
Egyre több mikroműanyagot fedeznek fel az emberek agyában
A szennyezés üteme elképesztő: 2016 és 2024 között a másfélszeresére nőtt az emberi agyszövetekben észlelt mikro- és nanoműanyagok mennyisége.
A szennyezés üteme elképesztő: 2016 és 2024 között a másfélszeresére nőtt az emberi agyszövetekben észlelt mikro- és nanoműanyagok mennyisége.
Egy friss kutatás szerint az immunsejtek bekebelezik az agyi véráramba jutó mikroműanyagokat, és ezáltal egy ráfutásos autóbalesethez hasonlóan képesek eltömíteni az egerek agyi ereit. Egyelőre nem világos, hogy embereknél is bekövetkezhet-e hasonló.
Egy friss kutatás szerint a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok mérgezőbbek, ha egyszerre terhelik meg a szervezetet.
Az újszülöttek szervezetében is megtalálhatók a homokszemnél kisebb műanyagrészecskék, ami azt jelenti, hogy nemcsak a méhlepényben halmozódnak fel, hanem onnan a fejlődő magzatba is átjutnak az apró szemcsék.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
A csónakgyártásban használt anyag a vízbe oldódva kerül a szűrő életmódot folytató puhatestűek szervezetébe. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a szennyezett kagylófélék elfogyasztása káros lehet-e az emberi egészségre.
A fél milliméteres és annál kisebb műanyagdarabkák a merevedési zavarokhoz és a férfiak csökkenő termékenységéhez is hozzájárulhatnak.
Kínai kutatók szerint elengedhetetlenül fontos lenne, hogy megismerjük a mikroműanyag szennyezés szaporodásra gyakorolt lehetséges káros hatásait.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
Nemcsak a jelenlétüket, de a vérben mértnél magasabb koncentrációt is kimutatták, arról viszont továbbra sincs információ, hogy ez mit jelent az anya és a magzat egyészségére nézve.
A mikroműanyag-részecskék nehézfémekkel, vírusokkal és mérgező anyagokkal is szennyeződhetnek, és ha egyszer kikerülnek a környezetbe, akárhová elérnek.
Most már tényleg nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne lenne műanyag.
A Max Planck Intézet kutatói laboratóriumi kísérletek és légköri modellek segítségével rekonstruálták a mikroműanyagok „életciklusát”.
Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?