A talaj sótartalma, a száraz, meleg időjárás és a homokviharok egyre nagyobb veszélyt jelentenek Ur és Babilon városaira. A helyreállításra nincs pénz, ha minden így megy tovább, a sumer emlékek örökre az enyészeté lehetnek.
Űrtávcső, mellimplantátum, Metallica-sláger: homok nélkül talán nem is létezne az emberi civilizáció. Csakhogy az ENSZ számításai szerint a Föld 2050-re kifogyhat a használható homokból, miközben a kitermelés már most is jelentős környezeti károkat okoz.
Kiderült, hogy a 100 méter magas Lala Lallia nevű, 12-13 ezer éves homokból álló marokkói formáció csak az elmúlt 900 évben nőtt meg.
Egy ausztrál kutatás szerint az így készült anyag erősebb, mint a hagyományos, ráadásul a metánkibocsátást is csökkenti, ha újrahasznosítják a zaccot.
Ausztrál tudósok derítették ki, hogy a porózus szilícium-dioxid elhízást gátló hatást fejt ki a gyomorban, azzal, hogy megakadályozza a zsírok és a szénhidrátok megemésztését és felszívódását.
A 2017-ben szankciókkal sújtott ország vizein hemzsegnek a kereskedelmi hajók, és újabban nagyszabású mederkotrási műveletek is láthatók a műholdképeken. A háttérben felsejlik Kína.
A legális és az illegális homokbányászat is egyre nagyobb problémákat jelent, Délkelet-Ázsiában félmillió embert és több száz őshonos fajt veszélyeztet. Az elmúlt húsz évben a homok iránti igény a háromszorosára emelkedett, Kína 2011 és 2013 között több homokot fogyasztott, mint az USA az egész huszadik században.
Az ember hajlamos azt hinni, hogy ha valamiből, hát homokból van elég a Földön. Nincs. Az évszázad közepére már ki is fogyhatunk belőle. Világméretű összefogás szükséges.
Így kellett volna elosztani a vodkát. Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész magyaráz.