A mikroműanyag után itt a mikrogumi, az abroncsok is komoly szennyezőnek számítanak

A környezetben fellelhető „mikrogumi” 97 százalékáért az autóforgalom tehető felelőssé – derült ki egy nemrégiben megjelent svájci tanulmányból. A kutatók szerint az autógumik jelentős szerepet játszanak a mikroműanyag-szennyezésben, Bernd Nowack anyagkutató szerint pedig a helyzet még cifrább, mint a hétköznapi szennyezés esetében, hiszen csak az abroncsok fele készül valóban gumiból, a többi különböző adalékanyagokból áll, ezeknek pedig igen sokrétű környezeti hatásuk lehet. 

A kutatók szerint itt teljesen más adalékanyagokról van szó, mint az elterjedtebb műanyagok esetében, így további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy pontosan felmérjék az autógumi által okozott környezeti károkat. A svájci kutatásban az 1988 és 2018 közötti szennyezést vizsgálták, és nem túl meglepő módon arra jutottak, hogy az utak közvetlen környezete a legszennyezettebb: a gumirészecskék 74 százalékát az autóutak ötméteres környezetében találták, míg a miniatűr gumihulladék 22 százaléka jutott el a felszíni vizekbe. Az út- és víztisztítás során a kibocsátott szennyezés 26 százalékát sikerült eltávolítani a környezetből, és a mikrogumi 4 százaléka talált utat a talajba. 

Nowack szerint az autóabroncsok környezeti hatása gyakran eszébe sem jut az embereknek, pedig csak Svájcban a vizsgált időszakban nagyjából 200 ezer tonnányi gumi került a környezetbe. Ahogy a kutató fogalmazott: az közismert, hogy a gumi kopik, de a legtöbben nem gondolnak bele, hogy az így eltűnt gumi hova kerül. 

Belélegezve nem olyan veszélyes

Öröm az ürömben, hogy a mikrogumi az emberekre csak mérsékelten veszélyes: Christoph Hüglin, a svájci EMPA légszennyezésügyi laborjának munkatársa szerint a részecskéket csak az út közvetlen közelében élők lélegzik be, és náluk sem okoz számottevő egészségügyi problémát.

Az autógumik számítanak az egyik legnagyobb mikroműanyag-kibocsátónak a szintetikus szövetek mosás során elszabaduló részecskéi mellett, ez a két forrás akár a műanyagszennyezés akár 31 százalékát is kiteheti. Inger Andersen, az IUCN igazgatója szerint ez is jól mutatja, hogy az ember hétköznapi élete is mekkora terhet ró a környezetre: az autóvezetés és a ruhamosás megtizedelheti a tenger élővilágát. John Weinstein biológus a tengeri mikroműanyagok vizsgálatakor 2014-ben a szennyezés felét az autógumiknak tulajdonította.

A használt abroncsok már régóta komoly környezeti problémát jelentenek, és bár újrahasznosíthatóak, ha nem megfelelő körülmények között szabadulnak meg tőlük, például elégetik őket, cinket, klórt és egyéb környezetszennyező anyagokat juttathatnak a környezetbe. A gumigyártók is tudnak a problémáról: a társadalmi nyomás és a zöld igények kijelentésére a világ négy legnagyobb autógumigyártójának egyike, az amerikai Goodyear tavaly jelentette be, hogy egy új, környezetbarát abroncs létrehozásán dolgozik, amely újrahasznosított anyagból készül majd, és mohát is tartalmaz majd. Weinstein szerint a gumireform csak az egyik részét jelenti a problémának: azzal is sokat lehetne csökkenteni a mikrogumi-kibocsátáson, ha az útfelület kevésbé koptatná a gumit, ez viszont nagyon átfogó és rendkívül költséges reformokat igényelne.