Szakértők szerint az amerikai állam példája demonstrálja, mennyire hasznosak tudnak lenni a megújuló energia ingadozó termelését kiegyenlítő akkumulátoros energiatárolók. Ilyenek már Magyarországon is épülnek.
Tavaly már a magyarországi áramtermelés 19 százalékát fedezte a napenergia, amelynek globális terjedése minden elemzői várakozást felülmúl. A napelemgyártás központja Kína, ahol mindeközben energiatárolási forradalom is készülődik.
Erre a kérdésre is választ ad Janosov Milán hálózatkutató kötete, a DATA - Így hálóznak be az adataid!, amit a szerző a múlt héten Barabási Albert László társaságában mutatott be.
Mennyibe kerül Magyarország összes lakosának minden GPS-adata egy hónapra? Mit tud a ChatGPT, amit korábban más nem tudott? Hogyan segített a hálózatkutatás a covid legyűrésében? Aki válaszol: Barabási Albert László és Janosov Milán hálózatkutató, akinek új kötetét csütörtökön mutatták be a CEU-n.
Azt gondolná az ember, hogy csak elit körök és klikkek tagjai részesülnek az elismerésben, de Janosov Milán hálózatkutató friss elemzése szerint nem számítanak a kapcsolatok – legalábbis ha olyan színészek nexusait vizsgáljuk, akik közös filmekben szerepeltek.
„A föld alatti gombahálózatok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük a talajt, amelytől a mi életünk is függ, mielőtt késő lenne” – mondta Jane Goodall, a projekt tanácsadója. Védelmük azért is fontos, mert a növényekkel szimbiózisban élő gombák ökoszisztémája akár 8-szor több szenet tud megkötni, mint ahol csak a növények végzik ezt a munkát.
Több millió magyar háztartásban már elérhető a gigabites internet, és a nagyvárosok környékén már használható a folyamatosan épülő 5G hálózat is. Erre azért is van nagy szükség, mert az internetforgalom évente 30-40 százalékkal nő, és 70 százalékban videós tartalmakat fogyasztunk, egyre jobb minőségben, párhuzamosan egyre több készülékről.
Bár az evolúció sok szempontból befelé fordulásra hangolta az agyunkat, érdemes arra törekedni, hogy felülkerekedjünk ezeken a berögződéseken – írja Dormán Hanga, a CEU és a Qubit közös esszépályázatának győztese.
A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.
Ahogy nő az internetezők száma, úgy lesz egyre alacsonyabb a hozzáférés egy főre jutó költsége. Logikusnak tűnik, hogy a tendencia előrevetíti az ingyen, alanyi jogon járó internethozzáférést. Logikus, de valószerűtlen: az internet soha nem lesz ingyenes – legfeljebb azon vitatkozhatunk, hogy ki fizesse a számlát.
A technológiai alapú kémkedés, megfigyelés és lehallgatás mellett természeti és gazdasági katasztrófáktól is lehet tartani, ha beköszönt az 5G-korszak: a hurrikánok előrejelzését zavarhatják a rádiójelek, a felgyorsuló automatizációval pedig a gépek tényleg elvehetik az emberek munkáját.
Rettegsz az 5G rákkeltő hatásairól? Zavar, hogy az adótornyok összementek, és beköltöztek a városba? Elromlott az elektroszmog-tisztítód? Lássuk, mit mond a tudomány a mobiltelefonok egészségügyi hatásairól!
Az elsőként 1869. november 4-én megjelent Nature magazin az elmúlt 150 évben a világ legmeghatározóbb össztudományos lapjává nőtte ki magát. A jubileumi kiadás borítóját a világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László és munkatársai tervezték.
Az 1970-es évek óta minden új hálózat esetében rákkal, halállal, vagy csak egyszerű háttérhatalmi kísérletekkel ijesztgetik egymást az emberek. Az ötödik generációs mobilhálózat veszélyeiről szóló rémhírek nagyjából ugyanennyire megalapozottak. Némi orosz dezinformáció is tetten érhető a háttérben.
A BME villanykarának adjunktusa részletesen elmagyarázza, miért késnek az elektromos hálózat frekvenciájához igazított európai órák.