Az elmúlt 150 évben folyamatosan csökken az emberek testhőmérséklete Amerikában
Az Egyesült Államokban évtizedenként átlagosan 0,03 Celsius-fokkal csökken a normál emberi testhőmérséklet – állapították meg a Stanford Egyetem kutatói az eLife folyóiratban január 7-én megjelent tanulmányukban.
A kutatók több mint 600 ezer, a nyilvántartásokban egészségesnek titulált amerikai állampolgár testhőmérsékleti adatai alapján jutottak erre a megállapításra. Kiderült, hogy míg a 19. század első évtizedeiben a pár tizeddel 37 Celsius-fok feletti hőmérséklet volt az átlagos, addig a 2000-es évek elejére 36,5 fokra csökkent az ember testhőmérséklete.
A kutatók katonaorvosi összeírásoktól a népegészségügyi felmérésekig a legkülönfélébb statisztikák adatait elemezték a legkülönfélébb társadalmi kohorszokban.
A különbséget nem a lázmérési módszerek precízebbé válása, az eszközök kalibrálása, netán a 20. század második évtizedétől egyre elterjedtebb beltéri hűtőberendezések, vagyis a légkondicionálók elterjedése okozza. A csökkenés hátterében a kutatók szerint az amerikaiak általános egészségügyi állapotának javulása áll.
A tuberkulózis és más fertőzések ugyanis egyáltalán nem döntöttek le mindenkit a lábáról. Az infekciók leküzdése azonban hőemelkedéssel járt, ahogy a különféle gyulladások is, amelyek a korabeli orvosi ellátásban, illetve ellátatlanságban kezeletlenek maradtak.
A kutatók szerint a testhőmérséklet csökkenése az általános egészségügyi állapot javulását jelzi. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a jövőben az emberi szervezet anyagcsere-tulajdonságai miatt nem csúszik 36 Celsius-fokos határ alá az immár digitális kijelzőjű lázmérők higanyszálpótló számlálója.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
A populizmus térnyerésével együtt nő az oltásellenesség Európában, Magyarország a kivétel
Egy új tanulmány statisztikai összefüggést vélt felfedezni a populista pártok népszerűségének felívelése és a védőoltásba vetett bizalom csökkenése között. Kérdőjelek azért vannak.
Miért csökken a halandóság gazdasági válság idején?
Az elmúlt száz év gazdasági válságainak idején a fejlett országokban meglepő módon csökkent a halandóság annak ellenére, hogy számos egészségügyi mutató romlott, ahogy várnánk is recesszióban. A kutatók újult erővel keresik a különös összefüggés okait most, hogy a legtöbb előrejelzés szerint küszöbön a következő hanyatlás.
Egy influenzavírusból lehet a rettegett „disease X”, a 21. század spanyolnáthája
100 éve pusztított el 50-100 millió embert a spanyolnáthavírus. A járványügyi szakemberek ma világszerte ismét az influenzavírust tartják a legesélyesebbnek arra, hogy a Föld lakosságát megtizedelje. A H1N1 és a H5N1 altípus után most a H7N9 az új mumus.