DNS-hibajavítás, korrupciókutatás, részecskefizika a rák ellen: csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!
December 12-én, azaz csütörtök este 7-kor kezdődik a Budapest Science Meetup soron következő tudományos estje, amelynek ezúttal is az MTA Könyvtár és Információs Központ ad helyet. A három előadásban változatos tudományterületek legújabb eredményeiről lehet majd hallani. A részvétel természetesen ezúttal is ingyenes.
Az első előadásban az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének vezetője, Kovács Mihály a DNS-hibajavítási folyamatokkal kapcsolatos új felfedezésekről számol be. Ezután Barnaföldi Gergely, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa elmagyarázza, hogy a nagyenergiás részecskéket érintő kutatások hogyan segíthetik a rákos megbetegedések kezelését. Végül a CRCB Korrupciókutató Központ mutatja majd be új tanulmányát először a Budapest Science Meetup-on.
A rendezvényre a Meetup.com-on és a Facebookon is lehet regisztrálni, de nem kötelező.
A részletes program:
Jókor, jót, jó helyen: A genomépség fenntartásának új mechanizmusai
Kovács Mihály - ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport, ELTE Biokémiai Tanszék
A genom épségének fenntartásához elengedhetetlen a DNS-t érő károsodások gyors és hatékony javítása, illetve a genomanyagcsere elakadásainak folyamatos feloldása. Az előadáson összefoglalom a DNS-anyagcsere fehérjéinek genomvédő működéséről tett közelmúltbeli felfedezéseinket, a DNS-molekulák szerkezetétől és bázispár-energiájától függő feldolgozástól a folyadék-folyadék-fázisszétválásig terjedő skálán.
Nagyenergiás részecskékkel a rák ellen
Barnaföldi Gergely - Wigner Fizikai Kutatóközpont
Az alkalmazott részecskefizika és magfizika átszövi a mindennapi életünket. Olyan helyeken is segít, ahol nem is gondolnánk. Az orvostudomány az egyik legjobban látszó terület, hisz' ki ne látott volna röntgenképet, ki ne hallott volna a sugárkezelésekről?
Lehet-e a gyógyászatban újat mutatni e téren? Az előadásban azt a kérdéskört járom körbe, hogy hogyan hasznosul a CERN nagyenergiás részecskeütközéseiben megismert tudás? Miként tudja egy az alapkutatásokat kiszolgáló kísérleti berendezés elősegíteni a rákos megbetegedések kezelését?
Korrupció, intézmények, konvergencia – EU tagállamok 2006-2018 közötti intézményi minőségének empirikus elemzése a közbeszerzési szerződések adatai alapján
Tóth István János (+) - Hajdu Miklós (++) - (+) CRCB, KRTK KTI; (++) CRCB, Budapesti Corvinus Egyetem
Az előadás alapja az az Európai Bizottság által finanszírozott kutatás, amely az új EU-tagállamok és négy dél-európai ország intézményi konvergenciát vizsgálta. A korábbi kutatások általában szakértői vélemények, lakossági vagy vállalati felmérések adatai alapján, alapvetően az intézményekről alkotott véleményekre koncentrálva vizsgálták egy-egy ország intézményi minőségét és az országok közötti intézményi konvergenciát. Mi egy teljesen új módszert mutatunk be, amely kemény adatok alapján elemzi a témát. Elemzésünkben közbeszerzési szerződések adatai alapján a korrupciós kockázatok kontrolljára koncentrálunk. A 2006-2018 közötti adatokat tartalmazó EU TED adatbázisának adatait használjuk fel, több mint 3 millió közbeszerzés adatát. Az gondoljuk, hogy a korrupciós kockázatok kontrolljának szintje egy jó mutatója az intézményi minőségnek. A jó intézményi minőségű (alacsony korrupciós kockázatú) országok adatait mint kiindulópontot (benchmark) használjuk. Ehhez a szinthez viszonyítva mérjük az egyes országok eltéréseit és az eltérések változását, elemezzük az országok intézményi konvergenciáját. A kapott eredmények megerősítik más kutatásoknak a dél-európai országok rossz intézményi minőségére és az új EU tagországok közötti jelentős különbségekre vonatkozó eredményeit. Az intézményi minőségben Szlovákia, Észtország és Litvánia esetében jelentős javulást és erős konvergenciát látunk, ami azt is jelenti, hogy az utóbbi években a korrupció kontrolljának szintje ezen országokban már megfelel a legfejlettebb országokénak. Lengyelország esetében ugyan erős konvergencia figyelhető meg, de az intézményi minőség még mindig nagyon gyenge. Lettországban éppen ellenkezőleg: alig volt konvergencia az időszak alatt, de az időszak egészében elég jó volt az intézményi minőség. Más országok, mint Magyarország, Csehország, Románia vagy Bulgária alacsony mértékű konvergenciával és gyenge intézményi minőséggel jellemezhetők. Ebben a tekintetben Szlovénia külön eset: inkább divergencia (a legjobb intézményi minőségű országoktól való távolodás) jellemzi. Az eredmények aláhúzzák az egyes országok szintjén megvalósított intézményi reformok fontosságát és azt, hogy az EU szintjén megfogalmazott előírások, ajánlások, politikák csupán szükséges, de nem elégséges feltételei a tagországok sikeres intézményi konvergenciájának.