Kínában már kapható a kvantummelltartó és a kvantumbenzinkártya
Az utóbbi időben elárasztották a kínai online kereskedelmi oldalakat azok a hirdetések, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy egy-egy termék magában rejti a legújabb kvantumtechnológiai felfedezések előnyeit – még akkor is, ha az adott terméknek amúgy nem sok köze van a technológiához. Kapható kvantumzokni és -alsónemű, amitől igazi kvantumjóság árasztja el a kényes testtájékot, de még kvantumalkoholos ital is.
Szakértők szerint persze a kvantumáruk áradata igazi szamárságon alapul. A különféle hétköznapi termékek forgalmazói a jelek szerint kamu kvantumtechnológiával házalnak. Mert hiába jelentette be a Google tavaly, hogy elérte a kvantumfölényt (amikor egy kvantumszámítógép képes megoldani egy olyan problémát, amit a hagyományos számítógépek nem), a kvantummechanika elvein alapuló kvantumszámítógépes technológia még bőven kísérleti stádiumban van, a kutatók még javában dolgoznak rajta, hogyan tudnák gyakorlati haszonra fordítani az elméletet.
A sanghaji Csiaotung Egyetem fizikaprofesszora, Csin Hszienmin a Xinhua hírügynökségnek nyilatkozva azon csodálkozott, hogyan válhatott elképesztően népszerűvé valami a piacon, „amit még ki sem fejlesztettek a laboratóriumban”. Szerinte ha azok a bizonyos zoknik nem a kvantum-szuperpozíción alapulnak, akkor nem kvantumtermékek, és kész.
Kvantumbortól a kamu kvantumtanulmányig
Ez azonban nem akadályozta meg a kereskedőket abban, hogy ráugorjanak a kvantum kifejezés – láthatóan növekvő – marketingértékére. Az első fecske egy pekingi oktatási központ volt, amely kvantum-gyorsolvasási tanfolyamokat hirdetett tavaly októberben, és azt ígérte, hogy a gyerekekkel képes 5 perc alatt százezer kínai karaktert kiolvastatni. De a kínai webáruházakon már megtalálhatók a kvantumleggingsek, amelyek amellett, hogy melegen tartanak, az ígéret szerint meghosszabbítják a vaskosabb lábakat, és örökre leszámolnak a deréknál kinyúlt harisnya koncepciójával. Aztán ott vannak az állítólag kvantumcsipekkel felszerelt melltartók és alsóneműk, valamint azok a kvantumenergia-tapaszok, amelyeket okostelefonra lehet tapasztalni, és ezáltal – szól a hirdetés – visszafogják a készülék által kibocsátott káros sugárzást, bizony!
A bizarr termékek közül néhány átcsúszott olyan nemzetközi kereskedelmi szájtokra is, mint az Amazon. A mobiltelefonokra húzható „kvantumpáncélban” például ők is látnak fantáziát.
És máris elérkeztünk a kvantumborokhoz, amelyektől valamiféle pozitív élettani hatást várhatnak a homályos leírásból tájékozódó felhasználók. És kinek ne érné meg napjainkban a kvantum-üzemanyagkártya, amely csökkenti az autók fogyasztását?
De nemcsak a gyártóktól és kereskedőktől kerül ki bóvli: egy a kvantumösszefonódás és az akupunktúra összefüggéseit kutató tanulmány még az amerikai Nemzeti Orvosi Könyvtár gyűjteményébe is bekerült, mielőtt visszavonták.
Kitört a kvantumláz a kínai tudományban
Nem ez az egyetlen eset, hogy valamilyen technológiai kifejezés ingoványos talajon kezd új életet: a blockchainláz is hasonló folyamatokat indított be, a kifejezést mindenféle kétséges pénzügyi termékre és ötletre húzták rá egy időben.
A kínai kvantummánia oka persze az is, hogy a kvantum-számítástechnika a kínai tudományos közösség egyik legfontosabb témájává vált, és az ország valóban élen jár a kvantumtudomány művelésében. Hogy mást ne mondjunk, vannak igazi kvantumdrónjaik, egy egész flotta, amelynek tagjait kvantumalapú, állítólag meghekkelhetetlen kommunikációs technológiával ruháztak fel. Kína az egyetlen, amely kvantumműholdat állított pályára, és kialakították a világ leghosszabb földi kvantumkommunikációs hálózatát is Peking és Sanghaj között.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
