A populizmus térnyerésével együtt nő az oltásellenesség Európában, Magyarország a kivétel
A választási eredményeket és az oltásokat hatástalannak tartók arányát vizsgálta egy friss tanulmány az után, hogy Európában tavaly 20 éves csúcsot ért el a kanyarós esetek száma: 60 ezer megbetegedést és 72 halálesetet regisztráltak.
Kiderült, hogy minél többen szavaztak a 2014-es európai parlamenti választásokon populistának tekinthető pártokra, annál nagyobb az oltásszkeptikusok aránya az adott országban. Sőt a kanyarós megbetegedések és halálesetek is ott sűrűsödnek, ahol a populizmus feljövőben van. Fontos hangsúlyozni, hogy az összefüggés statisztikai, ok-okozati kapcsolatot tudományos igénnyel nem mutattak ki, illetve hogy a tanulmány elérhető szövegében a szerző nem fejtette ki, mit ért populizmus alatt.
A tanulmány mindenesetre rámutat, hogy különösen Görögországban, Olaszországban és Franciaországban volt tettenérhető az a trend, miszerint a populista pártok népszerűségével párhuzamosan nőtt a kanyarós megbetegedések száma.
Ahol terjed a populizmus, figyeljenek az átoltottságra?
Jonathan Kennedy, a londoni Queen Mary Egyetem (QMUL) népegészségüggyel foglalkozó adjunktusa héten a European Journal of Public Healthben publikálta tanulmányát, amelyben azt is felveti, hogy a tudományos (vagy inkább tudománytalan) populizmus iránti rokonszenv mögött hasonló meggondolások húzódnak meg, mint a politikai populizmusra való fogékonyság mögött. Mivel a sok helyen újra terjedő kanyarójárványok ellenére nincsenek megfelelő felmérések a népesség ollásellenességéről, a szerző javasolja, hogy a népegészségügyi döntéshozók induljanak ki a pupulista pártok teljesítményéből, ami jó indikátora lehet az oltásszkepticizmus terjedésének is – legalábbis nyugati, európai kontextusban.
A Guardian decemberi tényfeltáró cikkében mutatta ki, hogy a populizmus térnyerése kihathat az oltással kapcsolatos véleményekre; az általuk megszerzett adatokból Olaszország és Franciaország mellett Lengyelországban bontakozott ki hasonló összefüggés.
Kennedy a tanulmányhoz az egyes országok választási eredményei mellett a Vaccine Confidence Project 2015-ös, oltásra vonatkozó attitűdökről szóló felmérésének eredményeit vette figyelembe, ami kár, mert a 2018-as riport összefoglalójában azt írják, hogy a 3 évvel ezelőtti állapothoz képest éppen Franciaországban, Görögországban, Olaszországban (és Szlovéniában) esett vissza az oltást ellenzők vagy hanyagolók aránya. Ettől még a Kennedy által felfedezett összefüggés persze fennállhat. Vannak olyan országok is, ahol 2015 óta is csökken az oltásokban bízók aránya: ez Csehországra, Finnországra, Lengyelországra és Svédországra jellemző a leginkább.
Magyarország = józan ész
Akárhogyan is gondolkodunk arról, hogyan áll a populizmus Magyarországon, annyi biztos, hogy itthon nem hódít az oltásellenesség olyan nagy mértékben, mint a fent említett országokban: 2018-as adatok szerint a lakosság 91,4 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a védőoltások biztonságosak, ez pedig a negyedik legmagasabb érték Portugália (95,1 százalék), Dánia (94 százalék) és Spanyolország (91,6 százalék) után. A legkevesebben (66,3 százalék) Bulgáriában, Lettországban (68,2 százalék) és a növekedés ellenére Franciaországban (69,9 százalék) tartják úgy, hogy a védőoltások biztonságosak.
A kanyaró elleni védőoltásra külön is rákérdeztek, ezt a portugálok után a magyar válaszadók tartják a leginkább biztonságosnak. Egy 2017-es ÁNTSZ-nyilatkozat szerint a gyermekek 98 százaléka meg is kapja a kötelező kanyaró elleni védőoltást. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének dátummal nem ellátott és nem is reprezentatív felmérése szerint viszont a válaszadó gyermekorvosok kisebbik fele (42,2 százaléka) úgy érzékeli, hogy nőttek a szülők ellenérzései a kötelező oltásokkal szemben, míg a választható oltások esetében ez az arány 72,3 százalék.
Az alábbi, a lakosság átoltottságát a 90-es évektől napjainkig ábrázoló grafikongyűjteményben a kanyaró elleni oltást kötelezővé tévő Magyarország egészen más mintázatot mutat, mint a gyerekek oltását a szülőkre bízó tagállamok. Kékkel azokat a tagállamokat jelölték, ahol az elmúllt években csökkent a lakosság átoltottsága.
Populisták által felkarolt oltásellenesség
Egyes országokban populista politikusok hangosították fel az oltásellenes csoportok sugalmazásait és retorikáját, így például Olaszországban, ahol a parlament tavaly véget vetett a kötelező védőoltások rendszerének az állami iskolákban. Igaz, nem sokkal később visszavonták a törvényt, miután kanyaróvészhelyzet alakult ki.
A brit tanulmány a 2014-es EP-választási eredmények mellett az azt megelőző parlamenti választások eredményeit is vizsgálta, és így még egyértelműbb korrelációt talált a pupulista pártokra leadott szavazatok, valamint a védőoltásokba vetett bizalom elvesztése között. A korreláció az oltásokat „hatástalannak” tartók körében volt a legerősebb, utána jöttek azok, akik szerint a védőoltások „lényegtelenek”, statisztikai hibahatár alatt maradt viszont az összefüggés az oltásokat kifejezetten „veszélyesnek” tartók arányával.
Az Egyesült Államokban Donald Trump elnök támogatott bizonyos oltásellenes nézeteket, például azt, hogy a kanyarót, mumpszot és rubeolát megelőző kombinált oltás autizmust okozhat. Igaz, hogy ezeket a meglátásait még megválasztása előtt hangoztatta, bár a téves teória szülőatyját, Andrew Wakefield brit orvost azért meghívta beiktatási báljára.
Ettől még ne higgye senki, hogy csak jobboldali populistáktól eredhet a fennálló rendszerbe vetett bizalom sorvadása (aminek az oltásellenesség is egy megnyilvánulása) – mondta Kennedy. A kanyarós megbetegedések egy főre jutó aránya például Görögországban a legmagasabb, amit szerinte az magyaráz, hogy az országban hosszú, egészen a török hódítások koráig visszamenő hagyománya van annak, hogy a nép nem bízik az államban. A tanulmány azért sem tesz különbséget a jobb- és a baloldali populizmus között, mert az oltásellenességben vitt szerepük éppenséggel közös: ez nem más, mint a fennálló renddel szembeni bizalmatlanság erősítése. Kennedy szerint a bizalmatlanságot erősítő üzenetek később tudományellenes, gyógyszerellenes és közegészségügy-ellenes attitűdökben nyilvánulhatnak meg.
„Ha a populizmus erősödése mögötti okokat keressük, látjuk, hogy az elitbe, a vezető rétegekbe és a szakértőkbe vetett bizalom hiányáról van szó. Ez hatással van a tudomány világára, a közegészségügyre és olyan problémákra is, mint a klímaváltozás, illetve megnyilvánul olyan jelenségekben is, mint az oltásszkepticizmus” – fogalmazott Kennedy.
„Az a baj, hogy igenis szükségünk lenne némi szakértőkbe vetett bizalomra ahhoz, hogy fennmaradjunk mint emberi társadalom.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: