Az ipari hó, ami Miskolcon esett, olyan, mint az igazi, de csak gyárak környékén képződik
Kazinbarcika után Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Eger, Rodostyán, Bükkszentkereszt, Berente, Négyes, Kács, Borsodivánka és Atkár lakói is örülhettek az évkezdő havazásnak.
A borsodi tájat fehérbe burkoló csapadék nem azért különleges, mert januárban esik, hanem azért, mert az úgynevezett ipari havazás eredménye. A küllemében és állagában is a természetes téli csapadékot idéző hó kizárólag az erősen iparosodott régiókban fordul elő.
A jelenség akkor fordul elő, amikor a talajszint fölött megülepedett hideg levegőt konzerválja a fölé áramló melegebb levegő, az így kialakuló inverzió meggátolja a függőleges mozgásokat. A telített, gyakran sűrű, ködös, fagyos levegő keveredik a gyárterületekről kiáramló szintén telített levegővel, és egy-kétszáz méteres magasságban beindul a felhőképződés. A felhőkben az ipari üzemek légszennyező anyagai szolgálnak kondenzációs magvakként, ezekre az aeroszol, illetve jellemzően ammónium-szulfát részecskékre csapódik ki a víz, amely télen hókristállyá fagyva éri el a talajt.
A gyárkémény-effektusnak is nevezett jelenség a késő őszi, vagy enyhébb téli hőmérsékleteknél sűrű szitáló eső formájában érkezhet – hidegebb időben általában hódarára jellemző, apró, de rendkívül sűrűn eső szemekben, ritkábban 1-2 milliméteres pehelyformában. A szakirodalom szerint az ipari hó akár több centiméteres takarót is képezhet a nagyobb ipari létesítmények több tízkilométeres körzetében.
Kapcsolódó korábbi cikkeink: