Az amerikai kormány is várja a kvantumszámítógépek megjelenését, de harcra készülnek, nem ünnepre. Tudják, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha az új generációs hardvereket használó hackerek ledózerolják a ma feltörhetetlennek hitt titkosításokat.
A 66 qubites Zuchongzhi kvantumprocesszor alig több mint egy óra alatt elvégzett egy olyan komplex feladatot, ami a világ legerősebb szuperszámítógépének 8 évébe telt volna. A kínaiak ezzel nemcsak a saját, de a Google rekordját is megdöntötték.
Egy valamirevaló kvantumszámítógép hardverei egész szobákat töltenek meg, és több tízmillió dollárba kerülnek. Egy kínai startupnak sikerült asztali számítógép méretűvé zsugorítania az eszközt, és az árát is több nagyságrenddel csökkentette. A teljesítménye persze nem éri el a csúcsmodellekét, de a SpinQ nem is munkagépnek, hanem oktatási célú szemléltetőeszköznek szánja a gépet.
A koppenhágai Niels Bohr Intézet és a francia CEA-Leti mikroelektronikai vállalat kutatói a napokban álltak elő az általuk fejlesztett, kvantumszámítástechnikai műveletekre alkalmas szilíciumprocesszorral.
A Jiuzhang nevű fotonalapú kvantumszámítógép három perc alatt olyan komplex számításokat végezhet, amikhez a világ legerősebb szuperszámítógépének kétmilliárd évre lenne szüksége.
A program megvalósítását egy 12 tagú, egyetemi intézeteket és cégeket is a sorai közt tudó konzorcium vállalta magára. A feladatra az első évben 1,4 milliárd japán jent (3,9 milliárd forintot) szán a japán kormány.
Őrületes kvantumláz tört ki a kínai webáruházakban, és bár nevetségesnek tűnik a kedvező élettani hatású kvantumbor meg a telefon káros sugárzását leküzdő kvantumtapasz, a kínai kutatás-fejlesztés a valódi kvantumtechnológiai vívmányokban is dúskál.
Kvantumfölénynek nem, de fontos próbálkozásnak elmegy a Google kvantumszámítógépe, a Sycamore eddigi legjobb teljesítménye, állítja az IBM.
A Google kvantumprocesszora 3 perc és 20 másodperc alatt végzett el egy olyan számítást, ami a világ leggyorsabb szuperszámítógépének 10 000 évbe telt volna.