A rendkívül törékeny, kizárólag elektronokból álló Wigner-kristályban az elektronok olyanok, mint a bezárt hullámok. Valódi áttörés, hogy először sikerült két dimenzióban megfigyelni és megmérni ezt a kvantum-fázisátalakulást – mondta Zaránd Gergely elméleti fizikus, a Nature-ben megjelent tanulmány társszerzője.
A Nobel-díjas magyar fizikus csaknem 90 éves elméletére újszerű kísérleti módszerrel először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni, ráadásul két független kutatócsoportnak. Mi készteti arra az elektronokat, hogy mozdulatlanná merevedve rácsba rendeződjenek?
Fizikusok és filozófusok egy csoportja szerint a kvantumelmélet interpretációs nehézségei abból fakadnak, hogy a természetkutatás 400-500 éves tradícióval rendelkező filozófiai és metafizikai előfeltételezései egyszerűen hibásak, és nem tarthatók tovább. Milyen problémák feszülnek a tudománycsinálás filozófiai-metafizikai hátterében, és mi lehet rájuk a megoldás?
Laurent Simons már 9 évesen elkezdte egyetemi tanulmányait, és most alig több mint egy év alatt fizikus diplomát szerzett, miközben mesterszakos kurzusokat is felvett, hogy minél előbb megtanulja a kvantumfizika és a klasszikus mechanika rejtelmeit.
A kvantumdarwinizmus elmélete a fizikai valóság és a kvantumrendszerek összeegyeztetésének egyik legizgalmasabb példája. Az elmélet nemcsak eleganciája miatt vált felkapottá, hanem azért is, mert több független kísérlet is bizonyítja helyességét. De mi kell a legéletrevalóbb kvantumállapotok túléléséhez, és hogyan szerezhetünk egyértelmű bizonyítékokat a kvantumvilág pontos természetéről?
A csillagközi utazáshoz használt térhajtóművek (warp drive) eddig csak a sci-fi szerzők fantáziájában, az elméleti fizikában, illetve a mesékben léteztek. Az elmúlt években azonban egyre több tanulmány foglalkozott a hajtóművek létrehozásával, és az új megközelítések egy-egy lépéssel közelebb visznek az elmélet gyakorlatba ültetéséhez.
A kutatóknak 44 kilométeres távolságra sikerült hosszabb ideig kvantuminformációt továbbítani fotonok segítségével – az eredmények segíthetik a kvantuminternet megalapozását.
Őrületes kvantumláz tört ki a kínai webáruházakban, és bár nevetségesnek tűnik a kedvező élettani hatású kvantumbor meg a telefon káros sugárzását leküzdő kvantumtapasz, a kínai kutatás-fejlesztés a valódi kvantumtechnológiai vívmányokban is dúskál.
Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.
A szupervékony, ultrahideg, kvantummechanikai perpetuum mobileként rezgő önjátszó gitárhúr a kvantumfizikai alapkutatásokban lesz majd hasznos.
A Chicagói Egyetem kutatóinak felfedezése új és szokatlan kvantumfizikai jelenségek vizsgálatára nyújt lehetőséget különleges effektusok létrehozásával.
Egy kvantummechanikában használatos fizikai állandó mától a kilogramm kiszámításának alapja. A régit azért cserélték le, mert emberkéz alkotta mérce nem lehet tökéletes, persze azért az új kilónak is lett egy etalonja.
Mélyen belénk ivódott az időben való gondolkozás, így szinte képtelenek vagyunk megérteni a valószínűség világát, ahol nem egymás utáni, hanem egymás melletti eseményeket kell számba venni. Még akkor is, ha a hírek arról szólnak, hogy ilyen vagy olyan kvantumfizikai kísérletben megfordították az idő irányát.
A kvantummechanika átírja a mozgások fogalmát, amit mindennapi gondolkodásunk igen nehezen fogad be, nagyobb feladat ez neki, mint a középkori embernek felfogni Kopernikusz tanait. Még fizikusok között is folyik a vita a kvantumelmélet matematikai formulái mögött meghúzódó fizikai valóság értelmezéséről.
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
A világ leghíresebb listáját Mengyelejev tudóstársai az orosz miszticizmus melléktermékének tekintették, utóbb pedig kiderült, hogy az orosz kémikus rendező elve is fatális tévedés volt. Mégsem csináltak jobbat azóta se. Ennek örömére az UNESCO 2019-et a periódusos rendszer évévé nyilvánította.
Az olasz elméleti fizikus szerint az idő nem létezik, a köznapi tapasztalataink között viszont magától értetődőnek tűnik, hogy idő igenis van. Bonyolultnak hangzik? Anaximandrosz, Parmenidész, Hegel és Heidegger is központi kérdésnek tekintette az időt – Rovelli most a kvantumfizikában keresi a megoldást.
Amikor a fizikusokat már-már zavarta a sok újonnan felfedezett részecske, az 1964-ben megalapozott kvarkelmélet lett a felmentő sereg. Hogyan ad magyarázatot a kvarkok két alaptípusa több mint száz szubatomi részecske felépítésére? Miért használunk három színt a kvarkok jellemzésére?
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
Az MTA Wigner fizikai intézete kutatóinak cseh és német kollégáikkal elsőként sikerült olyan szimulációs eszközt kifejleszteniük, amely egy kvantumos bolyongást végző részecske viselkedésének összes alapvető aspektusát képes szimulálni.