Egyes bélbaktériumok növelhetik a rák kialakulásának kockázatát
Amióta 2014-ben sikerült igazolni a bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolatot, szinte havonta kerülnek napvilágra újabb tények az emberi szervezet baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomjáról.
A mikrobióták pontos száma jelenleg szakmai viták tárgya, ám annyi biztosnak tűnik, hogy az emberi szervezet legalább annyi, vagy még több baktériumot tartalmaz, mint ahány saját sejtje van. A baktériumok össztömegét 1 és 2,5 kilogramm közé becsülik, és míg mindössze 20 ezer emberi gént ismer a tudomány, a mikrobiális gének száma akár a 20 milliót is elérheti. Nem véletlen, hogy a mikrobiom-kutatás számos tudományterület egyik legkurrensebb témája a molekuláris biológiától a gasztroenterológiáig.
Clostridium difficile
A brit Nemzeti Rákkutató Intézet Glasgow-ban tartott éves konferenciáján a Bristoli Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy összefüggést találtak egy bélbaktérium és a bélrák kialakulása között. A Guardian beszámolója szerint a kutatók három uniós európai projekt keretében közel 4000 daganatos páciens adatait vizsgálva azt keresték, hogy akadnak-e olyan genetikai variánsok, amelyek bizonyos bélbaktériumok fokozott jelenlétéhez kapcsolódnak.
A kutatók 13 ilyen genetikai variánst találtak, köztük olyanokat, amelyek a Bacteroides és a Prevotella baktériumnemzetség tagjaihoz kötődnek.
Köztük van a Clostridium difficile nevű baktérium, amelynek túlszaporodásával magyarázza az orvostudomány a vastagbélgyulladás egyik súlyosabb változatának a kialakulását is.
Az eredmények alapján további 120 ezer, egészséges ember genetikai adatsorát is átfésülték, hogy kiderüljön, vajon a genetikai variánsok hajlamosítanak-e a bélrák kialakulására.
Az eredmények azt mutatták, hogy a megtalált emberi génváltozatok 2-15 százalékkal is növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak feltárására, hogy melyek is pontosan azok a mikrobióták, amelyek összefüggésbe hozhatók a betegségtípussal, illetve hogy a mikrobiomon belüli arányuk megváltoztatása hatással van-e a daganatok kialakulására. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a mikrobiom ilyetén történő megbolygatásának vannak-e nem kívánt mellékhatásai.
A kutatók szerint már most is szinte bizonyos, hogy nem csak a fajok egy szűkebb csoportja felelős a rákért: sokkal valószínűbb, hogy ennél sokkal több változón múlik, hogy kialakul-e a betegség.
Kapcsolódó korábbi cikkein:
Ismerkedj meg a több milliárd jófej lakótársaddal – a csodálatos mikrobiom
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
Újabb bizonyítékot találtak a bélbaktériumok és az agy működése közötti különös kapcsolatra
Javult a tejsavbacilusokkal beoltott rágcsálók memóriája, egy talajlakó baktérium pedig az egerek stressztűrő képességét fokozta jelentősen. Gyűlnek a tudományos eredmények az emésztőszervek és az agy közötti közvetlen kapcsolatról, a bélbaktériumok akár az orvoslás jövőjét is jelenthetik.
A belek hámszövetében találták meg több anyagcsere-betegség kulcsát
A béltraktus immunsejtjeinek egyértelmű szerepe lehet lehet a különféle kóros metablikus szindrómák, pl. az elhízás, a cukorbetegség, sőt az érszűkület kialakulásában – derült ki egy egereken elvégzett kísérletből.