A nagyvárosok maguknak termelik saját felhőiket, sőt a viharok is gyakoribbak a sűrűn beépített területeken

A 11,8 millió lakosú Párizs és 12,3 milliós London légterét vizsgálta az a brit, francia és holland meteorológusokból és légkörfizikusokból álló kutatócsoport, amely arra kereste a választ, hogy vajon miért van tavasszal és nyáron jóval több felhő a két város felett, mint agglomerációjukban. 

A műholdfelvételek és időjárási észlelések alapján levont következtetéseiket a Nature klímakutatási folyóiratában, a Climate and Atmospheric Science-ben publikálták.

Eszerint az urbanizált, sűrűn beépített települések felszínét pár száz méteres magasságban kupolaként beborító városi határréteg (Urban Boundary Layer, UBL) felhőképződése sokkal intenzívebb, mint a növénytakaróban nagyságrendekkel gazdagabb vidéki településeken. 

Párizsi zivatarfelhő 2017 júniusábanFotó: LUDOVIC MARIN/AFP

Az önálló meteorológiai kategóriába tartozó városi klíma kutatói azt eddig is tudták, hogy a városi határréteg turbulens légmozgásokkal rendelkezik, melegebb, szárazabb és a légszennyező anyagok koncentrációja akár ezerszerese is lehet a vidékinek. Emiatt az úgynevezett kondenzációs magok nagy száma alacsony légnedvesség esetén is fokozza a vízgőz kicsapódását, ami a felszálló meleg, vagyis konvekciós áramlások révén fokozza a felhőképződést – ami így jelentősen meghaladhatja a környező területeken jellemző mértéket.

A kutatók most azt találták, hogy a zivatarok, felhőszakadások gyakorisága és intenzitása is összefügg a beépítettség mértékével. A hőszigetekkel tarkított felszín melege miatt kialakuló esti és éjszakai felhőborítás megakadályozza azt is, hogy a felszíni hőmérséklet hajnalra enyhüljön. A lokálisan létrejövő üvegházhatás pedig tovább fűti a városi klímát, ami tovább erősíti a globális változásokat.

Kapcsolodó cikkeink:

Magyarország a legszerényebb kannabiszfogyasztó Európában, elterelésben viszont nagyok vagyunk

Európában a magyar fiatalok szívják a legkevesebb füvet, intravénásan pedig már szinte csak dizájnerdrogokat tolnak. A kokain csúcsra ért Európában, a kábítószer-terjesztő hálózatok innoválnak és „uberizálódnak”, de a vegyipar is odateszi magát: minden héten új dizájnerdrog születik – derül ki a friss európai drogjelentésből.