20 millió dollárért versenyeznek egymással az emberi tudatról alkotott elméletek a Max Planck Intézetben

Összesen 20 millió dolláros versenyt hirdetett október közepén a hit és tudomány között feszülő vélt vagy valós ellentétek feloldását a zászlajára tűző Templeton World Charity Foundation. A németországi Max Planck Intézetben a Lucia Melloni chilei származású neuropszichológus vezette programban különféle tesztek segítségével versenyeztetik éveken keresztül, párosával az emberi tudatról alkotott különféle elméleteket, amelyeknek alkotói előzetesen beleegyeztek, hogy ha az eredmények ellenük szólnak, elismerik, hogy elméleteik hibásak. 

Az első fordulóban a francia kognitív tudós, Stanislas Dehaene és Giulino Tononi olasz származású, Amerikában kutató pszichiáter tudatelméletét vetik össze. Dehaene elmélete szerint a magasabb rendű műveletekért, például a döntéshozatalért felelős homloklebenyi agykérgi területek afféle központi számítógépként működve összegyűjtik és rendszerezik az érzékszervek által összegyűjtött információt, majd az agy különböző területeire delegálják a feladatokat. Dehaene szerint ez a rendszerezés az, amit az emberek tudatként értelmeznek. 

Tononi ezzel szemben úgy véli, a tudat az agyi hálózatok összeköttetéseiben, illetve azok bonyolult rendszerében keresendő. Minél több idegsejt lép kapcsolatba egymással, annál tudatosabb az élőlény, mindenféle érzékszervi behatás nélkül is. A Tononi-féle elméletet vallók szerint a tudat melegágya épphogy nem a homloklebenyben, hanem az agy hátsó részében keresendő, ahol az idegsejtek sűrű, rácsszerű hálózatban kapcsolódnak egymáshoz.

Csak egy maradhat?

A két elmélet teszteléséhez világszerte hat laboratóriumban, az Egyesült Államokban, Németországban, Nagy-Britanniában és Kínában futtatnak majd teszteket 500 önként vállalkozón, mintegy 5 millió dollárból. Az önkénteseknek olyan teszteket kell majd megoldaniuk, amelyek az agyuk tudatos döntési folyamatairól adnak számot, és amelyeket a kutatók háromféle képalkotó eljárással igyekeznek nyomon követni. A kiértékelésnél kissé leegyszerűsítve azt vizsgálják majd, hogy a feladatok elvégzése közben az agy prefrontális kérge vagy a hátsó kérgi területei aktiválódnak-e inkább. Dehaene és Tononi a kísérletek minden részletébe beleegyeztek, és nem vesznek részt sem a vizsgálatok levezetésében, sem a kiértékelésében.

Agyi neurális hálózat DTI-képeForrás: Wikimedia Commons

A tudatelméletek versenyeztetésére vállalkozó Templeton Alapítvány a tudományos elméletek egymásnak eresztéséhez 1919-ből vette az ötletet. Abban az évben Arthur Eddington brit asztrofizikus a napfogyatkozáson tesztelte Einstein általános relativitáselméletét és Newton gravitációs elméletét. Einstein nyert: Eddington kísérlete lett az általános relativitáselmélet első kísérleti bizonyítéka. 

A mostani kísérletsorozat nem aratott osztatlan sikert a neurobiológusok körében, noha a tudatkutatásba mindeddig rendre beletört a tudósok bicskája. Van, aki szerint a versenyeztetés inkább filozófiai, mint természettudományi eszközökkel közelít a tudat kérdéséhez, és Tononi maga is kétségbe vonja, hogy a párhuzamos teszteléssel bármelyik elméletet is ki lehetne ejteni. Mások szerint viszont a tudatkutatási áttöréshez amúgy is a tudományos módszerek reformjára lenne szükség. 

Még az emberi tudatról: