Egy friss kutatás szerint a dolgozó méhek a virágpor mellett mikroműanyagot is szállítanak. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan hogyan kerül rájuk a műanyag, de némileg riasztónak tűnik, hogy a kutatók nem találtak jelentős eltérést a városi és a vidéki méhpopuláció között, az viszont kiderült, hogy hogyan kerülhet mikroműanyag a mézbe.
Egy nemzetközi kutatócsoport méréseken alapuló számításai szerint a legnagyobb szennyezőforrás a közúti közlekedés, a személy- és teherautóforgalom termeli a levegőbe kerülő mikroműanyag mennyiségének 84 százalékát.
Hogy milyen hatása lesz ennek a születendő és fejlődő gyerekekre, azt senki sem tudja, de a szakértők szerint riasztó, hogy a 10 mikron nagyságú mikroműanyag-részecskék a méhlepény minden zugába bekerülhettek.
Egy frissen megjelent kutatás szerint egy liter tápszer vagy tej négymillió műanyagrészecskét is tartalmazhat, ha a cumisüveg polipropilénből készült. A mennyiség meglepő, az viszont még nem világos, hogy ez vajon árt-e a gyerekeknek.
A brit Anglia Ruskin University biológusai többféle csillogó arc- és testfesték hatásait hasonlították össze, kiderült, hogy a műanyag és a biológiailag lebomlónak tartott alternatív csillámok is negatív hatással voltak az édesvízi ökoszisztémákra.
A brit Nemzeti Oceanográfiai Központ kutatói szerint az Atlanti-óceán víztömegének legfelső 5 százalékában található műanyagszennyezés 1000 óriás konténerhajót töltene meg.
Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.
Amerikai, brit, dél-afrikai, kanadai, osztrák, olasz és svájci kutatók közös előrejelzése szerint óriási probléma az is, hogy a szemét nem a legjelentősebb hulladéktermelőnek számító északi, hanem a déli félteke alacsony jövedelmű országaiban gyűlik össze.
Nem csoda, hogy a bálnák dugig vannak műanyaggal: a legkisebb műanyagdarabokat eddig nem nagyon tudták megszámolni, egy új eljárással viszont sikerült. Úgy néz ki, több van belőlük, mint eddig bárki hitte volna.
Egy svájci kutatás szerint az autóutak környékén különösen sok abroncsból származó mikrogumi található, de viszonylag sok van belőle a felszíni vizekben is. 1988 óta csak Svájcban 200 ezer tonnányi, autógumiról lekopott részecske került a környezetbe, ezeknek csak a fele ténylegesen gumi, a többi különböző adalékanyag.
A magyar vízközműszövetség szerint az itthoni ivóvíz 96 százaléka felszín alatti vízbázisokból származik, így nem is kerülhet bele műanyag – igaz, olyan friss jelenségről van szó, hogy még nincsenek egzakt mérési módszerek, amelyekkel pontosan nyomon lehetne követni a mikroműanyag-tartalmat.
A WHO megvizsgálta, hogy árt-e nekünk, ha műanyagot iszunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon, de további kutatásokra van szükség.
Nitrogénszennyeződés nyomait kereste a Sziklás-hegységben egy amerikai geológus, de sokkal ijesztőbbet talált. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a műanyagszemét nemcsak csúnya, hanem apró részecskékre bomolva egyelőre felmérhetetlen fenyegetést is jelent.
Heti öt gramm a műanyag fejadagja a WWF szerint, vagyis egy hét alatt körülbelül egy bankkártyányi műanyagot visz be a szervezetébe egy ember a táplálékkal.
Az álló és folyóvízekben, tengerekben egyaránt megtalálható plasztikszennyeződések optimális környezetet biztosítanak a kolera- és kólibaktériumoknak – derítették ki skót kutatók.
A vizsgált 10 tengeri emlősfaj minden egyedének gyomra tartalmazott 5 milliméternél kisebb plasztikdarabokat – derül ki a Nature-ben közölt új tanulmányból.
A nejlonzacskót sorra száműzik a boltokból az országok. Az alternatívák között van, amit csak háromszor érdemes újrahasználni, igaz, van, amit meg 7100-szor.
A legparányibb mikroszemcséket is képes kiszűrni az a magyar szűrőrendszer, amellyel a Duna mellékfolyóiban lebegő műanyag mennyiségét mérik június óta. A szennyezés összetétele változatos, a Rábán például jól látszik, hogy iparterületeken folyik át.