Így lett idén nyáron veszélyeztetett állat a zsiráf

A védett állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra 190 milliárd dolláros globális iparággá duzzadt. A profithajszát a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló 1973-as – Magyarországon 1985-ben ratifikált – Washingtoni Egyezménynek is nevezett CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) próbálja megfékezni. A 183 aláíró állam  három évente rendezi meg az úgynevezett részes felek konferenciáját (CoP), amelyen a tagországok döntenek a fajok listázásáról, a meglévő listák kiegészítéséről, módosításáról. 

A tizennyolcadik CoP-ot Srí Lanka fővárosában rendezték volna idén májusban, de az áprilisi terrorcselekmények miatt az ENSZ illetékesei nem tartották biztonságos helyszínnek Colombót, így augusztus végén a svájci Genfben tartották meg a konferenciát. 

Veszélytelen uborkaszezon

„A CoP18-at három hónap alatt kellett megszervezni a szokásos három év helyett. Ez a döntéshozásban komoly fennakadásokhoz vezetett, a nyári szabadságolások közepette egyes országok csak helyetteseket küldtek, mert a szakértők nem voltak elérhetőek. Több ország későn regisztrált, megkésve érkezett. Olyanra is volt példa, hogy egy képviselőnek a megbízatása a konferencia közepén lejárt, és elutazott. A francia és spanyol nyelvű tolmácsolással is akadtak problémák, mert az ENSZ tolmácsai már foglaltak voltak, tudniillik erősen korlátozott azoknak a szakembereknek a száma, akik képesek az ilyen speciális jogi és biológiai szövegek tolmácsolására” – vázolta a körülményeket a Qubitnek Poczai Péter növénybiológus, a Finn Természettudományi Múzeum tudományos munkatársa.

A padlizsán- és parlagfűkutatásai nyomán ismert magyar kutató az Európai Unió (EU) delegációjának tagjaként vett részt a konferencián. A 2016-os johannesburgi CoP17-óta az EU 28 tagállama – jelenleg még az Egyesült Királyság (UK) is – ugyanis összehangolja a szavazását és egyszerre szavaz.  A döntéseket a tagországok képviselőiből álló,  az Európai Bizottság által évi 4-6 alkalommal összehívott Brüsszelben ülésező Vadon Élő Állat- és Növényfajok Kereskedelmével Foglalkozó Bizottság, a Tudományos Felülvizsgálati Csoport és a Végrehajtási Munkacsoport készíti elő.  Poczai a tudományos felülvizsgálati grémium tagjaként Finnországot képviseli.

Poczai Péter a genfi CITES CoP18-onForrás: Poczai Péter

„Az EU közös voksa vagy vétója minden kérdésben fajsúlyos vagy akár döntő jelentőségű is lehet. Az álláspontok összehangolásáért a soros EU elnökséget betöltő tagállam felel. Idén eredetileg Románia feladata lett volna mindez, mivel a konferenciát májusra tűzték ki, csakhogy augusztusban már Finnország volt a soros. Így lettem tagja az EU delegációjának. Nekem kellett ellenőriznem a beterjesztett dokumentumok tudományos tartalmát, mielőtt azt Finnország a többi EU tagállam elé viszi, valamint az én feladatom volt a Nevezéktani Bizottság állásfoglalásának beterjesztése is. Növénybiológusként pedig vezető szakértőként és tárgyalóként vettem részt a rózsafák (Dalbergia spp.), a bubingák (Guibourtia spp.) és más növények felvételében” – ismerteti a hátteret Poczai.

35 ezres antropocén kihalás

A fajok védetté nyilvánítása a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) feladata, a CITES-é pedig az, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére kerüljenek. A konferenciákon bármelyik részes fél javaslatot tehet a függelékekben szereplő fajok hozzáadására, módosítására vagy a listáról való törlésre. A módosításhoz a tagok kétharmadának jóváhagyása és szavazata szükséges. 

Így szavazták meg döntő többséggel a zsiráf (Giraffa camelopardalis) kilenc alfajának szigorúbb kereskedelmi szabályozását: 106 ország mellette, 21 ellene szavazott, hét ország képviselői pedig tartózkodtak. A lényeg, hogy innentől már nehéz lesz zsiráfból készült bushmeatet, azaz bozóthúst rendelni Johannesburgban, fordította le a döntést Poczai. 

Veszélyeztetett fajok kabalapéldányai a CITES 2019-es genfi konferenciájánFotó: Poczai Péter

A kipusztulás szélén álló, az első függelékben felsorolt közel 800 faj nemzetközi kereskedelme szigorúan tilos. A második függelékben szereplő fajokat szintén veszélyezteti a nagymértékű kereskedelem, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ilyenek például egyes korallok, bizonyos papagájok és hüllők, amelyek korlátozott mennyiségben, CITES-engedélyekkel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A harmadik függelék azon fajok listáját tartalmazza, amelyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelemtől megvédje. Összesen 35 ezer faj szerepel aktuálisan a CITES listáin. 

Poczai szerint az idei konferencia rekordmennyiségű, több, mint száz fajt sorolt fel a három függelék valamelyikében. Az utolsó napra is 26 jutott, ami fajonként 10 percnyi szavazási procedúrát jelentett. „Megrázó, de ez egyértelműen összekapcsolható a napjainkban zajló holocén kihalási eseménnyel, amelyet az ember környezetre gyakorolt hatása idézett elő. Ilyen mértékű esemény a Föld története során eddig ötször fordult elő, a legismertebb a dinoszauruszokat kipusztító kréta-paleogén (K-Pg) aszteroida becsapódás. A most zajló, számos tudós által antropocén kihalásként emlegetett esemény miatt egyre több faj kerül fel a listázára. Ez a globális túlhalászat és az emberi természetpusztítás következtében a biodiverzitás egyetemes hanyatlásának a borzasztó következménye” – mondta Poczai.

A CITES tagállamai, vagyis a részes felek kötelesek végrehajtani rendelkezéseket: olyan nemzeti jogszabályokat kell alkotniuk, amelyek lehetővé teszik az illegális példányok elkobzását és az illegális kereskedelem büntetését. Poczai szerint még nem fordult elő, hogy egy tagország ne ismerte volna el a konferenciákon hozott valamelyik döntést. Olyanra viszont már akadt példa, hogy egy tagország az egyezményből való kilépéssel fenyegetőzött. „Idén Zimbabwe tiltakozott Elefántcsontpart Kenya és más afrikai országokat tömörítő beadványa ellen, amely egyetemesen az összes afrikaielefánt-populációt az első függelékbe sorolta volna” – hozott példát a növénybiológus. A Loxodonta africana végül Botswana, Namíbia, Zimbabwe és Dél-Afrika esetében maradt a második függelékben.

Védendő taxonómusok

Az, hogy mikor melyik faj kerül listázásra Poczai szerint elég bonyolult kérdés. „Megvárjuk-e, hogy egy faj elérje a veszélyeztetett populációs méretet, amikor már be kell tiltanunk a vele való kereskedelmet vagy egy kritikus szint elérés után korlátozzuk azt? Például 2016-ban listáztuk a kaliforniai disznódelfint (vaquita), ami a totoaba hal halászata miatt sodródott a kihalás szélére. 2019-re már nyilvánvaló, hogy a vaquiták listázásával elkéstünk, ugyanis mostanra már csak 13 példány maradt belőlük, így a faj nagy valószínűséggel kihal” – így a magyar kutató. 

A kalapácsfejű szarvascsőrű madár (Buceros vigil vagy Rhinoplax vigil) esetében talán még idejében sikerült lépni. 

A kalapácsfejű szarvascsőrűForrás: Wikipédia

Ennek a főleg Indonéziában honos madárnak a csőre a „vörös elefántcsont”, amelyből borsos áron ajándéktárgyak készülnek, elsősorban Kínában. A madarat alig három év alatt majdnem a kipusztulás szélére sodorta az orvvadászat, míg felkerül az első függelék listájára. 

Poczai szerint a döntéseket tovább nehezíti, hogy lassan veszélyeztetett fajjá kell nyilvánítani a taxonómusokat is, akik azonosítani tudnák az állatokat és növényeket. 

„Ez a szaktudás világszerte alulértékelt és alulfizetett, a politikai döntéshozók csak akkor szembesülnek a szakemberhiánnyal, amikor az adott országban már senki sem akad, aki felelni tudna arra kérdésre, hogy: ez meg miféle szerzet?” – fogalmaz Poczai.  Az alapkutatásokhoz sorolt szaktudás fontossága ilyenkor válik csak nyilvánvalóvá, csupán azért mert a taxonómia lényegét kissé nehezebb elmagyarázni a tudomány finanszírozásáról szemellenzősen döntő politikusoknak, mint az ehető rákvakcinát vagy az elektromos hajtáslánc hasznát az autógyártásban.

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

Feleslegessé teszi a számítógép a nyelvészeket?

Amikor fordítanak, az emberek a szoftverekkel ellentétben nemcsak a két nyelv szavainak, szerkezeteinek a megfeleléseit ismerik, hanem értik is, amit fordítanak. És hogy ez mit is jelent pontosan, hogyan is lehetne megragadni és felhasználni, arról egyelőre senkinek sincs fogalma. Nyelvészek nélkül nem is lesz.