A skorpiómarások száma 9 év alatt 250 százalékkal emelkedett, a fő ok a városok terjeszkedése, ahol az állatok bőséges élelmet és biztonságos búvóhelyeket találnak.
Egy hónappal az igazi Nobel-díjak kiosztása előtt idén is megrendezték a meglepő, fura vagy hülye kutatásokat bemutató IgNobel díjátadóját a Harvardon, a díjazottak között ezúttal szerencsekutatók, szívdobbanásvizsgálók és a székrekedéses skorpiók szexuális életét vizsgáló tudósok is akadnak.
Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.
A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.