Német biofizikusok igazolták, hogy csak vízzel teli kőzetrepedésekre és hőforrásra volt szükség, hogy prebiotikus kémiai reakciók létrehozzák az életet felépítő molekulákat. Az eredményeket a kutatást vezető szakember és a terület egyik legnagyobb szakértője segített értelmezni a Qubitnek.
A Karikó Katalinék által kidolgozott Nobel-díjas módszer finomhangolásával a Qubitnek nyilatkozó immunológus professzor szerint elkerülhető lesz, hogy a szervezetünk saját fehérjéit pótló mRNS-terápiák problémákat okozzanak.
Az orvostudományi és fiziológiai Nobel-díj történetében eddig több mint kétszáz férfi, és mindössze 13 nő nyerte el a világ legnagyobb presztízsű tudományos elismerését.
A Pármai Egyetem kutatói a Mozzarella di Bufala készítési fázisait vizsgálva elemezték az eredetvédett sajt mikrobiológiai tulajdonságait.
A Curiosity marsjáró ciklikusan váltakozó nedves-száraz körülményekre talált bizonyítékot, ami elősegíthette az élethez szükséges molekulák létrejöttét az ősi Marson.
Oxfordi stílusú vitát rendeztek az ELTE TTK Biológiai Intézetében: a kék sarokban Varga Máté genetikus érvelt a dizájnerbébik eljövetele ellen, a piros sarokban Málnási-Csizmadia András biokémikus igyekezett visszavágni. A vita végére a közönség véleménye is megfordult a kérdésről.
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az élet eredetének megértéséhez nem a múltban kell kutatkodni, hanem ki kell találni, hogyan tudjuk az életet azonosítani. Mivel az élet alapja az evolúció, ezért már csak az a kérdés, hogyan tudjuk megmondani egy molekuláról vagy objektumról, hogy azt evolúció hozta létre.
A Google-féle DeepMind legújabb AI-modellje az aminosavak sorrendjéből egész pontosan megfejti a fehérjék háromdimenziós térszerkezetét. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást: van olyan rákkutató cég, ahol az AlphaFold2 a korábbi egy hónapról néhány órára csökkentette a hatóanyag-jelölt fehérjék megtalálását.
Az amerikai Ruttgers Egyetem biokémiai és mikrobiológiai kutatócsoportja szerint a fémek megkötésével elektronátvitelre képes egyszerű aminosavak látták el a szükséges energiával az első önreprodukáló biológiai molekulákat.
Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A C-vitamin atyja nem csupán zseniális biokémikus, hanem a mai értelemben vett tudománynépszerűsítés egyik úttörője is volt, aki meggyőződéses humanistaként küzdött a tudomány nemtelen célokra való felhasználása ellen.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
Egy új kutatás szerint egyszerű aminosavak sugárzás nélkül is létrejöhetnek a világűrben lévő jégszemcsék felszínén, ami arra utal, hogy ezek az élethez nélkülözhetetlen molekulák már Naprendszerünk keletkezése előtt jelen lehettek.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.