A Mekong egész ökoszisztémája rámehet a világ csillapíthatatlan homokéhségére

Évente 50 milliárd tonna homokot bányásznak a Földön, ez pedig tönkreteszi az ázsiai folyókat: India után Vietnám és Kambodzsa területén is egyre rosszabb állapotban vannak a partok, ez pedig rövidesen a világ 11. leghosszabb folyója, a Mekong ökoszisztémájának összeomlásához vezethet. A probléma az elmúlt húsz évben vált igazán súlyossá; csak a Mekong környékén félmillió ember lakhatását, nyolcszáz őshonos faj létét és a helyiek élelmiszerellátását is fenyegeti a bányászat.

Az ENSZ szerint az elmúlt húsz évben a homok iránti igény a háromszorosára emelkedett, az építkezési láz miatt pedig Kína 2011 és 2013 között több homokot fogyasztott, mint az Egyesült Államok az egész huszadik században. A homok utáni hajsza Indiában már emberéleteket is követelt. A Gangesz partján működő illegális bányákban gyakoriak a balesetek, és mivel jól jövedelmező üzletről van szó, megjelent a homokmaffia is. A leginkább érintett ázsiai országokban a szabályozás is nehézkesen működik: az viszi a homokot, aki éri, a hatóságok pedig elég nehézkesen kezelik a problémát.

Nincs nemzetközi együttműködés

A Mekong 4350 kilométeres útja során hat országot érint, a homokbányászat pedig nemcsak ott okoz problémát, ahonnan kitermelik az anyagot, hanem lejjebb is: megfelelő hordalék nélkül a víz felgyorsítja az eróziót, ezzel pedig a parton lévő települések mellett a rizsföldeket is veszélyezteti. A problémát tovább súlyosbítják a vízerőművek duzzasztógátjai, ennek ellenére ezek a beruházások is folytatódnak. 

Pascal Peduzzi, az ENSZ környezetvédelmi programjának homokügyi szakértője szerint a homok a partfalak stabilitása mellett az ökoszisztémában is fontos szerepet játszik, a kitermelésével felgyorsul az erózió, sósabb lesz a víz, hosszabb távon pedig beláthatatlan következményei vannak az egész vízi ökoszisztémára. A Természetvédelmi Világalap, a WWF szerint 1990 óta két-három méternyivel lett alacsonyabb a folyóágy a leginkább érintett területeken, egy, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint pedig hiába néz ki úgy, mintha homokból mindig lenne utánpótlás, a kutatók által vizsgált húsz kilométer hosszú szakasz már teljesen kimerült

Export nincs, de az Alibabán azért akciós a homok

Ez nagyjából megfelel egy korábbi becslésnek, amely szerint Vietnám akár már jövőre kifogyhat a homokból, 2050-re pedig az egész világot elérheti a válság. Az egyébként bőven rendelkezésre álló sivatagi homok nem alkalmas beton előállítására, legalábbis a jelenlegi technikával. Vietnámban és Kambodzsában hivatalosan betiltották a homok exportját, ennek ellenére a BBC szerint Szingapúr továbbra is importál kambodzsai homokot. Bár a szingapúri energiügyi minisztérium nem kommentálta az import és az export közötti anomáliát, különösebb diplomáciai érzék nélkül is könnyen hozzá lehet jutni a mekongi homokhoz, elég felmenni az Alibabára. Az online kereskedelmi szájton az állítólagos kambodzsai homokhoz 5 dollár 30 centért lehet hozzájutni. Nem ilyen jutányos a maláj homok, ezért 9,50-et kérnek egy tonnáért, igaz, abból 200 ezer tonnával is lehet egyszerre rendelni.

A homok márpedig előbb-utóbb elfogy, és a környezeti következmények mellett ez az építőiparban is súlyos problémákat okozhat majd, a válasz pedig hosszabb távon a homok kiváltása lehet, egy új brit fejlesztésben például sivatagi homokból állítanak elő a betonhoz hasonló tulajdonsággal rendelkező építőanyagot Finite néven. 

Neked is fontos, hogy hitelesen tájékozódj tudományról, technológiáról, klímaharcról: az emberiség jövőjéről? Nekünk az. Támogasd a munkánkat Te is!