Kiderült, hogy vörös pandából himalájai és kínai faj is létezik
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolt vörös pandának nem egy, hanem két faja is létezik, állítják a Kínai Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének munkatársai a Science Advances folyóiratban február 26-án megjelent cikkükben.
A ragadozók rendjének macskamedvefélék (Ailuridae) családjába tartozó, vörös panda vagy kis panda néven is ismert vörös macskamedvének eddig két alfaját tartotta nyilván a rendszertan.
A Kelet-Himalájában élő Ailurus fulgens és a Dél-Kínában és a korábban Burmának nevezett Mianmar északi részén honos Ailurus styani most először elvégzett összehasonlító genetikai vizsgálata azt mutatta, hogy morfológiai és biogeográfiai különbségek mellett a két alfaj genetikailag is különbözik egymástól – olyannyira, hogy a két faj voltaképpen már régóta önállóan fejlődik.
A kutatók 65 himalájai és kínai vörös panda teljes genomját vizsgálva több meghatározó (Y-kromoszóma és mitokondriális) markert is különbözőnek találtak, így bizonyítottnak látják, hogy a vörös pandák filogenetikailag két fajhoz tartoznak.
Az eredmény azért is fontos, mert a veszélyeztetettség okán a példányokat mesterségesen is próbálják szaporítani a világ jelentősebb állatkertjeiben, így egyáltalán nem mindegy, hogy a párosítások során miképpen őrződik meg a két faj genetikai szinten is megnyilvánuló önállósága.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Önálló faj lett a himalájai farkas
A filogenetikai és filogeográfiai adatok szerint a himalájai előnevű Canis lupus chanco 800 ezer évvel ezelőtt lépett az önállósodás evolúciós útjára.
10 új madárfaj került elő az indonéz szigetvilágból
Jó hír a kihalási periódusban: a gerincesek tojással szaporodó, melegvérű osztálya 2020. január 10-én tíz új énekesmadár-fajjal bővült.
Így lett idén nyáron veszélyeztetett állat a zsiráf
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit három évente felülvizsgáló CITES-csúcstalálkozó részleteiről Poczai Péter növénybiológus, az Európai Unió delegációjának tagja számolt be a Qubitnek.