A bohóchalak túlélése nem is a saját fajukon, hanem a velük szimbiózisban élő anemónák (tengerirózsák) egészségén múlik, és ezt nagy veszélybe sodorja a klímaváltozás – derült ki az ausztrál James Cook Egyetem és a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kedden közzétett tanulmányából. A kutatók tíz évig, öt generáción keresztül tanulmányozták Pápua Új-Guinea egyik szigetének bohóchal-populációját.

Az anemónákban kisebb csoportokban élő bohóchalaknál egy domináns nőstény és egy kiválasztott hím felel a szaporodásért, a többi, elnyomott hím társaságában. Amikor a nőstény elpusztul, a kiválasztott hím nősténnyé alakul, és az elnyomottak közül a legnagyobb hím szexuálisan aktívvá válik.

„A bohóchalaknak nincs olyan génvariánsuk, amely lehetővé tenné, hogy környezeti hatásra megváltozzanak a párzási szokásaik. A populáció megújulását az élőhelyként használt anemónák minősége befolyásolja leginkább” – mondta Geoff Jones, a tanulmány egyik szerzője, a James Cook Egyetem tengerbiológusa.

A tengerirózsák viszont nemcsak a bohóchalakkal, de egyes algafajtákkal is szimbiózisban élnek, amelyek elvándorolnak, ha úgy érzik, nem megfelelők a körülmények. A tanulmány szerint ha az algák túl sokáig vannak távol, a tengerirózsák éhen halnak, és ezzel a bennük élő bohóchalakkal is végeznek.

„Nem lehet azt várni a bohóchalaktól, hogy genetikailag alkalmazkodjanak a körülményekhez, legalábbis olyan ütemben, ami biztosítaná a fennmaradásukat” – mondta Serge Planes, a CNRS kutatója, hozzátéve, hogy a faj jövője így egy egyre nagyobb veszélynek kitett környezettől függ, végső soron pedig az emberektől, akiknek a feladatuk megmenteni a korallokat, és megakadályozni a tengerek jelentős felmelegedését.

Az Éghajlat‑változási Kormányközi Testület (IPCC) tavalyi jelentése szerint a Föld 1,5 Celsius-fokos felmelegedésével a korallzátonyok legalább 70 százaléka eltűnne, egy 2 fokos felmelegedés pedig gyakorlatilag teljesen kiirtaná a korallokat, és a körülöttük kialakult ökoszisztémát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egy apró genetikai innováció, és a tengeri tüskés pikó máris meghódította az édesvizeket

Tóth András tudomány 2019. június 27.

Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.

Végre megtudtuk, miért tudnak olyan gyorsan úszni a halak

Qubit.hu tudomány 2018. december 25.

Hogy lehet az, hogy a leggyorsabb hal, a fekete marlin 129 km/h-s sebességre képes, míg a legmondernebb tengeralattjárók is legfeljebb 80-nal haladnak a vízben. Halfizika felsőfokon, egyenesen Kínából.