A kígyók még télen is előjönnek rejtekhelyeikről, a madarak biztonságos távolságba repülnek, a háziállatok pedig már órákkal az adott természeti katasztrófa bekövetkezése előtt nyugtalanul viselkednek. A kutatók néhány éve kezdték vizsgálni, hogy használhatná-e az ember az állatok viselkedését például földrengés-előrejelzésre.
Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
A klímakatasztrófa miatt fellépő hőhullámok, szárazság, az évtizedek óta sűrűsödő erdők és az emberi felelőtlenség együttesen okozza az elmúlt évek legnagyobb erdőtüzeit az Egyesült Államok nyugati partján. A klímakutatók szerint a jövőben csak rosszabbra számíthatunk.
Az Otagói Egyetem szerint még egész jól állnak az Új-Zélandiak és az izlandiak is, aki viszont nem szigeten él, annak van egy rossz hírünk.
Az év tíz legpusztítóbb természeti csapását a klímaváltozás okozta, vagy legalábbis súlyosbította egy brit szervezet friss jelentése szerint. 2019 még melegebb évnek ígérkezik, mint 2018.
A tudomány számon tart a történelem előtti időkben komolynak mondható özönvizeket, de olyanra, ami az egész emberiséget megsemmisítette volna, nem találni nyomokat. Több lokális katasztrófa azonban történhetett, amelyeket megdöbbentően hasonló legendák formájában őriz a kollektív emlékezet.
A 2004-es cunamit csaknem háromszor annyi férfi élte túl, mint nő. Mi lehet ennek az oka?