Tényleg belehalunk az 5G-be?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Tovább folytatódott az ötödik generációs mobilhálózat kiépítése Magyarországon, és már az első valódi, szupergyors 5G-mobilnethálózat is elérhetővé vált – igaz, egyelőre csak egy szolgáltatónál, limitált területen, és még csak kétféle telefon képes rácsatlakozni.
Amióta legutoljára írtunk az 5G-t érintő legfontosabb kérdésekről, azóta nemhogy elhalkultak a hálózatot egészségügyi okokból támadó hangok, de januárra Magyarországra is elért a legszebb összeesküvés-elméletek terjesztéséről ismert Stop5G mozgalom, amely Brüsszel vagy Bristol mellett Budapesten és Győrben is az utcára küldött néhány tucat tüntetőt, hogy felszólítsa a kormányt: állítsa le a hálózát építését, amíg be nem bizonyosodik, hogy az „5G-sugárzás” nem veszélyes az emberekre és a környezetre.
Ahhoz, hogy meg lehessen érteni az 5G-vel járó környezeti és egészségügyi hatásokat, érdemes előbb megnézni néhány olyan alapvető tényt, mint hogy milyen elektromágneses környezetben élünk, milyen mértékben sugároznak a mobiltelefonokat kiszolgáló bázisállomások, és ez hogyan viszonyul az egészségügyi határértékekhez. Ebben a téma egyik legnagyobb magyarországi szakértője, Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Főosztályának vezetője volt a segítségünkre.
A rádióhullámok a határérték negyvenedrészével terhelik a környezetet
A mindennapokban használt elektromos készülékek, így a mobiltelefon, a tévé, a mikró és minden wi-fivel vagy Bluetooth-szal kommunikáló eszköz rádiófrekvenciás sugárzást bocsát ki magából, amely a 10 megahertz és 300 gigahertz közötti tartományban bármekkora frekvenciát érinthet.
A környezet elektromágneses terheléséről elmondható, hogy lényegében mesterségesen keltett terekből származik, vagyis az embereket érő rádióhullámokat túlnyomó többségben emberek is alkották, a természetes rádiófrekvenciás (RF) háttérsugárzás elhanyagolható. A mesterséges RF sugárzást azonban nem lehet káros, környezetszennyező ipari mellékterméknek tekinteni, mivel az azt alkalmazó technológia alapvető működéséhez szükséges, a technológiát pedig társadalmi igények alakítják.
Thuróczy egy 2019-es előadásában bemutatott egy tanulmányt, amelyben a 2012-ben elérhető összes mérési adat egybegyűjtése után kiszámolták a 2G-s, 3G-s és 4G-s bázisállomások környezeti terhelésének globális átlagát. Ez akkor 0,6 V/m volt, és a kutató szerint városi környezetben ma sem haladja meg az 1 V/m nagyságrendjét. A nem-ionizáló sugarak elleni védelmet biztosító nemzetközi testület (ICNIRP) 41 és 60 V/m tartományban jelölte ki a biztonságos határértéket, tehát a környezetnek egyelőre nagyon nincs miért félnie.
Ennél is fontosabb a személyt érő RF sugárzás mértéke, tehát az, hogy a körülöttünk lévő bázisállomások, adótornyok, wi-fis készülékek vagy mobiltelefonok hogyan terhelik a szervezetet. Az ennek feltárására szolgáló személyiexpozíció-mérések során Budapesten 2016-ban és 2017-ben több embert is vizsgáltak, de még a bázisállomásokból származó expozíció mértéke sem haladta meg a 0,15 V/m-et, a wi-fit és a telefonokat tekintve pedig 0,03 V/m-nél is kisebb értékek jöttek ki 24 órás átlagban.
Ezeknek a vizsgálatoknak az egyik nagy kérdése az volt, hogy a beltéri expozíciók nagyobbak-e, mint a kültériek, de mint kiderült, még mindig a külső forrásból származó sugárzás éri jobban az embereket. És ahogy az eredmények mutatják, a rádiófrekvenciás sugárzás nagyságrendekkel kisebb mind a környezetre, mind pedig a személyekre vonatkozó egészségügyi határértéknél.
Egerek és emberek és patkányok
Az 5G kritikusainak kezében az egyik legnagyobb fegyver – legalábbis első látszatra –, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézete (IARC) 2011-ben a „lehetséges rákkeltő anyagok” közé sorolta a rádiófrekvenciás (vagyis a mobiltelefonok és a vezeték nélküli eszközök által kibocsátott) sugárzást – csakhogy ebben a kategóriában kapott helyet a hintőpor, a kávé és a savanyított zöldségek is, vagyis gyakorlatilag minden olyan dolog, amiről valaha azt állította egy tanulmány, hogy elképzelhető, hogy bizonyos körülmények között rákkeltő lehet. A WHO álláspontjában ráadásul az is szerepel, hogy „máig nem állapítottak meg olyan ártalmas egészségügyi hatást, amit a mobiltelefonok használata okoz”.
Egy 2016-os deskriptív epidemiológiai kutatásban azt vizsgálták, hogy hogyan alakult egymáshoz képest a mobil-előfizetések, a rákos megbetegedések és az agydaganatok száma az Egyesült Államokban 1975 és 2015 között. Míg az előfizetések száma a mobiltelefonok megjelenése óta folyamatosan és nagy tempóban nő, addig a rák előfordulása hullámzó, de az 1990-es évek óta inkább csökkenő tendenciát mutat. Tehát nincs összefüggés.
A WHO azonban az állatkísérletekre is nagyon ad, és az elmúlt években két fontos eredmény is született ezen a téren.
Először 2018-ban jelent meg az amerikai nemzeti toxikológiai program keretében tíz éven keresztül végzett kutatásokat összegző tanulmány, amelyben kimutatták, hogy a rádióhullámok bizony okozhatnak tumorokat. A kutatás során 2G és 3G hálózaton működő mobiltelefonokból származó rádióhullámokkal sugarazták a kísérleti patkányok testét, igaz, négyszer olyan erősen, mint ami az embereknél megengedett. Más kutatók szerint ez a kutatás mindössze annyit bizonyított, hogy az elképesztően nagy sugárzásnak kitett patkányok körében valamivel nagyobb arányban alakult ki agyrák, mint a kontrollcsoport tagjainál, de azt már nem verték nagy dobra, hogy a megsugárzott patkányok jóval tovább is éltek, mint a többiek – és mivel az idősebbeket alapból jobban veszélyezteti a rák, ebből a kutatásból nem lehet semmilyen következtetést levonni, különben akár azt is bizonyíthatná a tanulmány, hogy a megengedettnél négyszer nagyobb rádióhullámos sugárzás növeli az élettartamot.
Aztán 2019-ben ugyanúgy az amerikai toxikológiai program tette közzé az egérkísérletek eredményeit, amelyek szintén megosztók voltak – kísérletben az egerek különböző agyterületeiből vett DNS-minták károsodásának dózisfüggését vizsgálták. A 14 hetes expozíciónak kitett egereknél az egyik 3G-hez köthető technológiával, a CDMA-val történő besugárzás esetében egyértelmű összefüggést találtak az emelkedő dózis és a DNS-károsodás között, a GSM besugárzásánál viszont már nem volt egyenesen arányos a kettő, ráadásul ezekben a kísérletekben is az egészségügyi határérték fölötti értékeken történt a besugárzás.
Az IARC-t mindenesetre nem hagyja nyugodni a dolog, mivel a rádiófrekvenciás sugárzások rákkeltő anyagok közé való besorolásának felülvizsgálatát magas prioritásúnak minősítette a 2020-2024 közötti időszakra nézve.
Több is lesz, sűrűbb is lesz, mégsem lesz rosszabb
Az 5G-hálózat legnagyobb technológiai újításait (és a vele kapcsolatos tévhiteket) ebben a cikkben már részletesebben is bemutattuk, de a lényeg, hogy a magasabb frekvenciatartományokon, több bázisállomással és kisebb cellákkal, irányított sugárnyalábokkal működő hálózat egyszerre sokkal több felhasználót tud majd kiszolgálni, akik a korábbi hálózatoknál nagyságrendekkel gyorsabban és kisebb késleltetéssel tudnak majd adatot fogyasztani.
Mivel a magasabb frekvenciákon milliméteres hullámok találhatók, amelyek a centiméteres rádióhullámoknál sokkal kisebb távolságra tudnak vándorolni, ráadásul a falakon vagy fákon sem képesek olyan könnyen áthatolni, sokkal több bázisállomást kell telepíteni. Ezeket a kisebb méretű és teljesítményű állomásokat már nem is tornyokon kell elképzelni, hanem lámpaoszlopokon vagy épületek tetején, lehetőleg minél sűrűbben. A francia frekvenciahatóság, az ANFR 2019-es adatai szerint mindennek ellenére az 5G-állomások 100 méterre gyakorolt hatása, vagyis térerőssége így is kisebb lesz (1,8 V/m) a 4G-állomásokénál (2,8 V/m).
Ráadásul míg az alacsonyabb frekvenciájú rádióhullámok képesek mélyebben a szövetekbe hatolni, az 5G milliméteres hullámait már a bőr felülete elnyeli, így tovább csökken a daganatok esélye. Ennek elvben lehetnének olyan veszélyei is, mint a bőrt vagy a szem szaruhártyáját érő káros hősugárzás, de az amerikai légierő már az 1990-es évek óta végez kutatásokat milliméteres hullámokkal, és eddig nem találtak káros hatásokra utaló jeleket.
Az pedig továbbra sem változott, hogy a káros elektromágneses sugárzás valahol egymillió gigahertznél, az ultraibolya tartománynál kezdődik, így hiába tűnik nagynak a 4G nagyjából 1 GHz körüli értékéről az 5G névleges maximumára, a 300 GHz-re való ugrás, a DNS-roncsoló hatástól még így is nagyon messze van – arról nem is beszélve, hogy az a 300 leginkább 3-5 GHz lesz a valóságban, de még a legmagasabb sávban sem nagyon mennek majd 100 GHz fölé.
Pontos eredményeket persze majd csak azok a vizsgálatok hozhatnak, amelyeket a már éles 5G-hálózatokon végeznek, de jelenleg minden jel arra mutat, hogy a korábbi rádióhullámokhoz hasonlóan az 5G-állomások és -készülékek által kibocsátott sugárzás sem jelent veszélyt az emberi egészségre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ősszel jön az országos 5G, és vele a legszebb összeesküvés-elméletek
Az 1970-es évek óta minden új hálózat esetében rákkal, halállal, vagy csak egyszerű háttérhatalmi kísérletekkel ijesztgetik egymást az emberek. Az ötödik generációs mobilhálózat veszélyeiről szóló rémhírek nagyjából ugyanennyire megalapozottak. Némi orosz dezinformáció is tetten érhető a háttérben.
A Huawei-tiltás tétje, hogy ki vezényelje le a negyedik ipari forradalmat
Évek óta nemzetbiztonsági kockázatnak tartják a Huaweit az Egyesült Államokban, miközben semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az valóban kémkedne a kínai államnak. A Google tiltása miatt saját lábra kell állnia a cégnek, de szakértők szerint erre még nem áll készen. Akik Huawei-készüléket használnak, azért ne aggódjanak.