A pusztulásukért elsősorban az éghajlatváltozás a felelős. Az óceánok a felmelegedés miatt létrejövő hőtöbblet mintegy 90 százalékát nyelik el, ennek esnek áldozatul a korallok is.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül kutya baja se lenne a világ egyik legnagyobb természeti csodájának, így viszont már végveszélyben van.
Már a legelső, korallok közé tartozó nyolcosztatú virágállatok is biolumineszcensek lehettek, ami 270 millió évvel korábbra tolja a jelenség kialakulását.
Egyes kolóniák nem, más kalapácskorallok viszont minden évben egyszer nemet változtatnak, hogy így garantálják a fajfenntartást. Az állatvilágban nem egyedülálló a jelenség, de koralloknál eddig nem gyakran figyeltek meg hasonlót.
Az őshonos Diadema setosum egy-egy példányával két nap alatt végez a fertőzés, a kutatók szerint a vörös-tengeri populáció már többé-kevésbé menthetetlen, ez pedig rossz hír a korallok számára is.
Emiatt viszont antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki a tengeri élőlényekben, ezért a kutatók probiotikus kezeléseket tesztelnek az antibiotikumok kiváltására.
Először a felvételek alapján próbálják meg azonosítani a fajt, ami lehet egy újabb szivacs, korall vagy zsákállat is.
A delfinek a mindennapi fogmosás helyett a mindennapi korallos bőrápolást választják; ezzel megelőzik a fertőzéseket és megőrzik bőrük épségét.
A felmelegedés okozta tengeri hőhullámok különösen fenyegetik a leggazdagabb tengeri ökoszisztémákat, a rengeteg fajnak élőhelyet biztosító korallzátonyokat, és mivel bizonyos fokú pusztulás már elkerülhetetlen, nagyon fontos azonosítani azokat a területeket, amelyek a leginkább menthetők.
Igencsak rájár a rúd a Nagy-korallzátonyra: a meleg időjárás, és még inkább a melegedő víz miatt 2016 óta már a negyedik tömeges kihalási esemény zajlik. A problémát a klímaváltozás okozza, és úgy tűnik, hogy még a másfél fokos párizsi klímacél betartása esetén is búcsút mondhatunk a korallzátonyoknak.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.
A texasi tengerpartra sodródott műanyagkábelről kiderült, hogy színes tengeri korallok szövedékéből áll.
A korallok pusztulása a halak és más fajok sokféleségét és egyedszámát is drasztikusan csökkenti, és a kifehéredési események egyre gyakoribbak: az elmúlt 25 évben 5 ilyen volt, közülük három az elmúlt öt évben.