Az európai őspanda úgy nőtt óriásira, hogy a bambuszt sem tudta volna megrágni
A bolgár paleontológusok által azonosított faj egy 6 millió évvel ezelőtti klímakatasztrófa után pusztult ki a kontinensről.
paleontológia
Bámulatos épségű leletek alapján sikerült rekonstruálni a félmilliárd éves háromszemű tengeri ragadozót
A hozzávetőlegesen 540 millió évvel ezelőtti kezdődő kambriumi időszakból már korábban is előkerültek a Stanleycaris hirpex néven ismert élőlény megkövesedett maradványai, de csak részleteiben őrizték meg az állat külső és belső szerveit.
Rekonstruáltak egy 50 ezer éves őskengurut, amelynek nincs sok köze az Ausztráliában ma élő fajokhoz
A Nombe nevű ősi kengurufaj évmilliókkal korábban tért le az ausztrál kenguruk fejlődési útjáról, és a Flinders Egyetem kutatói most modellekkel mutatják meg a világnak, hogyan is nézhetett ki a zömök, izmos trópusi állat.
Videóajánló: Az őslénykutató, aki azt állítja, hogy megtalálta a dinoszauruszok gyilkosának nyomait
Robert DePalma hosszú évek kutatása után tiszteletét tette a NASA-nál, és elmesélte, miért gondolja úgy, hogy az Észak-Dakotában talált apró töredékek abból a Chicxulub nevű kisbolygóból származhatnak, ami 66 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott, és véget vetett a dinoszauruszok uralmának.
Először fedeztek fel olyan dinoszauruszt, ami a víz alatt vadászott
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a dinoszauruszok szinte kizárólag szárazföldön éltek. Most egy vizsgálatban kihalt és ma élő állatok csontsűrűségét hasonlították össze, és arra jutottak, hogy legalább két, a Spinosauridae ragadozó dinoszauruszok közé tartozó állat víz alatt vadászhatott.
A Csendes-óceán partvidékét követve hódíthatták meg Amerikát az első emberek
A legújabb geológiai kutatások szerint az őskori népvándorlás korábban feltételezett útját nem ritkán 300 emelet magasságú jégfalak torlaszolták el.
Szenzációs pteroszauruszleletet tártak fel Skye szigetén
A 2,5 méter szárnyfesztávolságú állat a legnagyobb ismert jura kori pteroszaurusz, ráadásul a csontjai is kiváló állapotban őrződtek meg. Az állat a keresztségben a Dearc sgiathanach nevet kapta.
Az extrém szárazság és a fertőző csontvelőgyulladás végzett az ausztrál óriás madarakkal
Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói az újonnan előkerült fosszíliák és a ma is élő madarak vizsgálatai alapján úgy vélik, hogy a kihívást jelentő környezeti feltételek olyan negatív élettani hatásokkal járnak, amelyek hajlamosították a megbetegedésre a Genyornis newtoni-t.
5000 éve még javában dübörögtek a gyapjas mamutok Észak-Amerikában
A legújabb paleogenetikai kutatások és környezeti rekonstrukciós vizsgálatok eredményei szerint az óriásemlősök hosszú ideig együtt éltek a kontinenst benépesítő modern emberekkel, így kihalásukért nem kizárólag a túlvadászat és az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges időszakát követő felmelegedés a felelős.
Lenyűgöző állapotban fennmaradt dinoszauruszembrió nyújt betekintést az őslények fejlődésébe
A jó minőségű dinótojás-fosszíliák ritkák, azok pedig még ritkábbak, amelyek embriót is rejtenek. Most egy ilyen tojást mutattak be, amit Kínában találtak, és egy nagyjából 70 millió éves embriót foglal magában – épp olyan pózban, amilyen a kikelés előtt álló mai madarakra jellemző.
Öt jégkorszaki mamut kifogástalan állapotú maradványaira leltek egy angliai kavicsbányában
David Attenborough még idén egy dokumentumfilmben mutatja be a 220 ezer éves leleteket, amelyek a neandervölgyi emberek korabeli életkörülményeiről is árulkodhatnak. Mivel a bányának csak egy kis részét tárták fel, még több mamut kerülhet elő a közeljövőben.
Ember nem látott még olyan páncélos dinoszauruszt, mint a most Chilében felfedezett Stegouros
Egyetlen másik dinoszauruszra sem jellemző, páfrányszerű farki fegyverzetével védekezett a ragadozók ellen a Chile legdélebbi régiójában felfedezett Stegouros, ami a kréta kor végén élt. A felfedezés segít tisztázni a páncélos dinoszauruszok korai evolúciójának történetét.
A péniszférgek az ősi óceánok csúcsragadozóiként a védekezésre is gondot fordítottak
A félmilliárd évvel ezelőtt élt Eximipriapulusok voltak az első állatok, amelyek beköltöztek egyik másik faj meszes vázába.
1 méternél is nagyobbra nőhetett a 435 millió éve élt tengeri skorpió
Az új fajként azonosított Terropterus xiushanensis a valaha létezett legnagyobb testméretű ízeltlábúak, a mára kihalt eurypteridák osztályába tartozott, és úgy vadászhatott, mint a mai modern ostorlábúak.
A mai gémekhez hasonlóan vadásztak az újonnan azonosított krokodilfejű dinoszauruszok
Az őslénytani névjegyzéket Ceratosuchops inferodios és Riparovenator milnerae néven bővítő két faj a Tyrannosaurus rexnél is hatalmasabb, kétéltű életmódú Spinosaurusokkal állhatott rokonságba.
Óriásként uralhatta a kambriumi óceánok mélyét egy most felfedezett ősi ragadozó, pedig alig volt félméteres
A Titanokorys gainesi fosszíliáit a Sziklás-hegység kanadai részén, a Burgess-palán találták meg még 2018-ban, de a kutatók csak most publikálták eredményeiket.
A hobbit bőrváltó óriásáról kapta a nevét egy újonnan felfedezett ősemlős
A regénybeli Beorn nyomán Beornus honeyi névre keresztelt őspatás mellett amerikai paleontológusok még másik két új faj leírását is publikálták a Journal of Systematic Palaeontology folyóiratban.
Megtalálhatták a Földön valaha élt legősibb állatok nyomait
A kanadai Elizabeth Turner 890 millió éves kőzetekben szivacsokhoz hasonló struktúrákat azonosított, amelyek lényegesen régebbiek az eddig ismert ősszivacsoknál. Ha a felfedezést sikerül igazolni, az azt jelenti, hogy az első állatok jóval korábban jelentek meg a Földön, mint eddig gondoltuk.
Alighogy kikeltek, már repkedhettek is az ifjú pteroszauruszok
A Portsmouthi Egyetem kutatói szerint a pteroszauruszok már röpképesen jöttek a világra, nem úgy, mint a legtöbb madár, amelyeknek kikelés után meg kell tanulniuk repülni. A kis dinoszauruszok valószínűleg kevésbé voltak alkalmasak a hosszú távú repülésre, mint a felnőttek, de fürgébben manőverezhettek, mint a kifejlett példányok.
Felpörgetett evolúcióval zsugorodtak ló méretűvé az elefántok Szicíliában
Forradalmi módszerekkel sikerült megkövesedett csontokból annyi DNS-t kivonni, hogy szekvenálhassák a Szicíliában valaha élt kis méretű elefánt genomját. Kiderült, hogy a faj mindössze 1300 év alatt annyira összezsugorodott, mintha egy ember rézuszmajom méretűvé válna.
Új rovarfaj került elő egy 230 millió éve megkövesedett dinoszauruszürülékből
Egy nemzetközi kutatócsoport a koprolit tartalmáról készített 3D-s rekonstrukciókat. A legnagyobb megdöbbenésükre kiderült, hogy a megkövesedett ürülék szinte tökéletesen konzerválódott apró bogarakat őriz.
Friss, alig 110 millió éves dinoszaurusznyomokat találtak Angliában
A kora kréta kori lábnyomok hat különböző fajtól származnak, eddig ezek a legfiatalabbak, amit Nagy-Britanniában találtak. A kutatást vezető paleontológus szerint kész csoda, hogy eddig nem fedezték fel őket, a nyomokat őrző szikla ugyanis már száz éve a felszínen van.
A 26 millió éve élt óriás orrszarvú olyan magas volt, mint egy mai zsiráf és olyan termetes, mint négy afrikai elefánt
A Paraceratherium linxiaense testtömege elérte a 21 tonnát, magassága pedig 7 méter is lehetett, miközben a feje leginkább a mai tapírokéhoz hasonlított.
Valahogy megúszták a kihalást a cápák, de majdnem a dinoszauruszok sorsára jutottak
Egy friss amerikai kutatás szerint 19 millió évvel ezelőtt a cápák gyakorlatilag eltűntek a világ vizeiből: az állatok nagyjából 90 százaléka elpusztult, pedig látszólag nem történt semmi, ami ezt indokolhatná. A kutatók szerint a cápafajok még mindig nem heverték ki ezt a csapást.
Meglepően komótosan sétáltak a Tyrannosaurus rexek
Egy friss holland kutatás szerint a Tyrannosaurusok jóval lassabban mozogtak, mint eddig hitték: míg korábban úgy gondolták, hogy az állatok hétköznapi sétatempója a 10 km/órát is elérhette, a dinoszaurusz farkáról készült modell adatai alapján ez csak 5 km/óra körül mozgott.
Kiváló látása és miniatűr agya volt a kihalt ausztrál óriásmadárnak, a mihirungnak
Az ausztrál Flinders Egyetem kutatói a Dromornithidae családhoz tartozó óriásmadarak maradványai alapján kiderítették, hogy az állatok valószínűleg jól láttak, de agyból nem sok jutott nekik. A paleontológusok arra is rájöttek, hogy az állatok nem a lúdalakúak, hanem a tyúkalakúak rokonai.
Kotlás közben értek tetten egy oviraptorosaurust
Jó ideje folyik a vita a paleontológusok között arról, hogy egyes dinoszauruszok vajon kotlottak-e a tojásaikon, vagy csak magukra hagyták őket. Egy kínai lelet alapján úgy tűnik, hogy a röpképtelen oviraptorosaurusok a madarakhoz hasonlóan kikölthették őket.
Megtalálták a helyet, ahol megtalálták a Magyarosaurust
Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport megtalálta azokat a száz éve elfedett lelőhelyeket, ahonnan száz évvel ezelőtt a Magyarosaurus dacus maradványai is előkerültek. A lelőhely nemzetközi szinten is egyedülálló, és most már az is kiderült, hogy hol van.
Mégsem semmisült meg az 1956-os forradalomban az ős-vámpírtintahal fosszíliája
A prágai Károly Egyetem paleontológusai a mélytengeri életmódot folytató rejtélyes Vampyroteuthis infernalis evolúcióját kutatva jutottak el a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe, ahol megtalálták az elveszettnek hitt őslénytani leletet.
Kiderült, hogy mekkora volt egy frissen kikelt T-Rex
Az a Jurassic Park óta világos, hogy a nagy Tyrannosaurus nagy, most az is kiderült, hogy mekkora lehetett egy frissen kikelt példány. A paleontológusok egy amerikai és egy kanadai embriómaradványok alapján végül arra jutottak, hogy a kis ártatlanok akkorák lehettek, mint egy közepes termetű kutya.
A genitáliái alapján azonosítottak egy 50 millió évvel ezelőtt élt rovart
Az Aphelicophontes danjuddit a borostyán olyan épségben őrizhette meg, hogy még a nemi szervei is fennmaradtak, ez alapján jöttek rá, hogy egy eddig ismeretlen faj tagja. A lelet kiváló állapotban maradt fenn, a felfedezéshez az is kellett, hogy a kettévágott fosszília két felét ismét egyesítsék.
Egyetlen ismert állatra sem hasonlított a 110 millió évvel ezelőtt élt Ubirajara jubatus
Akkora volt, mint egy csirke, tollas is volt, szőrös is volt, ráadásul szalagszerű dolgok álltak ki a vállából. Ha mindez nem lenne elég, a paleontológusok szerint az Ubirajara jubatus még színpompás is lehetett, de hogy milyen színű, az sajnos nem derült ki.
Globális klímakatasztrófák pusztíthatták ki a Homo sapiens riválisait
Egy nemzetközi kutatócsoport éghajlati modellek és sok ezer ásatás eredményeit tartalmazó adatbázis alapján állítja, hogy a Homo fajok közül többel is a gyors klimatikus változások végeztek.
Fosszíliát neveztek el a Rotting Christ zenészeiről
A paleontológus indoklása szerint a Brezinacantha Tolis a sötétben, mérgező környezetben, fajtársai maradványaival táplálkozva élt, ennél black metalosabb pedig már nem is lehet semmi. Az újonnan azonosított fajt a görög Rotting Christ két tagjáról, Sakisról és Themisről nevezték el. Nem ez az első eset, meglepően sok faj kapja a nevét rockzenészekről.
Bemutatták az első Magyarországon talált dinoszaurusztojást
Az iharkúti lelőhelyen talált, a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában helyet kapó fosszilis dinótojás átírhatja a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott képet.
Akkora volt, mint egy busz, és dinoszauruszt evett reggelire a félelmetes terrorkrokodil
A 10 méteres Deinosuchus képes volt megölni és elfogyasztani a nagyméretű dinoszauruszokat is, de nem ismert kegyelmet más vízi és szárazföldi állatokkal szemben sem.
Megtalálták az első dinoszaurusztumort
Egy Centrosaurus apertus nevű növényevő dinoszaurusz szárkapocscsontján 76-77 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a rosszindulatú daganat, ez az első eset, hogy dinoszaurusznál sikerült kimutatni az elváltozást.
A vulkáni tevékenységnek mégsem volt köze a dinoszauruszok kihalásához egy friss kutatás szerint
A 65,5 millió évvel ezelőtti kréta–tercier kihalási eseményhez elég volt maga az aszteroida-becsapódás, a vulkánkitörés pedig még segített is abban, hogy csak az élővilág 75 százaléka pusztuljon el, állítják brit kutatók.
120 millió éve kétlábú krokodilok járták Dél-Koreát
Az állatok három méter hosszúak voltak, és a mai krokodiloktól eltérően, ám a dinoszauruszokhoz hasonlóan két lábon jártak. A paleontológusok különösen részletgazdag lábnyomokból következtettek az egykori állatok felépítésére és viselkedésére.
Átírhatja az emlősök evolúciós törzsfáját a 66 millió évvel ezelőtt élt madagaszkári bestia
Az állat egyedi jellemzői az után alakulhattak ki, hogy Madagaszkár szigetté vált, így az Adalatherium hui izoláltan fejlődhetett közel 20 millió éven keresztül.
A dinoszauruszok idején 23,5 óráig tartott egy nap, és 372 napból állt egy év
A tengerek átlaghőmérséklete a mai hőforrásokénak felelt meg, nyáron 40 Celsius-fokos lehetett.
Új ragadozó dinoszauruszfajt azonosítottak, itt az Allosaurus jimmadseni
Testhossza elérhette a 8 métert, hátulsó lábai nagyok és erőteljesek voltak, mellső lábain három ujj nőtt. Testét a hosszú és nehéz farok tartotta egyensúlyban.
A skorpió az egyik legősibb szárazföldi lény
A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.
Kivételesen jó úszók lehettek a neandervölgyiek
Egy friss paleontológiai tanulmány szerint a mai gyöngyhalászokhoz hasonló szabadtüdős merülési technikával a tengerfenékről gyűjthették a kagylót a 90 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország partjainál élt neandervölgyi emberek.
A daliás idők, amikor a Déli-sarkot trópusi klíma jellemezte, és a pingvinek uralták a Földet
Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.
Lefúrtak a kráterbe, és leírták a földi élővilág legsötétebb napjának pontos forgatókönyvét
Szenzációs tanulmány mutatja be a nem-madár dinoszauruszok kihalását okozó kisbolygó-becsapódást követő nap eseményeit. Ez már a második hasonló tanulmány az évben, egyre több súlyos részlet derül ki az új földtörténeti korszak kezdetét jelentő rövid időszakról.
Biolégkondival hűtötte az agyát a Tyrannosaurus rex
A paleontológusok korábban úgy véltek, hogy a dorsotemporal fenestra nevű anatómiai képletek az állkapocsmozgató izmok tapadási helyei. Aligátorok vezették rá a kutatókat a felfedezésre.
Csodálatos részletességgel maradt fenn egy 54 millió éves összetett szem
Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.
Már a barlangi medvét is az ember pusztította ki 24 ezer éve
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
Mit tudhatunk meg az ember előtti múltról?
A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?