A preprint oldalak kétségtelenül segítik a tudományos diskurzust, de ami az előnyük, az egyben a hátrányuk is. A békeidőben megjelenő ellenőrizetlen tanulmányok akkor is tökéletes vitaindítók, ha állításaikat rövid úton cáfolják, de a COVID-19 idején a lektorálatlan tanulmányok károkat is okozhatnak.
A Nature-csoport egyik legnevesebb lapjában, a Scientific Reportsban évekkel ezelőtt megjelent tanulmányban egyértelműen, szó szerint emeltek át részeket a BME kutatója, Molontay Roland BSc szakdolgozatából. A plágiumügy 2016 óta húzódik, a folyóirat 2020 áprilisában vonta vissza a kínai tanulmányt.
Frances Arnold amerikai vegyészprofesszor maga vonta vissza tavaly májusban megjelent tanulmányát, mert kutatócsoportja nem tudta megismételni az eredményeket. Arnold nem ezért a munkájáért kapott Nobel-díjat.
Újra van szerződés a holland Elsevierrel, mégpedig open access megállapodás, amelynek értelmében a tagintézményeknél affiliációval rendelkező szerzők minden további publikációs díj nélkül jelentethetnek meg nyílt hozzáférésű cikkeket folyóiratokban.
Az elmúlt évtizedben a tudományos eredmények közzétételét elvileg szigorú elbíráláshoz kötő folyóiratokban megjelenő cikkek között egyre több a fake news.
Az Elsevier-adatbázisok hozzáférhetetlensége nyomán kialakult vitában Demeter Márton elmondja, hogy szerinte miért lázadnak rosszul a magyarok, és hogyan fest a tudományoscikk-kiadás a valóságban.
Az Elsevier lekapcsolta a villanyt a magyar kutatóknak, de tudni kell, hogy a tudományos kiadó üzleti modellje fenntarthatatlan, és vannak alternatívái. Itt az ideje felismerni és felkarolni ezeket.
A magyar tárgyalóbizottságnak nem sikerült megegyeznie a világ egyik legnagyobb tudományos kiadójával, az Elsevierrel, ezért a cég kihúzta a dugót, és a hazai kutatók január 11-től nem férnek hozzá az ott közölt cikkekhez, az adatbázisokhoz és a szoftverekhez.