Polipok élhetnek a Jupiter holdján, az Európén

A brit Liverpool Hope Egyetem frissen kinevezett kancellárja, Monica Grady űrkutató szerint nagyon valószínű, hogy a Jupiter Európé holdján élet található, méghozzá nem is akármilyen: szerinte még polipféle, fejlettebb életformák is élhetnek a fagyott felszín alatti vizekben. A holdat Európé főniciai királylányról nevezték el, de Europa néven is emlegetik.

Grady szerint nem ez az egyetlen hely a közelben, ahol életre bukkanhatunk: beavatásakor tartott beszédében azt is megemlítette, hogy szerinte a Marson is élhetnek baktériumok, de a Tejúton kívül is bőven akadhatnak életnek otthont adó bolygók. A tudós szerint a Naprendszerben nincs semmi rendkívüli, így az is nagyon valószínű, hogy hasonló feltételek máshol is előállhatnak, így másutt is kifejlődhet az élet, méghozzá Grady szerint hasonló szénalapú életformák, mint amilyenek a Földön találhatóak. Az, hogy a Földön épp emberek fejlődtek ki, szerinte leginkább a véletlennek köszönhető: pusztán statisztikai alapon ritkán fordulhat elő, hogy egy aszteroida épp jókor pusztítja ki a dinoszauruszokat, a szárazföldön átvehetik az uralmat az emlősök, végül pedig megjelenik egy emberhez hasonló intelligens élőlény.

Clarke óta gyanús 

A science fictiont már régóta foglalkoztatja az élet lehetősége az Európén, és nem véletlen, hogy Grady is polipokra gondolt: Arthur C. Clarke az Űrodüsszeiában virágzó trópusi élővilágot vízionált a korábban jéggel borított holdra. A feltételek adottak lehetnek, és nemcsak a tudományos-fantasztikus írók fantáziája számára, a NASA is az egyik legígéretesebb helyszínként kezeli a Jupiter holdját, ha földön kívüli életről van szó. Az amerikai űrügynökség tavaly mutatta ki, hogy az Európén víz található, igaz, még nem folyékony vizet találtak, csak vízgőzt, de már ez is jelentős felfedezésnek számít. 

A jelenlegi feltételezések szerint az Európé jégpáncélja alatt található víz sós, és áramlatok is vannak benne: mindkét feltétel kedvező az élet kialakulása szempontjából. A víz utáni kutatást ugyan nehezíti a földi légkör víztartalma, mégis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az Európén víz található – ezt viszont biztosan csak mintavétellel lehet eldönteni. Nem véletlen, hogy tíz éven belül két jelentős misszió is indul a Jupiter holdjára: a NASA tervei szerint az Europa Clipper szonda 2030-ban éri el az Európét, az Európai Űrügynökség JUICE szondája pedig már 2029-ben megközelítheti a Jupitert. 

Mit vihetünk a Marsra? Hát betegségeket!

A Grady szerint jóval egyszerűbb életet rejtő Mars is az űrkutatás célkeresztjében maradt: a NASA marsjárója a tervek szerint 2021-ben landol majd a bolygó felszínén. Grady szerint valódi áttörést jelenthet, ha sikerül kőzetmintákat szerezni a bolygóról, de óvatosságra is int: amellett, hogy valamilyen idegen vírus kerülhet így a Földre, komoly veszélye van annak is, hogy az emberiség fertőzi meg a még ismeretlen bolygót. A jelenlegi küldetésben felforrósítják és savba áztatják a marsjárókat, de ahogy Grady fogalmaz, az űrhajósok ezt már valamivel rosszabbul viselnék, így nagyon körültekintőnek kell lenni, mielőtt embert küldenének a vörös bolygóra.

Neked is fontos, hogy hitelesen tájékozódj tudományról, technológiáról, klímaharcról: az emberiség jövőjéről? Nekünk az. Támogasd a munkánkat Te is!