Minden korábbinál teljesebb térbeli térkép készült az ecetmuslicák agyáról
25 ezer idegsejt és több mint 20 millió szinaptikus kapcsolat valósághű digitális leképezését mutatja az a 3D-s agytérkép, amelyet az amerikai Howard Hughes Orvostudományi Intézet FlyEM csoportja és a Google Connectomics nevű kutatási részlege mutatott be január 22-én.
A nagy felbontású térkép a genetika, az élettan és az evolúcióbiológia leggyakoribb modellszervezetének, a kétszárnyúak rendjébe tartozó ecetmuslicának (Drosophila melanogaster) agyi strukturáit mutatja be a lehető legaprólékosabban.
A térbeli modell részletes képalkotó technikával ábrázolja a százezer idegsejtből álló rovaragy negyedét, ezzel az ecetmuslica felzárkózott a Caenorhabditis elegans nevű, teljesen feltérképezett idegrendszerű talajlakó fonalféreg mellé.
A modellalkotáshoz a kutatók az ecetmuslica agyát 20 mikron vastagságú, egyharmad emberhajszál-vastagságú darabokra vágták, majd elektronmikroszkópos technológiával tovább aprították. Az eredményeket speciális algoritmusok segítségével 50 billió 3D pixellé alakították, amelyből aztán szoftveresen térbeli térképpé rajzolták a kinyert információkat.
Az alábbi videó szemlélteti az eredményt:
A Google algoritmusa által alkotott vizualizáció ellenőrzése két évig tartott, a kutatók ugyanis minden egyes kapcsolat helyességét ellenőrizték a valóságban is. Összehasonlításképp: az elkészült, 25 ezer neuront és kapcsolati hálózatukat ábrázoló atlasz csak a muslica agyának negyedét ábrázolja. Még belegondolni is szédítő, hogy mekkora munka volna az emberi agy 86 milliárd idegsejtből összeálló agyát ily módon láthatóvá tenni.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Egy vödör tej és egy muslica ókori találkozásának köszönhetjük a sajtkészítést
Egy gombát hordozó ecetmuslica beleszállt egy vödör tejbe, és megszületett a tejélesztő, amit egy friss kutatás szerint már 5500 éve használnak a sajt készítésénél.
Genetikai atombombával mennek rá Kaliforniában a muslicákra
Az ázsiai foltosszárnyú muslica alig egy évtizede szállt partra Amerikában, de már így is 700 millió dolláros kárt okoz évente. A hagyományos rovarölőszerek a vészesen fogyatkozó méheket is kiirtanák, így a kutatók más módszerhez fordultak.