Bizonyították: ha kutyát tartasz, tovább élsz
Két független kutatásból is az derül ki, hogy jelentősen nőnek a tízéves túlélési esélyei azoknak a korábban szívinfarktussal vagy sztrókkal kórházban kezelt betegeknek, akik kutyát tartanak – adta hírül a ScienceDaily. A Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes című szaklapban publikált tanulmányok szerint a körülményektől függően akár 30-60 százalékkal is csökkenhet a 10 éven belüli elhalálozás aránya a kutyatulajdonosok körében. Az ebtartás még azoknál a pácienseknél is növelte az élettartamot, akik családjuk körében (és nem egyedül) éltek.
Az első, svéd-amerikai kutatók által jegyzett tanulmányban 437 ezer, 2001 és 2012 között szívinfarktuson átesett, illetve a sztrókot túlélő, 40 és 85 év közötti svéd beteg túlélési adatait és életkörülményeit vetették egybe. A 182 ezer szívinfarktussal kezelt beteg 6, míg a 155 ezer sztróktúlélő 5 százaléka tartott otthon kutyát.
A túlélési esélyek megnövekedését a kutatók nemcsak azzal magyarázták, hogy a kutyatulajdonosok kevésbé érezték magukat magányosnak, így kevésbé voltak hajlamosak a depresszióra, hanem azzal is, hogy akinek kutyája van, annak többet kell mozognia és a friss levegőn lennie, így szükségszerűen többet is tesz az egészségéért.
A kutyatartás összességében az egyedül élő páciensekhez képest 33 százalékkal csökkentette az infarktust, míg 27 százalékkal a sztrókot túlélők 10 éven belüli elhalálozásának esélyeit. A kutyatartás a jelek szerint a családban élőket is fittebben tartotta ézelmileg és fizikailag egyaránt: a szívinfaktussal hospitalizált családosok esetében 15, míg a sztróktúlélő családosok esetében 12 százalékkal csökkentette a korai halál bekövetkezésének a valószínűségét.
Többet járj, tovább élsz
Egy másik, kanadai szerzőpáros által a Circulation szaklapban jegyzett metaanalízis megerősítette a svéd adatok tanulságait. A szerzőpáros tíz 1950 és 2019 között megjelent tanulmány összesen 3,8 millió betegének adatait vizsgálta a kutyatartás szempontjából. Ők az ebtartás és a túlélési esélyek még markánsabb összefüggéseit vélték felfedezni.
Metaanalízisük szerint az infarktustúlélők esetében 65, míg az összes keringési betegségben szenvedők esetében 31 százalékkal csökken a korai elhalálozás esélye a kutyatartók körében. Ami az okokat illeti, a kanadai szerzőpáros is a megnövekedett fizikai aktivitással, illetve azzal összefüggésben az alacsonyabb vérnyomással és koleszterinszinttel magyarázza eredményeit.
A kanadai kutatók következő lépésként azt is megvizsgálnák, milyen pozitív eredményre számíthatnak azok a betegek, akik infarktusuk vagy egyéb érrendszeri betegségük diagnosztizálását követően fogadnak örökbe kutyát. Caroline Kramer vezető szerző a saját személyes tapasztalataira alapozva a ScienceDaily-nek azt is kifejtette, az eredmények azért sem meglepőek számára, mert saját kutyája örökbefogadása után jelentősen megnőtt a naponta megtett lépései száma, és törpe schnauzere örömmel és szeretettel töltötte meg a mindennapjait.
A kutatók azonban óvatosságra intenek, mondván, hogy bár eredményeik összefüggést sejtetnek az infarktus- és sztróktúlélők túlélési esélyei és a kutyatartás között, az ok-okozati tényezők feltárásához további kutatások szükségesek – mielőtt a kardiológusok kutyákat írnának receptre a betegeiknek. Ha másért nem, hát azért, mert az állatoknak is vannak szempontjaik, így csak azoknak érdemes kutyatartáson gondolkodniuk, akik elkötelezettek a felelős állattartás iránt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: