A kondenzcsíkokból kialakuló felhők fokozzák az üvegházhatást
A növekvő légi forgalom és az emelkedő utazási magasság miatt a repülőgépek kondenzcsíkjai nyomán kialakuló felhők rövid távon nagyobb gondot jelentenek, mint a gépek üzemeltetése során kibocsátott szén-dioxid – állítják a Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR) klimatológusai az Atmospheric Chemistry and Physic folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A német kutatók számítógépes atmoszféramodellezéssel jutottak arra az eredményre, hogy 2050-re megháromszorozódik a kondenzcsíkok hősugárzó hatása, ami már érezhetően növeli a légköri üvegházgázok befolyásolási mértékét is.
Nem chemtrail, de veszélyes
Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a repülőgépek hajtóműveiből távozó égéstermék – például a kén- és nitrogén-oxidok, valamint a koromszemcsék – kondenzációs magokként szolgálnak a légköri vízpárának. Kellő magasságban ez a víz kicsapódik, kifagy. Ezek a jégkristályok akár órákig is a légkörben maradhatnak, hideg felhőket alkotva, amelyek jelentős mennyiségű hőt ejtenek csapdába – többet, mint amennyit a gépek hajtóművéből kiáramló szén-dioxid.
A DLR kutatói szerint a kondenzcsíkok nagyobb mértékben gátolják a Föld hosszúhullámú kisugárzásait, mint ahogy azok a bejövő napsugárzást visszaverik, és így melegedést okozhatnak. Ez a hatás a hatás napszak és az időjárási körülmények függvényében is változik. A német légkörkutatók már korábban kimutatták, hogy a kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhők keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülőgépek nyomán keletkező vonalszerű csíknak. A természetes és a mesterséges úton keletkező pehelyfelhők egyaránt csökkentik a Föld infravörös kisugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot.
A kutatók úgy vélik, hogy ez rövid távon még komolyabb következményekkel járhat, mint a repülők szén-dioxid-kibocsátása. Azt azonban ők is kiemelik, hogy hosszú távon az üvegházhatású gázok jelentik a nagyobb problémát.
Kapcsolódó cikkeink:
A nagyvárosok maguknak termelik saját felhőiket, sőt a viharok is gyakoribbak a sűrűn beépített területeken
Brit, francia és holland meteorológusok szerint azért felhősebb a tavaszi és a nyári ég a nagyvárosok felett, mint vidéken, mert a felszín urbanizált környezete és a légszennyezés felturbózza a felhőképződési folyamatokat.
Ha így folytatjuk, eltűnhet az egyik legfontosabb felhőtípus, 8 fokkal megtolva a felmelegedést
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási ráták mellett már száz éven belül eltűnhetnek a gomolyos rétegfelhők, akár fokozva a felmelegedés amúgyis katasztrofális következményeit.