Térképen a világ 29 megarégiója, köztük a Bécs-Budapest tengely
Jean Gottmann francia földrajztudós 1961-ben alkotta meg a modern „megalopolisz” fogalmát, ami egy ország közeli nagyvárosain átívelő óriási gazdasági egység.
Hatvan évvel ezelőtt az USA gazdasági adatait elemezve Gottmann észrevette, hogy a Bostontól Washingtonig elterülő közel 700 kilométeres szakaszon olyan gazdasági, kormányzati, pénzügyi erő koncentrálódik, ami szinte egyetlen gigantikus nagyvárosnak tekinthető, és ugyanilyen területet fedezett fel a Nagy-tavak körül, Chicagótól Pittsburghig (az ókori görögök a pelopponészoszi Árkádiát nevezték megalopolisznak).
Napjainkban a konurbáció már olyan léptékű, hogy határokon átívelő gigantikus méretű gazdasági egységekről beszélhetünk. 2008-ban néhány tudós, az amerikai Richard Florida és Tim Gulden, illetve a svéd Charlotta Mellander átnézték az éjszakai szatelitképeket, amiket összevetettek a gazdasági adatokkal, és az alábbi feltételek alapján rajzolták újra a megarégiók térképét:
- összefüggő éjszakai fények legalább két nagyvárossal,
- legalább ötmilliós összlakosság,
- legalább 300 milliárdos GDP PPP (a magyar kb. 330).
Ezen feltételek alapján 29 megarégiót találtak, amik az idei adatokkal frissítve az alábbi térképen láthatóak:
A megarégiók gazdasági ereje akkora, hogy a legnagyobbak top húszas országok lennének önmagukban, de a kisebbek, mint például a Bécs-Budapest régió is Svédországéhoz mérhető GDP-t termelnek.
További érdekes infografikákat itt találsz.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ki hitte volna, hogy Budapest jobban olvasható, mint Varsó, és Delhit egyszerűbb átlátni, mint Riót?
A városi terek és utcák hálózatának rendezettségéről, más szóval olvashatóságáról készített vizuális elemzést egy amerikai kutató, meglepő eredménnyel.
Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban
Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.
A nagyvárosok maguknak termelik saját felhőiket, sőt a viharok is gyakoribbak a sűrűn beépített területeken
Brit, francia és holland meteorológusok szerint azért felhősebb a tavaszi és a nyári ég a nagyvárosok felett, mint vidéken, mert a felszín urbanizált környezete és a légszennyezés felturbózza a felhőképződési folyamatokat.