Oxfordi stílusú vitát rendeztek az ELTE TTK Biológiai Intézetében: a kék sarokban Varga Máté genetikus érvelt a dizájnerbébik eljövetele ellen, a piros sarokban Málnási-Csizmadia András biokémikus igyekezett visszavágni. A vita végére a közönség véleménye is megfordult a kérdésről.
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az élet eredetének megértéséhez nem a múltban kell kutatkodni, hanem ki kell találni, hogyan tudjuk az életet azonosítani. Mivel az élet alapja az evolúció, ezért már csak az a kérdés, hogyan tudjuk megmondani egy molekuláról vagy objektumról, hogy azt evolúció hozta létre.
A Google-féle DeepMind legújabb AI-modellje az aminosavak sorrendjéből egész pontosan megfejti a fehérjék háromdimenziós térszerkezetét. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást: van olyan rákkutató cég, ahol az AlphaFold2 a korábbi egy hónapról néhány órára csökkentette a hatóanyag-jelölt fehérjék megtalálását.
Az amerikai Ruttgers Egyetem biokémiai és mikrobiológiai kutatócsoportja szerint a fémek megkötésével elektronátvitelre képes egyszerű aminosavak látták el a szükséges energiával az első önreprodukáló biológiai molekulákat.
Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A C-vitamin atyja nem csupán zseniális biokémikus, hanem a mai értelemben vett tudománynépszerűsítés egyik úttörője is volt, aki meggyőződéses humanistaként küzdött a tudomány nemtelen célokra való felhasználása ellen.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
Egy új kutatás szerint egyszerű aminosavak sugárzás nélkül is létrejöhetnek a világűrben lévő jégszemcsék felszínén, ami arra utal, hogy ezek az élethez nélkülözhetetlen molekulák már Naprendszerünk keletkezése előtt jelen lehettek.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
A McGill Egyetem még támogatókat kereső programja a kísérleti fázisnál tart ugyan, de környezet- és természetvédők szerint az élővilág és benne az emberek is csak nyerhetnének vele.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a december 12-i meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Laboratóriumi körülmények között sikerült reprodukálni, hogyan keletkezhettek aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt.
Bár a diamidofoszfátnak még nem bukkantak a nyomára a Föld őskorának kutatói, egy a Nature-ben megjelent tanulmány mégis azt állítja, hogy ennek az élettelenből élőt kreáló primitív enzimnek az alkotóelemei már ott rotyogtak a 4 milliárd évvel ezelőtti őslevesben.