Szingapúri és japán kutatók igazolták, hogy egy kiborgcsótányokból álló raj képes koordináltan bejárni egy kis területet. A jövőben így környezeti méréseket végezhetnek, vagy katasztrófák sérültjei után kutathatnak.
A kapcsolatra 17–19. századi földrengések és az azonos területen tapasztalt mai szeizmikus események összehasonlításával jöttek rá.
Kevesebb és rosszabb minőségű komló terem, és a helyzet egyre romlik.
És azt tudtad, hogy ha rosszkor és rossz helyen játszol le egy ártatlan 853 hertzes és egy 960 hertzes hangot, komoly pénzbüntetésre számíthatsz? Be lehet tiltani egyáltalán egy hangot?
Az eddig 2100 halálos áldozatot követelő marokkói katasztrófa nem volt váratlan, de megbízható előrejelzés híján a károkat csak a földrengésállóbb építkezéssel lehetne jelentősen mérsékelni.
Miről lehet felismerni a kockázatos régiókat? Miért nehéz előre jelezni egy rengést, és miben segíthetnek a figyelmeztető rendszerek? Két szeizmológus, Marine Denolle és Mark Quigley részletesen elmagyarázza.
A kedd óta tartó áradásokban hatan meghaltak, és már 1800 embert mentettek ki a hatóságok – többen egy teljes napot töltöttek a háztetőn, élelem és ivóvíz nélkül. Mindeközben északkeleten újabb erdőtűz ütött ki.
Szombaton és vasárnap három 4,1-es erősségű földrengés történt Békés megyében. Mi okozta őket, és hogyan aránylanak az ország történetének legpusztítóbb földmozgásaihoz?
Egy friss kutatás szerint a gleccsertavak vízszintje aggasztó mértékben növekszik, ha pedig kiöntenek, az felér egy szárazföldről induló cunamival. A legnagyobb veszélyben az ázsiai tavak környékén élők vannak, de a kevésbé kutatott dél-amerikai gleccsertavak is veszélyesek lehetnek.
Törökországban nem rendkívüli esemény egy földrengés, de ekkora energiájú rengést még nem láttak az országban, állítja Timár Gábor, az ELTE TTK geofizikusa. A 7,8-as erősségű rengést és utórengéseit a kelet-anatóliai törésvonal válthatta ki.
A 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalási eseményhez hozzájáruló árhullám 30 ezerszer nagyobb energiájú volt, mint a 2004-es indiai-óceáni cunami. Ma egy ilyen esemény a Föld szinte összes tengerparti területén hatalmas pusztítást végezne.
A kígyók még télen is előjönnek rejtekhelyeikről, a madarak biztonságos távolságba repülnek, a háziállatok pedig már órákkal az adott természeti katasztrófa bekövetkezése előtt nyugtalanul viselkednek. A kutatók néhány éve kezdték vizsgálni, hogy használhatná-e az ember az állatok viselkedését például földrengés-előrejelzésre.
Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
A klímakatasztrófa miatt fellépő hőhullámok, szárazság, az évtizedek óta sűrűsödő erdők és az emberi felelőtlenség együttesen okozza az elmúlt évek legnagyobb erdőtüzeit az Egyesült Államok nyugati partján. A klímakutatók szerint a jövőben csak rosszabbra számíthatunk.