Egy friss kutatás szerint a felmelegedés és a túlvadászat mellett egy harmadik jelenség is sújtotta a mamutokat: bedugult orral nehéz párt találni és élelmet szerezni.
A legújabb genomikai vizsgálatok szerint a három legjelentősebb populáció nem keveredik egymással, így az egyedszám csökkenése fokozott kihalási kockázattal jár.
A 800 éve eltűnt moák a hegyek között kerestek menedéket, ugyanazokon a zord tájakon, ahol a mostanra a kihalás szélére került endemikus fajok.
A Föld öt nagy kihalási eseményen van túl, de egyes kutatók szerint néhány éve már beléptünk a hatodikba is. Ebben bizonyos szinten nincs semmi különös, csak annyi, hogy ezt a mostanit javarészt az ember okozza.
Pusztulásukat egy véletlen esmény okozhatta, ám, hogy az mi volt, még nem világos. Csak az biztos, hogy nem genetikai okok következtében halt ki villámgyorsan az utolsó gyapjas mamut populáció.
Az I. Albert belga királyról elnevezett Prionops alberti-ről „kihalása” előtt sem készült értékelhető fénykép.
Először sikerült embrió beültetésével vemhességet elérni déli szélesszájú orrszarvúaknál, ami súlyosan veszélyeztetett északi társaik fennmaradására is reményt ad.
Az elsősorban uszonyuk, de májuk és húsuk miatt is egyre nagyobb mennyiségben halászott állatok 30 százaléka valamelyik veszélyeztetett faj képviselője.
A 3 méter magas, több mint 200 kilós majom 2,3 millió évvel ezelőtt jelent meg a mai Kína déli részén, és akkoriban tűnt rejtélyes körülmények között, amikor a Homo sapiens megjelent.
Egy friss kutatás szerint az állatok 1542 előtt főleg zöldséggel és gyümölccsel táplálkoztak, de amikor megjelent az ember és vele a háziállatok, két kézzel kaptak a lehetőségen.
A 42 faj több mint 53 ezer megfigyelésén alapuló adatsorok egyértelműen mutatják a negatív tendenciát.
Egy friss kutatás szerint a kisbolygó becsapódása után 15 éven át tartó sötétség vette kezdetét.
A Morea minima utolsó ismert példányát 1981-ben látták, tavaly mégis előkerült belőle egy, idén pedig további virágokra bukkantak.
Több állat- és növényfaj került ki az amerikai Veszélyeztetett Fajokról szóló Törvény (ESA) hatálya alól, mert már évtizedek óta nem láttak belőlük egyet sem. A környezetvédők szerint ez is jól mutatja, hogy mekkora a baj.
A brit Királyi Botanikus Kert friss elemzése 30 ország 200 kutatójának munkáját összegzi.