A világ legrégebbi borostyánjára bukkantak Kínában
A széntelérből előkerült maradványok nagyjából 385 millió évesek, ami azt is jelenti, hogy a növények korábban voltak képesek gyantát termelni, mint eddig hitték.
A széntelérből előkerült maradványok nagyjából 385 millió évesek, ami azt is jelenti, hogy a növények korábban voltak képesek gyantát termelni, mint eddig hitték.
A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy mekkorára nőhettek az óriáscápák, a többi, szintén évekre eltűnt lelet alapján pedig az is, hogy mivel táplálkozhattak az állatok.
Egy 250 millió éves dél-afrikai fosszília minden kétséget kizáróan bizonyítja, amit korábban csak sejtettek, egyúttal magyarázatot kínál arra is, hogy hogyan élték túl a 252 millió évvel ezelőtti nagy kihalást.
Az életének 76. évében elhunyt paleontológus a rudabányai ásatások vezetőjeként fontos felfedezésekkel járult hozzá az emberré válás korai szakaszának megértéséhez.
Magyar őslénykutatók rekonstruálták, hogyan nézett ki egy 80-85 millió évvel ezelőtt Iharkút környékén élt szárazföldi őskrokodil. Eközben nagy jelentőségű evolúciós felfedezést tettek.
A Patagónia északi részén felfedezett Alnashetri cerropoliciensis átírja az eddigi képünket a húsevő dinoszauruszok egy kistermetű csoportjának evolúciójáról.
„Olyan ez, mintha kiderülne, hogy egy állat, amiről azt hitted, hogy nyúl, valójában egy antilop” – Ősi Attila és kollégái egy új koponyalelettel igazolták, hogy az Iharkútról előkerült Ajkaceratops kozmai dinoszaurusz a Triceratops rokona lehetett.
A tudomány számára eddig ismeretlen szárazföldi csigák 99 millió éve estek a borostyán fogságába, a kivételes épségben megőrződött maradványok fontos új adatokkal szolgálnak a csigák korai evolúciójáról.
A 2400-2800 méteres magasságban lévő nyomokat egy természetfotós vette észre Bormio közelében.
A különleges lelőhelyen, amire 2019-ben találtak rá a kutatók a Hátszegi-medencében, szinte egymáson fekszenek a nagyméretű dinoszaurusz csontok.
Egy friss kutatás igazolt egy évtizedek óta fennálló paleontológus-babonát: az élénk színű Rusavskia elegans és Xanthomendoza trachyphylla élénk színű telepei dinoszauruszcsontokról árulkodnak, ráadásul drónokról is kiválóan megfigyelhetők.
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
Nizar Ibrahim őslénykutató átírta a dinoszauruszokról alkotott képünket a Spinosaurus vízi életmódjának felfedezésével. A Spinosaurust és több más ikonikus fajt most a BBC Earth-ön látható Dinoszauruszok, a Föld urai sorozat mutatja be, példátlanul valósághűen.
Kutatók az elmúlt években 61 mamut fosszíliát tártak fel Közép-Mexikóban. Ősi DNS vizsgáltok alapján az állatok az amerikai mamutok egy elkülönült populációjához tartoztak, így lehet, hogy inkább mexikói mamutoknak kellene hívni őket.
A négy lábon járó páncélos növényevő 165 millió évvel ezelőtt élt a mai Marokkó területén.