Csattanós választ adott a jégkorszakra a fazék feltalálása

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Egymástól függetlenül több kultúra is felfedezte magának a cserépedényt, amikor igazán rosszra fordult az idő – derült ki egy nemrégiben megjelent kutatásból. A nyolcvanas években végzett ásatások során számos edénytöredék került elő Szibériából, a leletek közül a legrégebbi 16200, a legfrissebb pedig 10200 éves volt, a maradványok alaposabb vizsgálata a talaj savassága miatt azonban nehézségekbe ütközött.

A régészek a Yorki Egyetem BioArCh laboratóriumában elemezték a cserepeken maradt ételmaradványokat, és arra jutottak, hogy a jégkorszak beköszöntével a vadászó-gyűjtögető emberek étrendje is alapos változásokon ment keresztül. Ennek része volt az is, hogy elkezdtek főzőedényeket gyártani. A kutatást végző nemzetközi régészcsapat szibériai és japán leleteket is vizsgált, és ennek alapján úgy tűnik, hogy több különböző, egymástól távol eső kultúra is rákényszerült a meleg ételre.

Az elemzésekből kiderül, hogy a különböző kultúrák mást és mást főztek az edényekben: az Amur alsó szakaszáról előkerült töredékeken halmaradványokat találtak, a folyó középső szakaszán élő emberek ugyanebben az időszakban viszont inkább húsféléket főztek. 

Halászlé, csontvelő

A tanulmány szerint a lehűléssel egy időben egyre nagyobb szerephez jutottak a halételek, legalábbis az oszipovka kultúra esetében, a gromatuka kultúra tagjai számára viszont az egyébként nehezen hozzáférhető csontvelő biztosította az energiát. A zsíros fogásokhoz a kutatás szerint a folyó középső szakasza mentén élő emberek kecskére és szarvasra vadásztak. 

Peter Jordan, a Gröningeni Egyetem régésze szerint az edények különböző technikával, de nagyjából egy időben készültek, vagyis a különböző kultúrák hasonló választ adtak a klímaváltozás közös kihívására. Okszána Jansina, a Szentpétervári Egyetem antropológusa szerint a mostani felfedezésekből a múlt mellett a jelenről is tanulhat az emberiség: a földművelés megjelenése előtt, a komoly fagyok idején az emberiségnek alkalmazkodnia kellett a változásokhoz, ezért is történhetett, hogy több helyen a vadászatról a halászatra tolódott a hangsúly. 

Vitalij Medvegyev, a tanulmány egyik szerzője szerint óriási szerencse, hogy a töredékek egyáltalán előkerültek: a nyolcvanas években egy egyetemista bukkant rájuk egy ásatáson. Először azt hitte, hogy valaki elhagyott egy darab gyurmát, de mint kiderült, a nyári hőségben felpuhult edénycserépre bukkant. Az akkori leletek a karbonos kormeghatározás szerint 12500 évvel ezelőttről származtak, ezért is különösen jelentős, hogy ennyi idő után is sikerült meghatározni, hogy mit főzhettek benne. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!