A paleontológusok szerint a Parioscorpio venator lehetett az egyik első szárazföldi állat a Földön: a korai szilur földtörténeti korszakban élő állat 437 millió évvel ezelőtt lépett ki a tengerből. Az élőlény lehetett az egyik első olyan állat, amely már a szárazföldön is képes volt lélegezni.

Az újabb és újabb felfedezések egyre jobban kitolják az első szárazföldi állatok megjelenését a múltba, a most vizsgált apró, két és fél centi hosszú skorpió a meghatározás szerint hárommillió évvel korábban lépett a szárazföldre, mint az eddig ismert szárazföldi lények. A nyolcvanas években egy wisconsini kőfejtőből előkerült fosszília különlegessége, hogy az állat légzőszervei is épségben megőrződtek, ezek a paleontológusok szerint gyakorlatilag a mai napig változatlanok a most élő skorpiókban.

Vízparton pusztult el

Andrew J. Wendruff, az ohiói Otterbein Egyetem paleontológusa szerint az állat sekély vízben pusztulhatott el, így valószínű, hogy a vízben és a szárazföldön is elboldogult – bár a kutatók azt már nem tudják megállapítani, hogy a skorpió nem csak véletlenül sodródott-e partra. Ha így is történt, ez még nem okozhatta a halálát.

Jason Dunlop, a Berlini Természettudományi Múzeum pókszabású-szakértője szerint a lelet belső szervei szokatlanok, és mindenképp arra utalnak, hogy képes volt megélni a szárazföldön, bár azt nem lehet megállapítani, hogy volt-e kopoltyúja.

A Parioscorpio venator hárommillió évvel előzi meg az eddigi legrégebbinek tartott szárazföldi skorpiófajt, amelynek a maradványai Skóciában kerültek elő 1899-ben. Amikor partra szállt, már nem volt egyedül: korábbi leletek szerint a gombák már legalább ötmillió évvel a skorpiók előtt meghódították a szárazföldet.

Jesus Lozano-Fernandez, a Barcelonai Evolúcióbiológiai Intézet kutatója szerint még mindig nem biztos, hogy megtalálták az első szárazföldi állatot, ha ugyanis a P. venator valóban el tudott boldogulni a szárazon, könnyen lehet, hogy erre már más pókszabásúak is képesek voltak a szilur korszakban – sőt az is lehet, hogy a korabeli pókfélék már nagy számban voltak jelen a szárazföldön.

Érdekel az egykori és a mai magyarság eredete? Kíváncsi vagy a legfrissebb genetikai és régészeti kutatások eredményeire, részleteire? Gyere te is Qubit Live-ra! Hétfőn, január 20-án a Trip hajón, lapunk harmadik közösségi eseményén a magyar eredet néhány legelismertebb kutatója osztja meg tudását velünk. Jegyek itt kaphatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Rettenetes szuperképességei vannak az ágyi poloskának

Qubit.hu tudomány 2019. május 17.

Eredetileg csak a vérszívó poloskák bizarr szaporodási módszerét akarta feltérképezni egy kutatócsoport, de a DNS-mintákból további megdöbbentő következtetések adódtak.

Már 550 millió éve is egészen fejlett élőlények éltek a Földön – derült ki egy forradalmi jelentőségű leletből

Dippold Ádám tudomány 2019. szeptember 5.

Egy Kínában talált fosszília tanúsága szerint a tenger mélyén élő ízeltlábúnak az ediakara korszakban már volt eleje meg hátulja, és nagyjából tudta, hogy honnan hova megy. Nagy dolog ez, a korabeli élőlények többségénél még az is vitatott, hogy állatnak tekinthető-e.

Csodálatos részletességgel maradt fenn egy 54 millió éves összetett szem

Qubit.hu tudomány 2019. augusztus 16.

Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.