A kondenzcsíkokból kialakuló felhők fokozzák az üvegházhatást

A növekvő légi forgalom és az emelkedő utazási magasság miatt a repülőgépek kondenzcsíkjai nyomán kialakuló felhők rövid távon nagyobb gondot jelentenek, mint a gépek üzemeltetése során kibocsátott szén-dioxid – állítják a Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR) klimatológusai az Atmospheric Chemistry and Physic folyóiratban megjelent tanulmányukban.  

A német kutatók számítógépes atmoszféramodellezéssel jutottak arra az eredményre, hogy 2050-re megháromszorozódik a kondenzcsíkok hősugárzó hatása, ami már érezhetően növeli a légköri üvegházgázok befolyásolási mértékét is.

Nem chemtrail, de veszélyes

Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a repülőgépek hajtóműveiből távozó égéstermék –  például a kén- és nitrogén-oxidok, valamint a koromszemcsék – kondenzációs magokként szolgálnak a légköri vízpárának. Kellő magasságban ez a víz kicsapódik, kifagy. Ezek a jégkristályok akár órákig is a légkörben maradhatnak, hideg felhőket alkotva, amelyek jelentős mennyiségű hőt ejtenek csapdába – többet, mint amennyit a gépek hajtóművéből kiáramló szén-dioxid.

Egy Boing és csíkjaiFotó: Nicolas Economou/NurPhoto

A DLR kutatói szerint a kondenzcsíkok nagyobb mértékben gátolják a Föld hosszúhullámú kisugárzásait, mint ahogy azok a bejövő napsugárzást visszaverik, és így melegedést okozhatnak. Ez a hatás a hatás napszak és az időjárási körülmények függvényében is változik. A német légkörkutatók már korábban kimutatták, hogy a kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhők keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülőgépek nyomán keletkező vonalszerű csíknak.  A természetes és a mesterséges úton keletkező pehelyfelhők egyaránt csökkentik a Föld infravörös kisugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot. 

A kutatók úgy vélik, hogy ez rövid távon még komolyabb következményekkel járhat, mint a repülők szén-dioxid-kibocsátása. Azt azonban ők is kiemelik, hogy hosszú távon az üvegházhatású gázok jelentik a nagyobb problémát.

Kapcsolódó cikkeink: