A Huawei-tiltás tétje, hogy ki vezényelje le a negyedik ipari forradalmat

Tizenöt éves mobilgyártói történelmének legkeményebb napjain van túl a kínai Huawei Technologies: egy Donald Trump által aláírt rendelet értelmében a cég szerdától kereskedelmi tiltólistára került az USA-ban, vagyis amerikai cégek ezentúl csak külön kormányzati engedéllyel üzletelhetnek a Huawei-jel. Majd szépen lassan a globális ellátási lánc tagjai is reagáltak az ügyre.

Bár az ingyenes, nyílt forráskódú operációs rendszert, az Androidot nem lehet elvenni a cégtől, annak gyártója, a Google vasárnap jelezte, hogy az Androiddal gyakran azonosított, de annak részét nem képző fizetős szolgáltatások – mint a GMS szoftvercsomag (pl. Youtube, Chrome, Gmail, Térkép vagy az alkalmazások letöltésére szolgáló Play Store), vagy a biztonságért felelős Play Protect – többé nem lesznek elérhetők a Huawei számára, továbbá a biztonsági frissítésekhez sem kap hozzáférést a cég. 

A huaweiesek nem, de a Huawei bajban van

Mivel a rendelet hatálya nem visszamenőleges, a két szolgáltatás továbbra is elérhető és használható marad a már forgalomban lévő Huawei eszközökön, a legújabb Google- és Android-frissítésekkel együtt.

„A Huawei Technologies ellenzi az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának döntését, amellyel az úgynevezett Entity Listre tette a vállalatot. Megvan a tervünk annak biztosítására, hogy termékeink többsége a nehéz körülmények között tovább tudja szolgálni a felhasználókat” – írta válaszközleményében a Huawei.

A Google döntésénél is komolyabb gondokat okozhat azonban, hogy az amerikai csipgyártók sorra jelentik be a Huawei-jel való kereskedelmi kapcsolatuk beszüntetését. A cég szervereit csipekkel ellátó Intel, a mobilok processzorait és modemeit gyártó Qualcomm, valamint a cégnek szintén beszállító Xilinx és a Broadcom is felfüggeszti a Huawei-jel való üzleti kapcsolatát. Ez rossz hír a kínai vállalatnak, az ugyanis „erősen függ az amerikai csipektől, és keményen belerokkanna, ha megszűnne az ellátás a kulcsfontosságú amerikai alkatrészekből” – mondta Ryan Koontz, a Rosenblatt Securities elemzője a Bloombergnek.

Lu Kang, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatón elmondta: „Kína figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és támogatja a kínai vállalatokat abban, hogy törvényes eszközökkel megvédjék a jogaikat”.  

Évek óta nemzetbiztonsági kockázatnak tartják, de máig nincs bizonyíték

Az amerikai álláspont egyszerű: a Huawei nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A Huawei válasza még egyszerűbb: ez nem igaz.

A konfliktus kiindulópontja a cég alapítója és elnök-vezérigazgatója, Zsen Csengfej személye, aki a hatvanas-hetvenes években a kínai hadsereg informatikai egységében szolgált, és a mai napig kapcsolatok fűzik a Kommunista Párthoz – egy februári BBC-interjúban elismerte, hogy a Huawei-en belül is működik egy felügyelő bizottság a párt részéről, de hozzátette, hogy ez minden kínai telephellyel rendelkező cég esetében törvényi előírás.

Zsen CsengfejFotó: Blanches/Imaginechina

De az amerikaiak Kína-paranoiája a technológiában még Trump előtt, 2012-ben kezdődött. A Képviselőház kétpárti hírszerzési bizottsága egyéves vizsgálat után mondta ki, hogy két kínai cég, a Huawei és a ZTE nemzetbiztonsági kockázatot jelent, amiért kényes amerikai információkat próbált szivárogtatni a kínai kormánynak. A jelentés szerint a Huawei alkalmazottai a bizottságnak elismerték, hogy a cég a bevándorlás, a megvesztegetés, a korrupció és a szerzői jogok területén is törvényeket szegett az USA-ban. A titkosított iratokat azonban felülvizsgálták a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kérésére, és arra jutottak, hogy a dokumentumok nem tartalmaznak bizonyítékokat a Huawei szabályszegésére.

Végül először a ZTE tapasztalhatta meg, milyen, amikor elzárják előle az amerikai beszállítókat: 2018-ban az amerikai kereskedelmi minisztérium több mint 1 milliárd dolláros bírságot szabott ki a cégre, és az amerikai csipgyártókat és a Google-t is letiltotta a ZTE-nek való exportról, mivel az illegálisan szolgáltatott technológiát Iránnak és Észak-Koreának. A kereskedelmi tilalmat aztán hetekkel később visszavonta az amerikai elnök, mivel a 75 ezer embert foglalkoztató ZTE gyakorlatilag működésképtelenné vált az amerikai alkatrészek hiányában.

Ezzel párhuzamosan a Huawei ellen is elkezdődött a harc a nyilvánosságban. Először csak a Szenátussal osztotta meg az amerikai hírszerző közösség a bizonyítékokkal még mindig nem alátámasztott aggodalmait, novemberben viszont már a szövetségeseit is arra kérte az amerikai kormány, hogy ne üzleteljen a Huawei-jel. A kínai cég minden alkalommal közleményben utasította vissza a vádakat, és hívta fel a figyelmet a bizonyítékok hiányára és a felhasználói elégedettségre. 2019 márciusára aztán végképp elege lett, és beperelte az Egyesült Államok kormányát, mivel szerinte Washington alkotmányellenesen korlátozza az üzleti tevékenységét.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A történetet azért színesítik különböző igazságszolgáltatási ügyek is. Meng Vancsout, a cégalapító lányát, aki a Huawei globális pénzügyi igazgatója, december elején vették őrizetbe Kanadában, több mint kéttucatnyi vádpont alapján. Többek közt azzal vádolják, hogy egy hongkongi cégen keresztül Iránnal is üzletelt, ezzel kijátszotta az USA és az Európai Unió Irán elleni szankcióit. Januárban pedig a Huawei lengyelországi leányvállalatának egyik dolgozóját tartóztatták le, akit azzal gyanúsítanak, hogy a kínai kormánynak kémkedett.

A kémkedést nem bizonyították, de tény, hogy vámháború zajlik

A két ország kapcsolatán az sem segít, hogy Donald Trump 2018 márciusában bejelentette, vámok kivetésével megvédi az amerikai acél- és alumíniumipart, mivel szerinte Kína semmit sem tesz, hogy kiegyensúlyozza a két ország az amerikai fél számára jócskán deficites külkereskedelmi mérlegét. Az elmúlt években így alakult a kínai export fölénye:

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A megnövekedett külföldi termelés, elsősorban a Kínából az USA-ba irányuló import jelentősen levitte az amerikai termékek árait – olyannyira, hogy az USA kereskedelmi minisztériuma nemzetbiztonsági fenyegetésként értékelte a folyamatot. Trump a külföldről származó nyersanyagokra kivetett büntetővámmal akarta élénkíteni az amerikai ipari termelést, különös tekintettel a nagy múltú, de az utóbbi időkben meglehetősen gyenge lábakon álló autóiparra.

A vámháborúban azonban nem csak alumíniumról és acélról volt szó: a főbb intézkedések a mosógépvámtól a cirokvámon át egészen addig terjedtek, hogy az USA tavaly szeptemberben 10 százalékos vámot szabott ki a kínai termékekre 200 milliárd dollárig 2018 végéig, fenntartva a lehetőséget, hogy 2019-től a vám 25 százalékig emelkedik. Kína válaszképpen vámot vetett ki az amerikai termékekre 60 milliárd dollár értékig. Az intézkedések ellenére a kínai exporttöbblet tavaly szeptemberben havi rekordot döntött.

A 2018. decemberi G20-csúcson Trump és Hszi Csinping kínai elnök munkavacsorán kötött tűzszünetet: megállapodtak, hogy január 1-jével Amerika mégsem növeli 10 százalékról 25 százalékra a Kínából érkező termékek vámját, hanem 90 nap haladékot ad egyeztetésekre az intézkedés bevezetéséig. Ha ennyi idő alatt nem sikerül megegyezésre jutni, a tarifát 25 százalékra emelik. Cserébe – Trump állítása szerint – Hszi megígérte, hogy csökkenti, illetve megszünteti az USA-ból Kínába exportált autókat sújtó 40 százalékos vámot.

Az egyeztetések meg is kezdődtek, ám a tűzszünet átmenetinek bizonyult: májusban az Egyesült Államok bejelentette, hogy 10-ről 25 százalékra emelik a kínai termékeket sújtó vámot 200 milliárd dollár értékig, mivel a tárgyalások nem haladtak elég gyorsan. Kína pedig június 1-jétől emelné az amerikai cikkekre vonatkozó vámot, 60 milliárd dollár értékig.

Előbb kezdődött az 5G-bojkott

A kémkedés és a vámháború mellett a legtöbbet dobált kifejezés az USA-Huawei ügyben a negyedik ipari forradalom fő platformjának is nevezett, az önvezető autóktól a kommunikációs és az orvosi rendszerek egy hálózatra kapcsolásáért felelős 5G. 

A Huawei ugyanis nemcsak okostelefonokban utazik, hanem a hálózati infrastruktúrához szükséges berendezések gyártásában is jeleskedik, ráadásul a vetélytársaknál jelentősen olcsóbban. Az ígéretek szerint 2020-ra kiépülő, a mostani mobilhálózatok kapacitásának ezerszeresét is elérő hálózat építésében annak ellenére sem szövetkezik szívesen az amerikai kormány, hogy nincs konkrét bizonyítéka a cég állítólagos kémkedésére.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Az Egyesült Államok a rajta kívül Nagy-Britanniából, Ausztráliából, Új-Zélandból és Kanadából álló Öt Szem (Five Eyes) hírszerzői szövetség tagjait is megkérte arra, hogy zárja ki a Huaweit az országuk 5G-hálózatának kiépítéséből. Az óceániai országok már beleegyeztek a tiltásba, a britek és a kanadaiak még vizsgálódnak az ügyben.

A Huawei elnökségének egyik tagja, Kuo Ping februárban a barcelonai Mobil Világkongresszuson kelt ki az amerikai támadások ellen, ahol álszentnek nevezte a kormány intézkedéseit, hiszen épp az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA volt az, amely egy kiszivárgott dokumentum szerint vizsgálta annak a lehetőségeit, hogyan lehetne a Huawei termékeit az emberek lehallgatására használni.

Saját lábára próbál állni a Huawei, de lehet, hogy elbotlik

2012-ben már dúlt az Apple-Samsung szabadalmi vita, amelynek részeként az Androidot is azzal gyanúsították, hogy az iPhone-ok operációs rendszeréből nyúlt bizonyos elemeket. A Huawei ekkor még csak a világ hatodik legnagyobb mobilgyártója volt, de a cégnél már érezték, hogy egy B-terv nem árthat: 

„arra is forrásokat szentelünk, hogy a jelenlegi platformunk alapjaira saját telefonos operációs rendszert fejlesszünk, arra az esetre, ha egy napon más cégek már nem engedik, hogy az övéket használjuk” 

szólt Van Piao, a Huawei mobilkészülékekért felelős osztályának igazgatójának próféciája.

Zsen Csengfej még ennél is nagyobb önállóságot vetített előre 2012-es beszédében: „stratégiai megfontolásból fejlesztünk saját operációs rendszert, mert így nem lesz végünk, ha hirtelen megtiltják, hogy az Androidot vagy a Windows 8-at használjuk. Ahogy az amerikai csipek vásárlását sem ellenzem, miközben saját csipeket is gyártunk. Úgy vélem, addig kell használnunk a csipjeiket, amíg tökéletesen meg nem értjük a működésüket. Így amikor már nem adnak el csipeket a Huaweinek, mi már nagy mennyiségben tudjuk gyártani a sajátjainkat.” A cég csipeket gyártó ága, a HiSilicon 2018-ban már 7,5 milliárd dollár értékben gyártott alkatrészeket, a 21 milliárd értékben vásárolt amerikai csipekhez képest.

Abban viszont gyakorlatilag minden szakértő egyetért, hogy nem is maga az operációs rendszer számít igazán versenyelőnynek, hanem az, hogy milyen alkalmazásokat lehet rá letölteni. A saját operációs rendszerre és csipekre való hirtelen átállás a kínai piacon valószínűleg nem okozna nagy felfordulást, ott ugyanis a Google-szolgáltatások tilalma miatt eddig is a hazai Baidu és Tencent alkalmazásait használták, nemzetközileg azonban még egy triplakamerás P30 Pro sem lesz elég ahhoz, hogy pótolja a Google Play Store-ral kieső appokat.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A Huawei mindenesetre idén márciusban bejelentette, hogy a B-terv készen áll. „A Huaweinek megvannak a tartalék rendszerei, de csak kivételes esetre. Nem számítunk arra, hogy használnunk kell majd, és nem is szeretnénk. Teljes mértékben támogatjuk a partnereink operációs rendszereit – mi is szeretjük használni őket, és a felhasználóink is. Az Android és a Windows mindig is az első számú választásunk marad” – mondta két hónapja a cég szóvivője.

A Reutersnek nyilatkozó források szerint azonban a Huawei kommunikációjában túlbecsüli a saját kapacitását, és legalább néhány évig még biztosan nem lenne képes önerőből fenntartani a gyártás jelenlegi ütemét. A csipek mellett az adatátvitelért felelős lézertechnológiát is amerikai beszállítóktól szerzi a cég, utóbbi pótlására az Intel egyik szakértője szerint még annyira sem képesek a kínai vállalatok, mint az amerikai csipek lemásolására.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: