Annyi a bohóchalaknak, ha nem tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz

2019.11.28. · tudomány

A bohóchalak túlélése nem is a saját fajukon, hanem a velük szimbiózisban élő anemónák (tengerirózsák) egészségén múlik, és ezt nagy veszélybe sodorja a klímaváltozás – derült ki az ausztrál James Cook Egyetem és a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kedden közzétett tanulmányából. A kutatók tíz évig, öt generáción keresztül tanulmányozták Pápua Új-Guinea egyik szigetének bohóchal-populációját.

Az anemónákban kisebb csoportokban élő bohóchalaknál egy domináns nőstény és egy kiválasztott hím felel a szaporodásért, a többi, elnyomott hím társaságában. Amikor a nőstény elpusztul, a kiválasztott hím nősténnyé alakul, és az elnyomottak közül a legnagyobb hím szexuálisan aktívvá válik.

photo_camera Fotó: Paulo de Oliveira/Biosphoto

„A bohóchalaknak nincs olyan génvariánsuk, amely lehetővé tenné, hogy környezeti hatásra megváltozzanak a párzási szokásaik. A populáció megújulását az élőhelyként használt anemónák minősége befolyásolja leginkább” – mondta Geoff Jones, a tanulmány egyik szerzője, a James Cook Egyetem tengerbiológusa.

A tengerirózsák viszont nemcsak a bohóchalakkal, de egyes algafajtákkal is szimbiózisban élnek, amelyek elvándorolnak, ha úgy érzik, nem megfelelők a körülmények. A tanulmány szerint ha az algák túl sokáig vannak távol, a tengerirózsák éhen halnak, és ezzel a bennük élő bohóchalakkal is végeznek.

Bohóchalak anemónák között
photo_camera Bohóchalak anemónák között Fotó: Stuart Westmorland/Image Source

„Nem lehet azt várni a bohóchalaktól, hogy genetikailag alkalmazkodjanak a körülményekhez, legalábbis olyan ütemben, ami biztosítaná a fennmaradásukat” – mondta Serge Planes, a CNRS kutatója, hozzátéve, hogy a faj jövője így egy egyre nagyobb veszélynek kitett környezettől függ, végső soron pedig az emberektől, akiknek a feladatuk megmenteni a korallokat, és megakadályozni a tengerek jelentős felmelegedését.

Az Éghajlat‑változási Kormányközi Testület (IPCC) tavalyi jelentése szerint a Föld 1,5 Celsius-fokos felmelegedésével a korallzátonyok legalább 70 százaléka eltűnne, egy 2 fokos felmelegedés pedig gyakorlatilag teljesen kiirtaná a korallokat, és a körülöttük kialakult ökoszisztémát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás