Az ipari hó, ami Miskolcon esett, olyan, mint az igazi, de csak gyárak környékén képződik

2020.01.03. · tudomány

Kazinbarcika után Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Eger, Rodostyán, Bükkszentkereszt, Berente, Négyes, Kács, Borsodivánka és Atkár lakói is örülhettek az évkezdő havazásnak. 

A borsodi tájat fehérbe burkoló csapadék nem azért különleges, mert januárban esik, hanem azért, mert az úgynevezett ipari havazás eredménye. A küllemében és állagában is a természetes téli csapadékot idéző hó kizárólag az erősen iparosodott régiókban fordul elő.

photo_camera Kazincbarcika ipari hó alatt 2020. január 3-án Fotó: Málay Tímea

A jelenség akkor fordul elő, amikor a talajszint fölött megülepedett hideg levegőt konzerválja a fölé áramló melegebb levegő, az így kialakuló inverzió meggátolja a függőleges mozgásokat. A telített, gyakran sűrű, ködös, fagyos levegő keveredik a gyárterületekről kiáramló szintén telített levegővel, és egy-kétszáz méteres magasságban beindul a felhőképződés. A felhőkben az ipari üzemek légszennyező anyagai szolgálnak kondenzációs magvakként, ezekre az aeroszol, illetve jellemzően ammónium-szulfát részecskékre csapódik ki a víz, amely télen hókristállyá fagyva éri el a talajt. 

photo_camera Friss hó Kazincbarcikán 2020. január 3-án Fotó: Málay Tímea

A gyárkémény-effektusnak is nevezett jelenség a késő őszi, vagy enyhébb téli hőmérsékleteknél sűrű szitáló eső formájában érkezhet – hidegebb időben általában  hódarára jellemző, apró, de rendkívül sűrűn eső szemekben, ritkábban 1-2 milliméteres pehelyformában. A szakirodalom szerint az ipari hó akár több centiméteres takarót is képezhet a nagyobb ipari létesítmények több tízkilométeres körzetében.

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

link Forrás
link Forrás