A 10 méteres Deinosuchus képes volt megölni és elfogyasztani a nagyméretű dinoszauruszokat is, de nem ismert kegyelmet más vízi és szárazföldi állatokkal szemben sem.
Egy Centrosaurus apertus nevű növényevő dinoszaurusz szárkapocscsontján 76-77 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a rosszindulatú daganat, ez az első eset, hogy dinoszaurusznál sikerült kimutatni az elváltozást.
A 65,5 millió évvel ezelőtti kréta–tercier kihalási eseményhez elég volt maga az aszteroida-becsapódás, a vulkánkitörés pedig még segített is abban, hogy csak az élővilág 75 százaléka pusztuljon el, állítják brit kutatók.
Az állatok három méter hosszúak voltak, és a mai krokodiloktól eltérően, ám a dinoszauruszokhoz hasonlóan két lábon jártak. A paleontológusok különösen részletgazdag lábnyomokból következtettek az egykori állatok felépítésére és viselkedésére.
Az állat egyedi jellemzői az után alakulhattak ki, hogy Madagaszkár szigetté vált, így az Adalatherium hui izoláltan fejlődhetett közel 20 millió éven keresztül.
A tengerek átlaghőmérséklete a mai hőforrásokénak felelt meg, nyáron 40 Celsius-fokos lehetett.
Testhossza elérhette a 8 métert, hátulsó lábai nagyok és erőteljesek voltak, mellső lábain három ujj nőtt. Testét a hosszú és nehéz farok tartotta egyensúlyban.
A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.
Egy friss paleontológiai tanulmány szerint a mai gyöngyhalászokhoz hasonló szabadtüdős merülési technikával a tengerfenékről gyűjthették a kagylót a 90 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország partjainál élt neandervölgyi emberek.
Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.
Szenzációs tanulmány mutatja be a nem-madár dinoszauruszok kihalását okozó kisbolygó-becsapódást követő nap eseményeit. Ez már a második hasonló tanulmány az évben, egyre több súlyos részlet derül ki az új földtörténeti korszak kezdetét jelentő rövid időszakról.
A paleontológusok korábban úgy véltek, hogy a dorsotemporal fenestra nevű anatómiai képletek az állkapocsmozgató izmok tapadási helyei. Aligátorok vezették rá a kutatókat a felfedezésre.
Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?
A tengeri és az édesvízi környezet határterületén élt az a nemzetközi kutatócsoport által mostanra azonosított krokodilszerű őslényfaj, amelynek maradványait még az 1980-as években találták meg az osztrák Alpokban.
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.
252 millió évvel ezelőtt olyan meleg volt, hogy a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka eltűnt a Földről. Most új kutatási eredmények pontosítják a képünket a perm végi kihalás okairól, egyúttal figyelmeztetnek az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés lehetséges következményeire.
Eddig ismeretlen emberfajt azonosítottak a Fülöp-szigetekhez tartozó Luzon szigetén. A fosszíliák alapján a Homo luzonensis egy méternél is alacsonyabb lény volt, aki két lábon járt ugyan, de fára is mászott.
Az Angliában talált ősi tengeriuborka-fosszília alapján készített 3D-s képre H.P. Lovecraft, a műfajteremtő horrorszerző is csettintene.
„A bálnák az evolúció ikonikus példái. Kistestű, patás emlősökből váltak a ma ismert óriási tengeri lényekké.”
Mondták már a gerincesek előfutárának, a félgerinchúrosokat a tüskésbőrűekkel összekötő hiányzó evolúciós láncszemnek – most végképp eldőlni látszik, miféle lények is voltak a Stylophoran nevű aprócska tengeri állatok.
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
Egy 180 millió éves, halgyíkok közé tartozó tengerihüllő-lelet vizsgálata során a kutatók kültakaró szövetek, sejtek és fehérjék maradványait azonosították.
3-3,5 méter hosszú és 750 kilogramm tömegű volt az új fajként azonosított növényevő, ami a mai USA délnyugati részén élt 73 millió évvel ezelőtt.
A megalodon olyan nagy volt, hogy még a fogai is 18 centiméteresre nőhettek. Egy új kutatás szerint emlősökéhez hasonlóan magas testhőmérséklete miatt pusztult ki, mert amikor jött a lehűlés, hatalmas étvágya miatt ökológiai csapdába esett.
4,5 méter hosszú, 2,6 méter magas volt és 9 tonnát nyomott a lengyelországi megtalálási helyéről Lisowicia bojani néven bejegyzett emlősszerű növényevő. Egyike volt a legnagyobb szárazföldi élőlényeknek.
Az 1,1 milliárd évvel ezelőtti cianobakteriális óceánok színezték meg először a bolygót, derítették ki ausztrál paleontológusok.
Bővült az amerikai elnökökről elnevezett állatfajok már így is hosszú listája. A nemrég felfedezett apró őslény az óceánfenékbe ágyazódva töltötte idejét, mostantól Obamus coronatus a becsületes neve.
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
Az 1,8 millió eurós leütési árat is elérheti az a majdnem teljes dinoszaurusz-csontváz, amelyet hétfőn árvereznek el Párizsban. A tétel egy még nem azonosított Allosaurus faj maradványa, ezért tiltakozott az aukció ellen a nemzetközi paleontológustársadalom. Hiába.
Két évtizede találták meg magyar tudósok az ötméteres őslényt, de csak nemrégiben sikerült azonosítani az állatot. Az őskrokodil felépítése a vízi életmódhoz való alkalmazkodás korai jegyeit mutatja.