A brit népesség fele fertőzött lehet egy friss oxfordi tanulmány szerint
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint jóval több brit betegedhetett meg a COVID-19-ben, mint korábban hitték. Ez azonban nem olyan rossz hír, mint elsőre hangzik, a betegség ugyanis az esetek többségében tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlott le, így gyakran nem is tűnik fel a betegeknek, hogy koronavírusosak lettek. Ha a kutatás feltevései helyesek, ezer fertőzött közül egynél is kevesebbnél alakultak ki olyan súlyos tünetek, amelyek már kórházi kezelést igényeltek.
A korábbiaktól radikálisan eltérő modell alapján elvégzett számítások eredményeit a Financial Times közölte kedden; a tanulmány, amely még nem esett át az ilyenkor szokásos szigorú szakmai ellenőrzésen, itt olvasható.
Sunetra Gupta, az Oxfordi Egyetem elméleti epidemiológus professzora, a kutatás vezetője meglepőnek nevezte, hogy milyen széles körben elfogadták azt a korábbi pesszimista terjedési modellt, amelynek eredményei alapján Boris Johnson brit miniszterelnök némi tétovázás után hétfőn teljes kijárási tilalmat rendelt el. A kutató ugyanakkor óvatosságra int: az új járványmodellből levont becsléseket még nem sikerült minden kétség nélkül alátámasztani, a brit kormány által elrendelt karantén pedig akkor is lassítja a vírus terjedését, ha az csak ritkán okoz életveszélyes tüneteket, így pedig egyszerre kevesebb beteg kerülhet kritikus állapotba.
Gupta és társai szerint ha elegendően kapják el a koronavírust, ezzel a kórokozóval szemben is kialakulhat a nyájimmunitás: miután az országban lassan két hónapja terjed a SARS-CoV-2, sokan már így is jobban védve vannak ellene, ezt azonban még további vizsgálatokkal kell majd igazolni. Ha valóban kialakult az immunitás, a járvány miatt bevezetett korlátozásokat hamarabb is fel lehet majd oldani, mint eddig jósolták.
Azért nem kéne elkapni
A nyájimmunitással viszont nem árt vigyázni: annak, ha minél több embert tesznek ki a vírusnak, komoly veszélyei vannak, az otthoni munka és a tömegrendezvények kerülése pedig jelentős terhet vesz le az egészségügy válláról. Mark Rutte holland miniszterelnök múlt héten említette a nyájimmunitás szerepét a koronavírus elleni küzdelemben, igaz, ő is arra buzdított mindenkit, hogy inkább maradjon otthon – szerinte az immunitás esetleges kialakulása inkább csak melléktermék lenne, nem cél, így mindenképpen arra kell törekedni, hogy mindenki elkerülje a betegséget. Natalie Dean infektológus szerint előbb-utóbb a koronavírussal szemben is kialakul majd a védettség, ennek elérésére viszont a legbiztonságosabb mód a vakcina fejlesztése lenne, ez pedig még várat magára.
Az egyelőre nem világos, hogy vajon el lehet-e kapni kétszer egymás után a vírust, Gupta a Cambrige-i és a Kenti Egyetem kutatóival közösen most további teszteket végez, hogy megtudják, a népesség mekkora része esett már át a fertőzésen. Az sem biztos, hogy a COVID-19-et nem lehet többször egymás után elkapni: Japánban február végén arról számoltak be, hogy egy gyógyultnak nyilvánított nő ismét megbetegedett, ez viszont Mark Harris, a Leedsi Egyetem virológusa szerint még nem jelenti azt, hogy a nyájimmunitás elérhetetlen lenne.
Jon Cohen, a Brightoni Egyetem infektológusa szerint még nem tudnak eleget a vírus működéséről, de általánosságban elmondható, hogy azok, akik átestek egy vírusos megbetegedésen, legalábbis rövid távon védve vannak ugyanattól a vírustól.
Kapcsolódó cikkek a Quiten: