Egymástól függetlenül több kultúra is felfedezte magának a cserépedényt, amikor igazán rosszra fordult az idő – derült ki egy nemrégiben megjelent kutatásból. A nyolcvanas években végzett ásatások során számos edénytöredék került elő Szibériából, a leletek közül a legrégebbi 16200, a legfrissebb pedig 10200 éves volt, a maradványok alaposabb vizsgálata a talaj savassága miatt azonban nehézségekbe ütközött.

A régészek a Yorki Egyetem BioArCh laboratóriumában elemezték a cserepeken maradt ételmaradványokat, és arra jutottak, hogy a jégkorszak beköszöntével a vadászó-gyűjtögető emberek étrendje is alapos változásokon ment keresztül. Ennek része volt az is, hogy elkezdtek főzőedényeket gyártani. A kutatást végző nemzetközi régészcsapat szibériai és japán leleteket is vizsgált, és ennek alapján úgy tűnik, hogy több különböző, egymástól távol eső kultúra is rákényszerült a meleg ételre.

Az elemzésekből kiderül, hogy a különböző kultúrák mást és mást főztek az edényekben: az Amur alsó szakaszáról előkerült töredékeken halmaradványokat találtak, a folyó középső szakaszán élő emberek ugyanebben az időszakban viszont inkább húsféléket főztek.

Halászlé, csontvelő

A tanulmány szerint a lehűléssel egy időben egyre nagyobb szerephez jutottak a halételek, legalábbis az oszipovka kultúra esetében, a gromatuka kultúra tagjai számára viszont az egyébként nehezen hozzáférhető csontvelő biztosította az energiát. A zsíros fogásokhoz a kutatás szerint a folyó középső szakasza mentén élő emberek kecskére és szarvasra vadásztak.

Peter Jordan, a Gröningeni Egyetem régésze szerint az edények különböző technikával, de nagyjából egy időben készültek, vagyis a különböző kultúrák hasonló választ adtak a klímaváltozás közös kihívására. Okszána Jansina, a Szentpétervári Egyetem antropológusa szerint a mostani felfedezésekből a múlt mellett a jelenről is tanulhat az emberiség: a földművelés megjelenése előtt, a komoly fagyok idején az emberiségnek alkalmazkodnia kellett a változásokhoz, ezért is történhetett, hogy több helyen a vadászatról a halászatra tolódott a hangsúly.

Vitalij Medvegyev, a tanulmány egyik szerzője szerint óriási szerencse, hogy a töredékek egyáltalán előkerültek: a nyolcvanas években egy egyetemista bukkant rájuk egy ásatáson. Először azt hitte, hogy valaki elhagyott egy darab gyurmát, de mint kiderült, a nyári hőségben felpuhult edénycserépre bukkant. Az akkori leletek a karbonos kormeghatározás szerint 12500 évvel ezelőttről származtak, ezért is különösen jelentős, hogy ennyi idő után is sikerült meghatározni, hogy mit főzhettek benne.

A régészek összeálltak a hipszterekkel, és az antik receptekből egymás után születnek a kézműves sörök

Dippold Ádám tudomány 2019. január 3.

A Gilgames óta tudjuk, hogy a civilizáció a sörről ismerhető fel, de szinte minden népen nyomot hagyott ez az ital: a kelta isteneknek például egy különleges főzet biztosította az örök életet. Ezt ugyan nem sikerült modellezni, de a tudomány és a főzdék együttműködéséből már több történelmi sör született.

Szinte kizárólag húson éltek, mégis makkegészségesek voltak a bronzkori mongol lovas nomádok

Vajna Tamás tudomány 2019. január 10.

Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.

Egy új kutatás szerint nem igaz, hogy az ősemberek mindent azonnal behabzsoltak

Bodnár Zsolt tudomány 2019. október 10.

Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.