhal
A szakértők szerint megelőzhető lenne a faj tömeges kipusztulása, de ehhez nemzetközi összefogásra és azonnali cselekvésre lenne szükség.
Íme az elmúlt év legfontosabb őslénytani és földtörténeti felfedezései
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
Az európai bölény megmenekült, de 31 faj kihalt az IUCN frissített vörös listája szerint
A listázott közel 129 ezer növény-, gomba- és állatfajból több mint 35 ezret fenyeget valamilyen formában a kihalás.
Megmenekülhet a kihalástól a tasmán ördög
Az erszényes ragadozó vadon élő populációja annyira lecsökkent, hogy megváltoztak a szokásai, mondhatni szerencsére, mert így megállt a populációt évtizedek óta tizedelő fertőzés terjedése.
Úgy száguldott el egy kisbolygó a Föld mellett, hogy alig vettük észre
A kisbolygó 12,3 kilométeres másodpercenkénti sebességgel vágtatott el mellettünk, de csak akkor sikerült észrevenni, amikor már távolodott. Veszélyt akkor sem jelentett volna, ha pályája keresztezi a Földét.
52 év után bukkant fel újra egy elefántcickányfaj Afrikában, videó is készült róla
Az eltűnt fajok listáján 1968 óta szereplő szomáli elefántcickány egyedeit Dzsibuti lakosai fedezték fel, az értesített kutatók és természetvédők így megkezdhetik a faj végső kihalásának megelőzését elősegítő munkálatokat.
A 22. században már nem lesznek jegesmedvék – számolta ki egy magyar vezetésű kutatócsoport
A jégtáblák fokozatos eltűnésével gyakorlatilag elolvad a jegesmedvék vadászterülete, így egyre hosszabb ideig kénytelenek kihúzni élelem nélkül. Egy kanadai kutatócsoport szerint nyolcvan év múlva csak néhány példány lesz belőlük a Földön.
A vulkáni tevékenységnek mégsem volt köze a dinoszauruszok kihalásához egy friss kutatás szerint
A 65,5 millió évvel ezelőtti kréta–tercier kihalási eseményhez elég volt maga az aszteroida-becsapódás, a vulkánkitörés pedig még segített is abban, hogy csak az élővilág 75 százaléka pusztuljon el, állítják brit kutatók.
A klímacél után jöhet a kihalási cél is
Aggasztó mértékben csökken a biodiverzitás a Földön, ezért a kutatók a klímacélhoz hasonlóan számszerűsítenék, hogy maximálisan hány faj tűnhet el a bolygóról évente. Jó lenne, ha 2100-ig évente csak húsz faj halna ki, ez az állatokra, növényekre és gombákra egyaránt vonatkozik.
Halvány remény csillant a kihalásra ítélt tobzoskák számára
Mind a nyolc tobzoskafaj a kihalás szélén áll, de Kína most levette a hagyományos gyógyászati kezelések listájáról a tobzoskapikkelyt. A tobzoskák szarupikkelye egyelőre nagyobb üzlet a feketepiacon, mint a heroin vagy az elefántcsont.
Tömeges kihalási esemény kellős közepén járunk
Amerikai és mexikói kutatók több tízezer szárazföldi gerinces faj állományát vizsgálták, és több mint ötszázat találtak, amelyekből kevesebb mint ezer példány maradt. A tudósok szerint a biodiverzitás válságát a klímaváltozással egy szinten, vészhelyzetként kellene kezelni.
A klímaváltozás miatt lassan kihunynak a szentjánosbogarak
Angliában 18 év alatt eltűnt a világító rovarok háromnegyede. Ennek van köze a klímaváltozáshoz? Hát hogyne lenne.
Több százezer kagyló főtt meg elevenen a szokatlan hőségben Új-Zéland partjainál
A szakemberek szerint a klímaváltozáshoz csak a legellenállóbb fajok tudnak alkalmazkodni, a kagylók pedig sajnos nem tartoznak közéjük: az Új-Zéland északi részét sújtó hőhullám félmillió kagylóval végzett, és valószínűleg ez még csak a kezdet.
Villámcsapás végzett négy hegyi gorillával Ugandában
Jelentős a veszteség, mert a faj világpopulációja már csak alig ezer egyedből áll.
A Földbe csapódó kisbolygó végzett a dinoszauruszokkal 66 millió évvel ezelőtt
Régóta vita tárgya, hogy a kisbolygó-becsapódás mellett mekkora szerepe volt a vulkáni tevékenységnek a nem madár dinoszauruszokat is elsöprő 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalásban. Egy új kutatás alapján úgy tűnik, hogy lényegében semmi.
A rovarfajok 41 százaléka a kihalás szélén áll, készül a rovarvédelmi akcióterv
Az erdőirtások, a mezőgazdasági és a lakóterületek terjeszkedése, a növényvédő szerek terjedése és a klímaváltozás is a rovarok ellen játszik. A kiemelten fenyegetett fajok között a pillangók, a méhek és a ganajtúrók is feltűnnek, pedig nekik a természet rendjének fenntartásában és az élelmiszerek szempontjából is óriási jelentőségük van.
Még 4000 éve is éltek mamutok egy elszigetelt helyen
A szárazföldön az állatok nagyjából tízezer éve kipusztultak, a növekvő tengerszint miatt a Vrangel-szigeten rekedt populáció viszont még évezredeken keresztül épségben éldegélt.
Ha kitörne egy világméretű járvány, az ausztrálok járnának jól
Az Otagói Egyetem szerint még egész jól állnak az Új-Zélandiak és az izlandiak is, aki viszont nem szigeten él, annak van egy rossz hírünk.
Minden ötödik gerinces állattal kereskednek a feketepiacon
Az állat- és növénycsempészet hatalmas üzlet, évente 8-21 milliárd dolláros forgalmat bonyolít. A Földön élő gerincesek 18 százalékára van kereslet; van, aminek gyógyerőt tulajdonítanak, de házikedvencekre is komoly igény mutatkozik.
Az ősi szupervulkánok pusztításával ér fel az ember által okozott légkörrombolás
Egy ezer tudóst tömörítő, a Föld szénkörforgását vizsgáló kutatószervezet szerint a dinoszauruszok kipusztulása elég jól modellezi, mi lesz a következménye a több száz éve tartó szén-dioxid-eregetésnek.
Alig találtak rá, máris kihalhat egy új méhfaj
A Fidzsi-szigeteken talált magashegyi méhfajt Homalictus terminalisnak nevezeték el, jelezve, hogy meg vannak számlálva a napjai. Az ok: a klímaváltozás.
A fantasztikus dán sziklacsoport, ami 66 millió évvel közelebb visz a Föld történetéhez
A Sjælland szigetének keleti partvidékén magasodó Stevns Klint sziklák nemcsak lélegzetelállítóak, hanem a földi élővilág történetét megváltoztató esemény nyomait is rejtik.
Trumpék 46 év után elkezdték gyengíteni a veszélyeztetett fajok védelmét
Másképp fogják betartatni a még Nixon által aláírt törvényt, amelynek állítólag a kaliforniai kondor megmentése is köszönhető. A beruházó cégek könnyebben tehetik rá a kezüket az ökológiai diverzitás megőrzésére kijelölt földekre.
Még a gyorsan alkalmazkodó madarak sem tudnak lépést tartani a klímaváltozással
A széncinege, a szarka és a kormos légykapó is nagy bajban lehet, de a kőkorszakihoz képest ezerszer gyorsabb klímaváltozás az egész evolúciót kicselezheti.
Frissült a vörös lista, egyre több fajt fenyeget kihalás, köztük a csodálatos metálcsigát is
Frissítették a Természetvédelmi Világszövetség listáját, több, eddig elhanyagolt fajról is kiderült, hogy komoly veszélyben van. Javában zajlik a legújabb kihalási esemény.
Ötszázszor gyorsabban pusztulnak ki a növényfajok a Földön, mint az iparosodás előtti időkben
1750 óta már csaknem hatszáz növényfajnak befellegzett, de a valós szám ennél nagyságrendekkel magasabb lehet, és van olyan növény, ami azelőtt kihal, hogy felfedeznék. Éppen azokról a helyekről tűnnek el a leggyorsabban, ahol a legnagyobb a fajgazdagság – derült ki egy átfogó tanulmányból.
A koalák egyelőre nem pusztulnak ki, de tény, hogy bajban vannak
Az ausztrál koalavédők pánikhangulatú közleményével ellentétben az erszényesek nem pusztultak ki a kontinensről, még funkcionálisan sem. A globális klímaváltozás azonban komoly veszélyt jelent a fajra.
A felmelegedés okozhatta a földtörténet legsúlyosabb kihalását
252 millió évvel ezelőtt olyan meleg volt, hogy a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka eltűnt a Földről. Most új kutatási eredmények pontosítják a képünket a perm végi kihalás okairól, egyúttal figyelmeztetnek az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés lehetséges következményeire.