Magyar kutatók fejtették meg az aranysakálok egyedülálló terjeszkedésének titkát
GPS-es nyomkövetéssel sikerült bizonyítani, hogy egy monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány lép az elpusztult egyed helyére.
GPS-es nyomkövetéssel sikerült bizonyítani, hogy egy monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány lép az elpusztult egyed helyére.
Magyarországon több tízezer egyed is élhet a nádi farkas néven is ismert fajból, amely Európa többi részén a hiúzok rovására terjeszkedik: az aranysakálok rövid idő alatt az eurázsiai hiúz elterjedési területének 13 százalékát elfoglalták.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat vadfelmérésre. Az ebek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a rejtőzködő nádi toportyánok jelenlétének kimutatása.
A Drávaszentes közelében a rejtőzködő életmódot folytató ragadozók miatt helyezték ki a vadkamerát a természetvédők.