Egy új kutatás szerint egyszerű aminosavak sugárzás nélkül is létrejöhetnek a világűrben lévő jégszemcsék felszínén, ami arra utal, hogy ezek az élethez nélkülözhetetlen molekulák már Naprendszerünk keletkezése előtt jelen lehettek.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
A McGill Egyetem még támogatókat kereső programja a kísérleti fázisnál tart ugyan, de környezet- és természetvédők szerint az élővilág és benne az emberek is csak nyerhetnének vele.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a december 12-i meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Laboratóriumi körülmények között sikerült reprodukálni, hogyan keletkezhettek aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt.
Bár a diamidofoszfátnak még nem bukkantak a nyomára a Föld őskorának kutatói, egy a Nature-ben megjelent tanulmány mégis azt állítja, hogy ennek az élettelenből élőt kreáló primitív enzimnek az alkotóelemei már ott rotyogtak a 4 milliárd évvel ezelőtti őslevesben.