Ritka ragadozókat is elcsípett a Duna-Dráva Nemzeti Park vadkamerája
Rejtőzködő életmódot folytató ragadozókról készült felvételeket tett közzé a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán szerdán.
Mint írják, Drávaszentes közelében a „kamerát sikerült egy olyan ösvényre helyeznünk, amelyet sok ragadozó faj használ”. A korábban említett vadmacska mellett így további ragadozófajokat sikerült megfigyelni.
A nemzeti park vadkamerája vörös rókát (Vulpes vulpes), európai borzot (Meles meles meles), nyusztot (Martes martes), vidrát (Lutra lutra) és aranysakált (Canis aureus) is lefotózott.
A park szakemberei folytatják a megfigyelést, hogy kiderüljön, ezek a fajok vajon a szaporodási időszakban is arra járnak-e, hogy a későbbiekben esetleg kölykeikkel együtt is megfigyelhessék őket.
Az aranysakál a 20. században szinte egész Európából, így Magyarországról is kipuszult, de a 2000-es években szépen visszatelepült, 2009-re az állománya elérte a 9000-et. Az európai vidra az egész kontinensen veszélyeztetett faj, de Magyarországon kiemelkedően sok él belőle. Itthon fokozottan védett fajnak számít, nem mellesleg 2020-ban az év emlőse.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek
Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.
Ahol az ember él, ott kevesebbet mozognak az állatok, és ez embernek is, állatnak is rossz
Az ember jelenléte komolyan korlátozza a vadon élő állatok mozgását. De milyen következményei vannak mindennek a tatárantilopra, a fehérlábú egérre vagy az emberre nézve?
Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.