Mélyen belénk ivódott az időben való gondolkozás, így szinte képtelenek vagyunk megérteni a valószínűség világát, ahol nem egymás utáni, hanem egymás melletti eseményeket kell számba venni. Még akkor is, ha a hírek arról szólnak, hogy ilyen vagy olyan kvantumfizikai kísérletben megfordították az idő irányát.
A kvantummechanika átírja a mozgások fogalmát, amit mindennapi gondolkodásunk igen nehezen fogad be, nagyobb feladat ez neki, mint a középkori embernek felfogni Kopernikusz tanait. Még fizikusok között is folyik a vita a kvantumelmélet matematikai formulái mögött meghúzódó fizikai valóság értelmezéséről.
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
A világ leghíresebb listáját Mengyelejev tudóstársai az orosz miszticizmus melléktermékének tekintették, utóbb pedig kiderült, hogy az orosz kémikus rendező elve is fatális tévedés volt. Mégsem csináltak jobbat azóta se. Ennek örömére az UNESCO 2019-et a periódusos rendszer évévé nyilvánította.
Az olasz elméleti fizikus szerint az idő nem létezik, a köznapi tapasztalataink között viszont magától értetődőnek tűnik, hogy idő igenis van. Bonyolultnak hangzik? Anaximandrosz, Parmenidész, Hegel és Heidegger is központi kérdésnek tekintette az időt – Rovelli most a kvantumfizikában keresi a megoldást.
Amikor a fizikusokat már-már zavarta a sok újonnan felfedezett részecske, az 1964-ben megalapozott kvarkelmélet lett a felmentő sereg. Hogyan ad magyarázatot a kvarkok két alaptípusa több mint száz szubatomi részecske felépítésére? Miért használunk három színt a kvarkok jellemzésére?
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
Az MTA Wigner fizikai intézete kutatóinak cseh és német kollégáikkal elsőként sikerült olyan szimulációs eszközt kifejleszteniük, amely egy kvantumos bolyongást végző részecske viselkedésének összes alapvető aspektusát képes szimulálni.