Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban

Háromféle klímaváltozási forgatókönyvet dolgoztak ki a University of Newcastle kutatói, de még a legalacsonyabb átlagos hőmérséklet-növedekedést és legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást feltételező szcenárió is viszontagságos európai jövőt jósol a 2050-től 2100-ig tartó időszakra.

Az Environmental Research Letters legfrissebb számában publikált jelentés szerzőgárdája félszáz klímaprognózis elemzése után 571 európai város legfőbb veszélyforrásait (aszály, hőhullám és árvíz) vázolja. 

Extrém szárazság

Szélsőséges szárazsággal leginkább a dél-európai városok lakói számolhatnak, de az aszály a szomszédságukat sem kíméli majd. A legenyhébb klímaváltozás is megduplázza majd a vízhiányos időszakok gyakoriságát, a legnagyobb mértékűvel azonban a mainál 14-szer többször fordulhat elő, hogy több hónapig csapadék nélkül marad egy-egy régió. A newcastle-i kutatók szerint 

  • Athén (Görögország)
  • Lisszabon (Portugália)
  • Madrid (Spanyolország)
  • Nicosia (Ciprus) 
  • Szófia (Bulgária) 
  • Valleta (Málta)

készülhet a szárazság elleni harcra. 

2012-es aszály Madrid környékénFotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU/AFP

Hőhullám

A 2003 nyarán 70 ezer halálos áldozattal járó, 2010-ben pedig 50 ezer emberéletet követelő hőhullámok is egyre gyakoribbak lesznek a déli területeken, de Közép-Európa és Skandinávia lakóinak is be kell rendezkedniük a tartósan 29 Celsius-fok fölötti napi átlaghőmérsékletre, amikor éjszakára is marad a kánikula. 

A jelentés szerint a hőhullámok kockázata az alábbi városokban a legnagyobb:

  • Athén (Görögország)
  • Nicosia (Ciprus)
  • Prága (Csehország)
  • Róma (Olaszország)
  • Szófia (Bulgária)
  • Stockholm (Svédország)
  • Valletta (Málta)
  • Bécs (Ausztria)

Áradások

A felmelegedésnek köszönhetően a felszíni vizek viselkedése, valamint a csapadékeloszlás sem marad a régi. A fokozódó árvízveszély leginkább az Egyesült Királyságot fenyegeti. A nagyvárosok, így London is egyre többször küzd majd a medréből kilépő folyókkal. 

Londoni árvíz egy fantáziarajzonFotó: Ron Miller/leemage

Az árvízi védekezés ezekben a városokban elodázhatatlan:

  • Dublin (Írország)
  • Helsinki (Finnország)
  • Riga (Lettország)
  • Vilnius (Litvánia)
  • Zágráb (Horvátország)

A legmagasabb, akár 8 Celsius-fokos éves átlaghőmérséklet-növekedéssel számoló prognózis szerint Írországban az árvizek száma 115 százalékkal nőhet, míg Skóciában a növekedés aránya 77 százalékos, Wales-ben pedig 80 százalékos lehet.