Ősszel jön az országos 5G, és vele a legszebb összeesküvés-elméletek
Önvezető autók és légitaxik ide, génszerkesztés és neurális hálók oda, a jelenlegi legnagyobb technológiai rejtély, ami hamarosan emberek milliárdjait érintheti, az 5G, vagyis az ötödik generációs mobilhálózat.
A világszerte 2020-ban bevezetendő hálózat átlagfogyasztói szempontból a tízszer gyorsabb mobilinternetezés (a 4G névleges 100 Mbit/s sebességéhez képest több mint 1 Gbit/s-t ígér) és az adatátvitel válaszidejének csökkenése (50 ms helyett 1–4 ms) miatt lesz vonzó. De amellett, hogy zökkenőmentesen lehet majd 4K-s videókat nézni, laggolás nélkül multiplayerezni, vagy akadozás nélkül és jó minőségben videocsetelni, a szupergyors hálózat a dolgok internetének (IoT) fejlődését is segíti: ha kiépül az infrastruktúra, gond nélkül lehet majd irányítani az önvezető járművek forgalmát, egymással kommunikáló drónokkal végezni katasztrófavédelmi feladatokat, és a hordható egészségügyi eszközök is rögtön küldhetik a jelet az orvosnak, ha baj van.
De mégis milyen aranybányára bukkantak, hogy hirtelen a tízszeresére gyorsul a mobilkommunikáció? Az 5G bevezetése több technológiai újításnak köszönhető, köztük
- a megnövekedett kapacitású masszív MIMO antennáknak,
- az edge computing (vagyis amikor az információ feldolgozása a forráshoz közel zajlik, szemben a felhőalapú technológiákkal) fejlődésének,
- az adótornyok és a felhasználók között közvetítő cellák méretcsökkenésének,
- vagy a magas frekvenciákon terjedő milliméterhullámok és a rádióhullámok célzott irányítását takaró beamforming technika alkalmazásának.
Egy nagy és kiterjedt technológiai újítás persze mit sem ér, ha már bevezetése előtt nem születnek róla összeesküvés-elméletek – a rádióhullámok pedig egyébként is kiváló főszereplői lehetnek az ilyen meséknek, hiszen láthatatlanok, és olyan veszélyesen hangzó kifejezések övezik, mint a „magas frekvencia” vagy a „sugárzás”.
Mik ezek az ijesztő technológiák?
A milliméteres hullámok 30 és 300 gigahertz közötti frekvencián működnek, szemben a 4G és a wifihálózatok által igénybe vett 2,4 vagy 5 gigahertzével. Cserébe a rádióhullámok centiméteres hullámhosszához képest csak 1–10 milliméteres hullámhosszal rendelkeznek, emiatt a fák és a falak is elnyelik a jeleit, így sűrűbb bázisállomásokra van szükség az akadálymentes kommunikációhoz, ezt viszont már sokkal kisebb méretű cellák is tudják biztosítani, amik épületekre vagy lámpaoszlopokra is felszerelhetők.
A második legnagyobb újítás a masszív MIMO technológia. A „multiple-input multiple-output” rendszerben eddig is több antennát (jellemzően nyolcat) alkalmaztak egy bázisállomáson, de a milliméteres hullámok miatt még kisebb méretű antennákra lesz szükség, így a bázisok hatékonysága is jelentősen növekszik. „Ennyi antennával – több tíz vagy száz is elfér egy bázisállomáson – több különálló felhasználót is ki lehet szolgálni egyszerre, így növelhető az adatátviteli sebesség” – mondta Harish Krishnaswamy, a New York-i Columbia Egyetem elektrotechnika-professzora a Live Science-nek.
„Gyakran adódik félreértés az ionizáló és a nem-ionizáló sugárzások nevéből, mivel mindkettőben benne van, hogy sugárzás. Pedig minden fény sugárzás, hiszen az csak annyit jelent, hogy térben terjedő energia. Egyedül az ionizáló sugárzás veszélyes, mert az roncsolja az élő szervezeteket” – mondta a lapnak Kenneth Foster, a Pennsylvaniai Állami Egyetem biomérnöke. Az ionizáló sugárzás miatt van például szükség naptejre, mivel a Napból érkező, alacsony hullámhosszú ultraibolya sugárzás képes elektronokat eltávolítani egy atomból, így a bőrsejtet és a DNS-t is károsíthatja. A nagyobb hullámhosszú milliméteres hullámok erre nem képesek.
Foster, aki közel 50 éve tanulmányozza a rádióhullámok egészségügyi hatásait, azt állítja, a nem-ionizáló sugárzás egyetlen veszélye, hogy nagy energia mellett hőt képezhet, de ez is legfeljebb a nagy teljesítményű rádiófrekvenciás készülékekkel dolgozó szakembereket veszélyezteti.
A rák esélyét vagy az élettartamot növeli az 5G?
2018-ban jelent meg az amerikai nemzeti toxikológiai program keretében tíz éven keresztül végzett kutatásokat összegző tanulmány, amelyben kimutatták, hogy a rádióhullámok bizony okozhatnak tumorokat. A kutatás során 2G és 3G hálózaton működő mobiltelefonokból származó rádióhullámokkal sugarazták a kísérleti patkányok testét, igaz, négyszer akkora erősségben (6 watt/kilogramm), mint ami az embereknél megengedett.
Ahogy azt David Robert Grimes, az Oxfordi Egyetem fizikusa és rákkutatója a Guardianben leírta, a tanulmány mindössze annyit bizonyított, hogy az elképesztően nagy sugárzásnak kitett patkányok körében valamivel nagyobb arányban alakult ki agyrák, mint a kontrollcsoport tagjainál, de azt már nem verték nagy dobra, hogy a megsugárzott patkányok jóval tovább is éltek, mint a többiek.
Mivel az idősebbeket alapból jobban veszélyezteti a rák, ebből a kutatásból nem lehet semmilyen következtetést levonni, különben akár azt is bizonyíthatná a tanulmány, hogy a megengedettnél négyszer nagyobb rádióhullámos sugárzás növeli az élettartamot.
Harish Krishnaswamy egyébként egyetért azzal, hogy fontosak az ehhez hasonló tanulmányok, hiszen – főleg toxikológiai szempontból – még mindig viszonylag kevés 5G-kutatást végeztek, de az eddigi eredmények szerint semmilyen negatív egészségügyi hatása nincs a technológiának.
A holland UFO-kutatótól az orosz dezinformációs propagandáig
Az 5G-ellenes aktivizmus egyik legismertebb alakja egy holland UFO-kutató, John Kuhles, aki annak a Stop5G nevű, közel 20 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalnak a gazdája, amelyik 2018 novemberében elterjesztette, hogy a hálózat hágai tesztelése közben legalább 300 madár pusztult el, de ugyanez a közösség számolt be arról is, hogy az ugyancsak tavaly novemberi kaliforniai futótűz a háttérhatalom bosszúja volt, mert az államban még nem vezették be az 5G-t.
A hágai önkormányzat közleménye szerint október 19-e és november 3-a között valóban elpusztult 337 seregély és két örvös galamb a Huijgenspark területén, de ennek minden bizonnyal mérgezés volt az oka. A parkban ráadásul nem is folytattak 5G-tesztelést június óta, de egy ilyen teszt egyébként sem jelentett volna kockázatot a madarak számára.
Egy Facebook-csoportban kezdett terjedni az is, hogy a 2019-es Glastonbury fesztiválra kiépítendő 5G-hálózat milyen kockázatokkal jár, ám a csoport a bukott petíciók után hamar átalakult a legvadabb konteókat gyűjtő közösséggé, ahol a hadsereg tömegkontrolláló eszközeitől egészen a világot irányító szűk elit népirtó szándékáig szinte mindent összefüggésbe hoznak az 5G-vel. Akinek ezek már túlságosan elvont teóriák, azok hosszú pszeudotudományos okfejtést is olvashattak a glastonburyi 5G-veszélyeiről a Mediumon, egy egészségügyi coach és bestsellerszerző tollából.
Aztán elkezdtek terjedni az olyan fotók, amelyek állítólag vegyvédelmi ruhába öltözött, 5G-cellákat felszerelő emberekről készültek, bár pontos információ sehol sem jelent meg arról, hogy hol és mikor készültek a képek. A tévhitoszlatással foglalkozó Snopes kiderítette, hogy a fotón egy pálmafának álcázott oszlopra rögzített 4G-s cellák mellett egy Tyvek védőruhát visel, amit ilyen oszlopok esetében a festékanyaggal dolgozó vagy madárürülék-takarítással foglalkozó munkások szoktak.
Már ezeken az oldalakon is feltűnnek orosz forrásokra hivatkozó posztok, képek és kommentek, de a New York Times májusban feltárta, hogy komolyabb dezinformációs kampány folyik az 5G körül. Bár maga Vlagyimir Putyin a technológia bevezetését szorgalmazza, az amerikai titkosszolgálatok által az amerikai orosz befolyás egyik fő csatornájának nevezett RT America 5G-apokalipszissel, az emberiség elleni kísérlettel és a gyilkos technológiával riogatja az amerikai nézőket, olvasókat. Ez a Times által megkérdezett szakértők szerint a Kreml klasszikus stratégiája, gazdasági-technológiai hadviselés, amellyel a gyenge technológiai pozíciójukat azzal akarják kompenzálni, hogy az amerikai terjedést igyekszenek lassítani az 5G-be vetett bizalom csökkentésével.
Újramikrózott ijesztgetések
David Grimes a Wirednek elmondta, az összeesküvés-elméletek már szinte menetrendszerűen érkeznek, és gyakorlatilag ugyanazokat tartalmazzák, mint a wi-fi, a 4G, a 3G és a GSM megjelenésekor vagy a hetvenes években a nagyfeszültségű távvezetékek hálózata miatt felbukkanó ijesztgetések – amiket mind megcáfolt a tudomány. A mobiltelefonok megjelenését például szívesen kötötték össze az agydaganatok kialakulásával, ehhez képest Nagy-Britanniában 1990 és 2016 között 500 százalékkal nőtt a mobiltelefonok száma, míg a agydaganat-diagnózisoké 36 százalékkal – utóbbi viszont inkább tudható be a jobb diagnosztikai módszereknek, mint a rádióhullámoknak.
„Hányinger, feldagadás, hajhullás, csökkenő étvágy, energiahiány, csontvelő-károsodás, belső szervek károsodása, mély depresszió, zavarodottság, fertőzések, elgyengülés és halál” – ezeket a mellékhatásokat sorolja fel a Gaia.com az 5G sugárzásának hosszabb ideig kitett embereknél. A cikk, amely „A tudósok folyamatosan figyelmeztetnek minket az 5G veszélyeire: hallgatunk-e rájuk?” címet viseli, teli van olyan mondatokkal, mint „a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy az emberek veszélyben vannak”, vagy hogy „a tudósok többsége egyetért abban, hogy ezek a hullámok mutagének, vagyis megváltoztatja az élőlények DNS-struktúráját”, és mindebből az következik, hogy rákot okoz.
Ebből természetesen egy szó sem igaz, és az egyetlen dokumentum, amire az oldal hivatkozik „a legtöbb kutató” és „a tudósok többsége” alátámasztására, egy 2017 szeptemberi felhívás, amelyet több mint 180 kutató és orvos írt alá, és amelyben arra kérik az Európai Uniót, hogy tegyenek meg mindent az 5G biztonságosságáért, hogy folytassanak még több kutatást annak egészségügyi hatásairól, és hogy vegyék figyelembe a korábban végzett kutatások eredményeit, és pontosítsák azokat az 5G vonatkozásában.
Nem ebbe a körbe tartoznak viszont azok az aggodalmak, amelyeket az utóbbi időben amerikai meteorológusok, köztük a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szakértői fogalmaztak meg az 5G-vel kapcsolatban: a technológia nehezíti a pontos rövidtávú előrejelzést, mivel azt a frekvenciatartományt használja, amelyben a légköri vízpermet által kibocsátott, alig érzékelhető jelek is mozognak.
Őszig ráérünk aggódni
Míg például a briteknél vagy az USA-ban már vannak olyan városok, ahol élő 5G-hálózat működik, Magyarországon még csak májusban volt a nagy tesztidőszak kezdete: először a Telenor indított el teszthálózatot Győrben, majd a Vodafone és a Telekom is Zalaegerszeget választotta teszthelyszínül – a három cég sorrendben a ZTE, a Huawei és az Ericsson komponenseit használja.
Az éles indulás országszerte ősszel várható, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lezárja frekvenciapályázatát – persze nem biztos, hogy addigra kellőképpen elterjednek a hálózatot használni képes mobilkészülékek.
Az biztos viszont, hogy jelen állás szerint egyetlen komolyan vehető tudományos eredmény sem mutat arra, hogy bármilyen egészségügyi kockázattal járna az 5G – akár emberről, akár madárról van szó.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
