Hová lesz a műanyag a tengerből?
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
korallzátony
Küszöbön áll a Nagy-korallzátony pusztulása, és erről csak az ember tehet
Egy friss kutatásból kiderült, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül kutya baja se lenne a világ egyik legnagyobb természeti csodájának, így viszont már végveszélyben van.
A kalapácskorallok évente nemet váltanak, hogy legyen lehetőségük szaporodni egymással
Egyes kolóniák nem, más kalapácskorallok viszont minden évben egyszer nemet változtatnak, hogy így garantálják a fajfenntartást. Az állatvilágban nem egyedülálló a jelenség, de koralloknál eddig nem gyakran figyeltek meg hasonlót.
Antibiotikumokkal tömik a korallokat, hogy megakadályozzák a korallzátonyok megbetegedéseit
Emiatt viszont antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki a tengeri élőlényekben, ezért a kutatók probiotikus kezeléseket tesztelnek az antibiotikumok kiváltására.
A Nagy-korallzátony 91 százalékát megtámadta a korallfehéredés
Az ausztrál környezetvédelmi hatóságok március végén jelentették be, hogy a Nagy-korallzátony több pontján is fehéredést észleltek, de akkor még nem derült ki, mekkora a kár mértéke. Mostanra kiderült, hogy a helyzet rosszabb, mint gondolták.
Maguk a korallok állítják elő a pusztulásukat okozó mérgeket
Egyetlen cukormolekulán múlik, hogy az oxibenzonból a korallzátonyokra nézve végzetes méreg jöjjön létre. Az UV-sugarak hatására a korallok állítják elő az enzimet, ami a folyamatért felelős.
Térképre vitték a karibi korallzátonyokat, hogy túlélhessék a klímaváltozást
A felmelegedés okozta tengeri hőhullámok különösen fenyegetik a leggazdagabb tengeri ökoszisztémákat, a rengeteg fajnak élőhelyet biztosító korallzátonyokat, és mivel bizonyos fokú pusztulás már elkerülhetetlen, nagyon fontos azonosítani azokat a területeket, amelyek a leginkább menthetők.
Amire büszkék lehetünk 2021-ből: a világtörténelem legnagyobb oltási kampánya és a bolygómentő tehénvécé
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
A Nobel-díjas portfólióelmélet mentheti meg a korallzátonyokat
A kockázatkerüléssel elérhető maximális hozam Markowitz-modellként is ismert közgazdasági stratégiája abban segít a természetvédőknek, hogy számszerűsítsék a kockázatokat és azonosítsák a befektetésként értelmezett, természetvédelmi beavatkozásra leginkább alkalmas élőhelyeket.
Pajzánkodnak a korallok, az első menet alapján a szakértők optimisták
Ausztrália partjainál olyan hevesen ívnak a korallok, hogy a helyi tengerbiológusok abban bíznak, az évente mindössze három napig tartó ívás előrelépést jelenthet az utóbbi években elpusztult korallok újratelepítési kísérletében.
Megfeleződött a korallzátonyok globális területe az elmúlt hetven évben
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint az 1950-es évektől 60 százalékkal csökkent a fajgazdagság, és ugyanekkora arányban redukálódott a korallokhoz köthető halászat során a kifogott hal mennyisége, mindezzel pedig felére esett vissza a tengeri élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásának értéke.
Mesterséges korallzátonyokkal mentené meg az óceánok haldokló ökoszisztémáját egy magyar dizájner
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.
Az ENSZ szerint súlyos veszélyben, Ausztrália szerint jó kezekben van a Nagy-korallzátony
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
A Nagy-korallzátony a felére zsugorodott 25 év alatt
A korallok pusztulása a halak és más fajok sokféleségét és egyedszámát is drasztikusan csökkenti, és a kifehéredési események egyre gyakoribbak: az elmúlt 25 évben 5 ilyen volt, közülük három az elmúlt öt évben.
Itt a zátonyok új reménye, a hőálló korall
Ausztrál kutatók olyan mikroalgát fejlesztettek ki, amely jobban tűri a hőséget. A korallal szimbiózisban élő alga a tesztek során jól teljesített, azt remélik, hogy ezzel sikerülhet megoldani a hőhullámok miatt világszerte pusztuló zátonyok problémáját.