Még veszélyesebbek a mikroműanyagok és a PFAS-ok, ha keverednek
Egy friss kutatás szerint a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok mérgezőbbek, ha egyszerre terhelik meg a szervezetet.
Egy friss kutatás szerint a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok mérgezőbbek, ha egyszerre terhelik meg a szervezetet.
Az újszülöttek szervezetében is megtalálhatók a homokszemnél kisebb műanyagrészecskék, ami azt jelenti, hogy nemcsak a méhlepényben halmozódnak fel, hanem onnan a fejlődő magzatba is átjutnak az apró szemcsék.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
A csónakgyártásban használt anyag a vízbe oldódva kerül a szűrő életmódot folytató puhatestűek szervezetébe. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a szennyezett kagylófélék elfogyasztása káros lehet-e az emberi egészségre.
A fél milliméteres és annál kisebb műanyagdarabkák a merevedési zavarokhoz és a férfiak csökkenő termékenységéhez is hozzájárulhatnak.
Kínai kutatók szerint elengedhetetlenül fontos lenne, hogy megismerjük a mikroműanyag szennyezés szaporodásra gyakorolt lehetséges káros hatásait.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
Nemcsak a jelenlétüket, de a vérben mértnél magasabb koncentrációt is kimutatták, arról viszont továbbra sincs információ, hogy ez mit jelent az anya és a magzat egyészségére nézve.
A mikroműanyag-részecskék nehézfémekkel, vírusokkal és mérgező anyagokkal is szennyeződhetnek, és ha egyszer kikerülnek a környezetbe, akárhová elérnek.
Most már tényleg nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne lenne műanyag.
A Max Planck Intézet kutatói laboratóriumi kísérletek és légköri modellek segítségével rekonstruálták a mikroműanyagok „életciklusát”.
Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?
A Nebraskai Egyetem egy kutatója arra volt kíváncsi, hogy az amerikai boltokban kapható babatápszereket jó ötlet-e az edényükben megmelegíteni. Nem tűnik annak.
Amerikai biomérnökök emberi bélorganoidokban vizsgálták a különböző mérettartományú részecskék élettani hatásait.