50 év múlva teljesen elfogyhat a Föld színéről a használható homok

Annak ellenére, hogy mennyi mindenre használjuk, fogalmunk sincs róla, hogy mennyi homok maradt még a bolygón, ha pedig nem kezdünk valamit a helyzettel, a század közepére kifogyhatunk belőle. Mármint abból a homokból, amit használni is tudunk valamire: a sivatagi verzió nem alkalmas betonozásra, mert a simára kopott szemcsék nem hajlandóak összetapadni.

Évente 32-50 milliárd tonnányit használunk a homokból, amiből beton, üveg és elektronikai eszközök készülnek. A Kínában, Indiában és Afrikában végbemenő urbanizáció hatására pedig csak a fogyasztás növekedése várható – miközben több homok nem lesz. Az ENSZ jelentése szerint az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott a homokfogyasztás, és az igény további növekedése várható, miközben a homok kitermelése egyre súlyosabb környezeti és társadalmi károkat okoz világszerte.

Itt a homokmaffia

Mette Bendixen dán geomorfológus szerint ebben az üzletben mindenki rosszul jár: a folyópartok eróziója felgyorsul, az illegális kitermelés veszélyes, és élőhelyek pusztulnak el. Vietnamban, a Mekong-deltánál a kormány közleménye szerint félmillió embernek kell elhagynia folyóparti otthonát. A fejlődő országokban a legnagyobb az igény a homokra, de éppen ezeken a helyeken a leggyengébb az ellenőrzés is; a kitermelés hol lapáttal és vödörrel, hol markolóval történik, a munkakörülmények nem biztonságosak, ráadásul a homokkereskedelem komoly üzletet is jelent – ennek megfelelően csakhamar feltűnt benne a maffia is.

India a világ második legnagyobb homokfogyasztója, a legtöbb itt kitermelt Gangesz-parti homok pedig ellenőrizetlen forrásból származik. A bányászok nem tréfálnak, akár fegyverrel is védik a homokjukat a hatóságoktól, és néha az emberéletet sem kímélik, ha a homokról van szó. Az iparág már több tucatnyi halálos áldozatot követelt, a környezeti károkról nem is beszélve. A történet egyik vesztese a gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus), egy ritka krokodilféle, amelyből mindössze 200 felnőtt példány maradt fenn Indiában és Nepálban.

Vietnamban elfogyott

Nemcsak a folyókat érinti az illegális homokbányászat okozta károkozás, a tengerpartokon is problémát okoz. Az eltűnő homok a helyi ökoszisztémát és a társas életet is felborítja – a gaviál mellett a delfinek és más állatok is veszélybe kerülnek, de az egyre súlyosabb vízhiánnyal küszködő India édesvízkészletének sem tesz jót a folyódelták és -partok elhordása. 

Megéri: csak Indiában évente 250 millió dolláros üzletről van szó, ha csak az illegális kereskedelmet nézzük, és minél kevesebb homok marad, annál nagyobb lesz az üzlet; Vietnam például már jövőre kifogyhat a homokból. A problémát súlyosbítja, hogy nemcsak az illegális kereskedelem nyomon követhetetlen, a legális is az: a homokot hihetetlen távolságokra szállítják, a bányászatát nem szabályozzák nemzetközi egyezmények, egy folyó tönkretételéhez pedig több ország együttes erőfeszítése is hozzájárulhat.

Kínában két év alatt annyi homok fogyott, mint Amerikában száz év alatt

Kína egymagában ugyanannyi homokot használt fel 2011 és 2013 között, mint amennyi az Egyesült Államokban az egész 20. században fogyott el. Indonéziában, Malajziában és Vietnamban betiltották a homok exportját (Vietnamban ez majdnem mindegy is, persze, ha náluk már így is elfogyott). A sivatagi homok hasznosításán is gondolkodnak: ha betont nem is lehet belőle készíteni, de téglát talán még igen, az ötlettel egy brit startup kísérletezik. 

1995: itt még volt homok a Pojang-tó és a Jangce között KínábanFotó: NASA

Ahhoz képest, hogy mennyire egyértelmű, hogy bizony még a homok is elfogyhat, viszonylag későn kapcsolt a közvélemény, az ENSZ pedig első lépésként a helyzet felmérését javasolja – a NASA műholdképein már így is látszik, mekkora pusztítást végzett a folyókban a bányászat. Lois Koehnken, a WWF hidrológusa szerint a homokbányászat bizonyos ésszerű korlátok között fenntartható, de most gyorsabban termelik ki a partról és a mederből a homokot, mint amennyit még lesodorna például a Gangesz vagy a Mekong. 

2013: itt már jóval kevesebb homok láthatóFotó: NASA

Az ENSZ 2018 végén megjelent jelentése először is a homokkereskedelem és -bányászat pontos felmérését és a nemzetközi párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, valamint egy közös protokoll felállítását javasolja, Mette Bendixen pedig emellett a beton kiváltásában látja a fenntartható jövő egyik legfontosabb zálogát. A NASA 2021-re tervezett vízrajzi missziója sokat segíthet majd a homokkészletek felmérésében – a megóvásukhoz viszont elkerülhetetlen a világméretű együttműködés.