Van olyan kutató, aki az összefoglalók megírására használja a nagy nyelvi modelleket, és van, aki ötleteket kér a géptől. De mi történik akkor, ha a mesterséges intelligencia írja az egész tanulmányt?
Több tucat képet és rengeteg adatot manipulált tanulmányaiban egy Alzheimer-kutató, akinek nagy hatású 2006-os tanulmányára egy egész kutatási irányzat épült. Több milliárd dollár és másfél évtizednyi kutatómunka ment kárba, és feleslegesen tették ki kockázatoknak tesztalanyok százait.
A favipiravir használata nem bizonyult kellően hatásosnak a covidjárvány legyőzésében, és a hazai protokoll megváltoztatására lehet szükség – áll a Magyar Tudományos Akadémia frissen kiadott közleményében. A testület egyúttal kiáll amellett, hogy a kutatók szabadon képviselhessék a tudomány álláspontját a sajtóban.
A Carbon Brief című brit klímapolitikai honlapon megjelent elemzés szerint az elmúlt öt év legtöbbet idézett tudományos publikációt szinte csak észak-amerikai, európai vagy ausztrál tudósok jegyzik, a kutatásokat vezető első szerzők között pedig egyetlen dél-amerikai vagy afrikai sem akad.
A táblázatkezelő program autocorrect-funkciója sokakat megtréfál, de a legjobban valószínűleg a génkutatók járták meg: 2020-ra a témában megjelent publikációk 30 százalékában szerepelnek hibásan a génszimbólumok.
Hibás kutatási eredmények, replikációs krízis, SHARKing, közlési kényszer, ragadozó kiadványok ezrei: milyen problémákkal küzd napjainkban a tudományos élet, és hogyan lehet megoldani őket?
A preprint oldalak kétségtelenül segítik a tudományos diskurzust, de ami az előnyük, az egyben a hátrányuk is. A békeidőben megjelenő ellenőrizetlen tanulmányok akkor is tökéletes vitaindítók, ha állításaikat rövid úton cáfolják, de a COVID-19 idején a lektorálatlan tanulmányok károkat is okozhatnak.
A Nature-csoport egyik legnevesebb lapjában, a Scientific Reportsban évekkel ezelőtt megjelent tanulmányban egyértelműen, szó szerint emeltek át részeket a BME kutatója, Molontay Roland BSc szakdolgozatából. A plágiumügy 2016 óta húzódik, a folyóirat 2020 áprilisában vonta vissza a kínai tanulmányt.
Frances Arnold amerikai vegyészprofesszor maga vonta vissza tavaly májusban megjelent tanulmányát, mert kutatócsoportja nem tudta megismételni az eredményeket. Arnold nem ezért a munkájáért kapott Nobel-díjat.
Újra van szerződés a holland Elsevierrel, mégpedig open access megállapodás, amelynek értelmében a tagintézményeknél affiliációval rendelkező szerzők minden további publikációs díj nélkül jelentethetnek meg nyílt hozzáférésű cikkeket folyóiratokban.
Az elmúlt évtizedben a tudományos eredmények közzétételét elvileg szigorú elbíráláshoz kötő folyóiratokban megjelenő cikkek között egyre több a fake news.
Az Elsevier-adatbázisok hozzáférhetetlensége nyomán kialakult vitában Demeter Márton elmondja, hogy szerinte miért lázadnak rosszul a magyarok, és hogyan fest a tudományoscikk-kiadás a valóságban.
Az Elsevier lekapcsolta a villanyt a magyar kutatóknak, de tudni kell, hogy a tudományos kiadó üzleti modellje fenntarthatatlan, és vannak alternatívái. Itt az ideje felismerni és felkarolni ezeket.
A magyar tárgyalóbizottságnak nem sikerült megegyeznie a világ egyik legnagyobb tudományos kiadójával, az Elsevierrel, ezért a cég kihúzta a dugót, és a hazai kutatók január 11-től nem férnek hozzá az ott közölt cikkekhez, az adatbázisokhoz és a szoftverekhez.