Kényelmes a teflonedény, de már a legkisebb sérülés is komolyan szennyezi az ételt
30 másodperc főzés elég lehet ahhoz, hogy egy sérült edényből több mint kétmillió teflonrészecske szabaduljon fel.
mikroműanyag
A műanyagevő baktériumok már a küszöbön állnak, csak fel ne falják az egész konyhát
A PET-palackokat, csomagolóanyagokat, pólókat lebontani képes baktériumok és enzimek a laborban már jól teljesítenek, de kérdés, hogy ipari mértékben skálázhatók-e, és elég biztonságos-e ahhoz, hogy az éhes kis mikroorganizmusokat kiengedjük a kontrollált bioreaktorokból.
Bionikus robothalak segíthetnek műanyagmentesíteni az óceánokat
A Szecsuáni Egyetem kutatói által fejlesztett alig 10 milliméteres eszközök állítólag képesek önállóan felkutatni és be is gyűjteni a világtengereket egyre jelentősebb mértékben szennyező mikroműanyagokat.
A vízben felhalmozódó mikroműanyagok hatékonyan kiszűrhetők, de az igazi megoldás a műanyagfelhasználás mérséklése
A régóta bevált homokszűrőket még hatékonyabb membránszűrők válthatják, hogy minél kevesebb nano- és mikroműanyagot fogyasszunk az ivóvízzel. Még egyszerűbb lenne a dolog, ha eleve nem használnánk annyi műanyagot.
Élő emberek tüdejében is kimutatták a mikroműanyag jelenlétét
Egy friss kutatásban 13 páciensből 11-nél találtak mikroműanyagot a tüdőben. A leggyakrabban polipropilén- és PET-részecskék fordultak elő. Azt, hogy a mikroműanyagok mekkora egészségügyi kockázatot jelentenek, még vizsgálják, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem tesznek jót az embernek.
Ma van a víz világnapja, idén a felszín alatti vizeket ünnepeljük
A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének a legnagyobb részét, de hiába láthatatlan ez az erőforrás, ezt is érheti szennyeződés. Az emberi tevékenység hosszú időre nyomot hagy a vízkészleten, így a legfőbb cél a szennyezés megelőzése, ennek egyik módja pedig a palackozott ivóvíz elhagyása.
Nanoműanyag hullik az osztrák Alpokra
Egy frissen megjelent tanulmány becslései szerint évente háromezer tonnányi műanyag is érkezhet a csapadékkal Svájc területére, vannak olyan részecskék, amelyek kétezer kilométeres út után állapodnak meg az országban. A legmagasabb hegyek sem érintetlenek.
A mikroműanyagok már olyan mennyiségben is sejtkárosodást okoznak, amennyit az ember magába visz
Sejthalált, sejtfalkárosodást és allergiás reakciókat is kiváltanak az emberi sejtekben az élelmiszerekkel és a levegővel is magunkba vitt, apró műanyagrészecskék. Ha a laboratóriumi eredmények a való életre ültethetők, ehhez nem is kell palackot rágcsálni, elég levegőt venni, vizet inni vagy sósat enni.
Már a méhek is tele vannak mikroműanyaggal
Egy friss kutatás szerint a dolgozó méhek a virágpor mellett mikroműanyagot is szállítanak. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan hogyan kerül rájuk a műanyag, de némileg riasztónak tűnik, hogy a kutatók nem találtak jelentős eltérést a városi és a vidéki méhpopuláció között, az viszont kiderült, hogy hogyan kerülhet mikroműanyag a mézbe.
Több ezer tonna mikroműanyag lebeg a Föld légkörében
Egy nemzetközi kutatócsoport méréseken alapuló számításai szerint a legnagyobb szennyezőforrás a közúti közlekedés, a személy- és teherautóforgalom termeli a levegőbe kerülő mikroműanyag mennyiségének 84 százalékát.
A mikroműanyagok a terhes nők méhlepényébe is bejuthatnak
Hogy milyen hatása lesz ennek a születendő és fejlődő gyerekekre, azt senki sem tudja, de a szakértők szerint riasztó, hogy a 10 mikron nagyságú mikroműanyag-részecskék a méhlepény minden zugába bekerülhettek.
A cumisüvegek is tele vannak mikroműanyaggal
Egy frissen megjelent kutatás szerint egy liter tápszer vagy tej négymillió műanyagrészecskét is tartalmazhat, ha a cumisüveg polipropilénből készült. A mennyiség meglepő, az viszont még nem világos, hogy ez vajon árt-e a gyerekeknek.
A csillámos sminkek is súlyosan károsítják a vízi élővilágot
A brit Anglia Ruskin University biológusai többféle csillogó arc- és testfesték hatásait hasonlították össze, kiderült, hogy a műanyag és a biológiailag lebomlónak tartott alternatív csillámok is negatív hatással voltak az édesvízi ökoszisztémákra.
Legalább 21 millió tonna mikroműanyag szennyezi az Atlanti-óceánt
A brit Nemzeti Oceanográfiai Központ kutatói szerint az Atlanti-óceán víztömegének legfelső 5 százalékában található műanyagszennyezés 1000 óriás konténerhajót töltene meg.
Már emberi szervekben is kimutatható a műanyagok szennyezése
Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.
2040-re 1,3 milliárd tonna műanyagszemetet termelünk, ha nem cselekszünk
Amerikai, brit, dél-afrikai, kanadai, osztrák, olasz és svájci kutatók közös előrejelzése szerint óriási probléma az is, hogy a szemét nem a legjelentősebb hulladéktermelőnek számító északi, hanem a déli félteke alacsony jövedelmű országaiban gyűlik össze.
Egymilliószor több mikroműanyag lehet a tengerben, mint eddig hittük
Nem csoda, hogy a bálnák dugig vannak műanyaggal: a legkisebb műanyagdarabokat eddig nem nagyon tudták megszámolni, egy új eljárással viszont sikerült. Úgy néz ki, több van belőlük, mint eddig bárki hitte volna.
A mikroműanyag után itt a mikrogumi, az abroncsok is komoly szennyezőnek számítanak
Egy svájci kutatás szerint az autóutak környékén különösen sok abroncsból származó mikrogumi található, de viszonylag sok van belőle a felszíni vizekben is. 1988 óta csak Svájcban 200 ezer tonnányi, autógumiról lekopott részecske került a környezetbe, ezeknek csak a fele ténylegesen gumi, a többi különböző adalékanyag.
A MaVíz szerint az itthoni csapvízben nincs műanyag, bár mérni, azt nem tudják
A magyar vízközműszövetség szerint az itthoni ivóvíz 96 százaléka felszín alatti vízbázisokból származik, így nem is kerülhet bele műanyag – igaz, olyan friss jelenségről van szó, hogy még nincsenek egzakt mérési módszerek, amelyekkel pontosan nyomon lehetne követni a mikroműanyag-tartalmat.
Az ivóvíz is tele van műanyaggal, de azt még nem tudjuk, hogy ez baj-e
A WHO megvizsgálta, hogy árt-e nekünk, ha műanyagot iszunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon, de további kutatásokra van szükség.
A műanyag benne van az esőben, a hóban, az óceánokban és az emberi szervezetben is
Nitrogénszennyeződés nyomait kereste a Sziklás-hegységben egy amerikai geológus, de sokkal ijesztőbbet talált. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a műanyagszemét nemcsak csúnya, hanem apró részecskékre bomolva egyelőre felmérhetetlen fenyegetést is jelent.
Egy ember átlagosan negyed kiló műanyagot fogyaszt el évente
Heti öt gramm a műanyag fejadagja a WWF szerint, vagyis egy hét alatt körülbelül egy bankkártyányi műanyagot visz be a szervezetébe egy ember a táplálékkal.
Súlyos betegségek kórokozóit közvetíti a tengeri mikroműanyag a kontinensek között
Az álló és folyóvízekben, tengerekben egyaránt megtalálható plasztikszennyeződések optimális környezetet biztosítanak a kolera- és kólibaktériumoknak – derítették ki skót kutatók.
Jógaharisnyákból és zoknikból származó mikroműanyagokkal vannak tele a delfinek a Brit-szigetek körüli vizekben
A vizsgált 10 tengeri emlősfaj minden egyedének gyomra tartalmazott 5 milliméternél kisebb plasztikdarabokat – derül ki a Nature-ben közölt új tanulmányból.
Hányszor kellene újrahasználni a bevásárlószatyrot, hogy kevésbé ártson?
A nejlonzacskót sorra száműzik a boltokból az országok. Az alternatívák között van, amit csak háromszor érdemes újrahasználni, igaz, van, amit meg 7100-szor.
Napi 21 millió mikroműanyag-szemcse úszik le a Rábán – felmérték a Duna mellékfolyóit
A legparányibb mikroszemcséket is képes kiszűrni az a magyar szűrőrendszer, amellyel a Duna mellékfolyóiban lebegő műanyag mennyiségét mérik június óta. A szennyezés összetétele változatos, a Rábán például jól látszik, hogy iparterületeken folyik át.