Az ingatag téridő teóriája oldhatja fel a kozmológia legnagyobb paradoxonát
A Jonathan Oppenheim, a University College London professzora által felvetett magyarázat megszűntetné a relativitás- és a kvantumelmélet összeegyeztethetetlenségét.
A Jonathan Oppenheim, a University College London professzora által felvetett magyarázat megszűntetné a relativitás- és a kvantumelmélet összeegyeztethetetlenségét.
A tudományág, kiváltképp a kvantumfizika, akár meg is maradhatott volna a szigorú matematika útján, ha épp nem jön a vietnámi háború, a drogok, a szexuális szabadosság és egy rakás hippi, aki akarva-akaratlanul Einstein, Planck és Heisenberg nyomdokaiba szegődött.
Az elméleti fizikus Richard Feynman már 25 évesen Oppenheimerrel, Teller Edével és Neumann Jánossal dolgozott a Manhattan-terven, de később élvezetes előadásai tették igazán ismertté – na meg a Nobel-díja.
Két igazi világsztár, Richard Dawkins és Lawrence Krauss moderátor nélkül, lazán elbeszélget a világ nagy dolgairól a semmitől a jelentés problémáján át a kvantumfizika érthető érthetetlenségéig, és közben leneandervölgyiznek egy ausztrál bíborost.
Anyaghibákat hasznosítana kvantumbitként a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatócsoportja, áll az intézet sajtóközleményében. A volfrám-diszulfidban előforduló szénhibáktól azt remélik, hogy a kvantumrendszereket szobahőmérsékleten is működőképessé teszik.
A Közép-Európában egyedülálló fotonikus processzor kvantumos és fényt használó információfeldolgozási feladatokban segíti a kutatók munkáját.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusainak új eredménye segít eligazodni az alagúteffektushoz kapcsolódó jelenségkörben.
Egy nemzetközi kutatócsoport új kvantumteleportációs módszert fejlesztett ki, amivel 42 centiméter távolságra továbbíthatók a rögzített mikrohullám-állapotok. Mit jelent ez, és mi jöhet még?
A rendkívül törékeny, kizárólag elektronokból álló Wigner-kristályban az elektronok olyanok, mint a bezárt hullámok. Valódi áttörés, hogy először sikerült két dimenzióban megfigyelni és megmérni ezt a kvantum-fázisátalakulást – mondta Zaránd Gergely elméleti fizikus, a Nature-ben megjelent tanulmány társszerzője.
A Nobel-díjas magyar fizikus csaknem 90 éves elméletére újszerű kísérleti módszerrel először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni, ráadásul két független kutatócsoportnak. Mi készteti arra az elektronokat, hogy mozdulatlanná merevedve rácsba rendeződjenek?
Fizikusok és filozófusok egy csoportja szerint a kvantumelmélet interpretációs nehézségei abból fakadnak, hogy a természetkutatás 400-500 éves tradícióval rendelkező filozófiai és metafizikai előfeltételezései egyszerűen hibásak, és nem tarthatók tovább. Milyen problémák feszülnek a tudománycsinálás filozófiai-metafizikai hátterében, és mi lehet rájuk a megoldás?
Laurent Simons már 9 évesen elkezdte egyetemi tanulmányait, és most alig több mint egy év alatt fizikus diplomát szerzett, miközben mesterszakos kurzusokat is felvett, hogy minél előbb megtanulja a kvantumfizika és a klasszikus mechanika rejtelmeit.
A kvantumdarwinizmus elmélete a fizikai valóság és a kvantumrendszerek összeegyeztetésének egyik legizgalmasabb példája. Az elmélet nemcsak eleganciája miatt vált felkapottá, hanem azért is, mert több független kísérlet is bizonyítja helyességét. De mi kell a legéletrevalóbb kvantumállapotok túléléséhez, és hogyan szerezhetünk egyértelmű bizonyítékokat a kvantumvilág pontos természetéről?
A csillagközi utazáshoz használt térhajtóművek (warp drive) eddig csak a sci-fi szerzők fantáziájában, az elméleti fizikában, illetve a mesékben léteztek. Az elmúlt években azonban egyre több tanulmány foglalkozott a hajtóművek létrehozásával, és az új megközelítések egy-egy lépéssel közelebb visznek az elmélet gyakorlatba ültetéséhez.
A kutatóknak 44 kilométeres távolságra sikerült hosszabb ideig kvantuminformációt továbbítani fotonok segítségével – az eredmények segíthetik a kvantuminternet megalapozását.