Az elmúlt években derült ki, hogy baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiom emésztőrendszerben található elemei nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet. Kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre.   

Tim Spector, a londoni King's College genetikai epidemiológia-professzora a Conservation folyóiratban foglalta össze, hogy miközben az egyszeri polgár követi a COVID-19-járvány elleni kollektív védekezésre vonatkozó előírásokat, az immunrendszer megerősítésével belsőleg is megacélosíthatja az egyéni védekezőképességet.

Spector a nemzetközi szakirodalom alapján azt állítja, hogy az emésztőrendszer mikrobiomjához tartozó baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége nagyban elősegíti a fertőző kórokozókra, így a hivatalosan immár SARS-CoV-2 néven jegyzett új koronavírusra adott immunválaszokat, de az olyan létfontosságú szervek védelmét is támogatja, mint a vírusfertőzésnek leginkább kitett tüdő és a szív. 

A mikrobiom optimális működése a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében játszik kulcsszerepet. Spector szerint ezért is kell az immunrendszer támogatásáról, nem pedig immunizálásról beszélni, hiszen a hiperaktív immunválasz ugyanolyan kockázatos, mint a csökkent hatékonyságú vagy a semmilyen. 

Mit eszik a mikrobiom?

A professzor szerint a koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. Spector szerint a sokféleség az emberben az idő múlásával jelentősen csökken, ez is magyarázza az immunválaszokban tapasztalható életkori változásokat, vagyis azt, hogy a koronavírus-fertőzés az idősebb korosztályok tagjainál sokkal súlyosabb következményekkel jár. 

Bár az emésztőrendszer mikrobiomjának mindenkori állapota és az immunrendszer működése közötti kölcsönhatások finom részletei még feltárásra várnak, az már tudott, hogy baktériumflóra számos jótékony vegyi anyagot termel, egyebek mellett kulcsszerepet tölt be az immunválaszok szabályozásában igen aktív A-vitamin előállításában.

Spector szerint a mikrobiom-sokféleség növelésének legjobb módja a növényi eredetű, magas rosttartalmú ételek fogyasztása és a többszörösen feldolgozott készítmények bevitelének drasztikus csökkentése. Az általa mediterrán étrendnek nevezett táplálkozásról szerinte bizonyított, hogy segíti a diverzitás megtartását. 

És hogy mit kedvelnek a mikroorganizmusok? Gyümölcsöket, zöldségeket, diót, mogyorót, és a többi különféle magvakat, a teljes kiőrlésű gabonalisztből készült termékeket, továbbá olyan telítetlen zsírsavakban gazdag termékeket, mint a kiváló minőségű extra szűz olívaolajok, a sovány húsok és a halak. Akár fagyasztva, illetve konzerv formájában.

A szerző szerint az olyan fermentált tejtermékek, mint a joghurtféleségek vagy a kézművesjellegű, valódi oltókultúrával gyártott sajtok, ecetes erjedést produkáló termékek szintén etetik a mikrobiomot. Szintúgy a kefírféleségek vagy az erjesztett teaként számon tartott kombucha, illetve a savanyított káposztából készült különféle ételek. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Ismerkedj meg a több milliárd jófej lakótársaddal – a csodálatos mikrobiom

Vida Katalin tudomány 2019. július 25.

A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.

A bélbaktériumok a gazdaszervezet genetikai működését is befolyásolják

Vajna Tamás tudomány 2019. február 26.

Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.

Bélbaktériumokat találtak az emberi agyban, gyűlnek a bizonyítékok a különös kapcsolatra

Vajna Tamás tudomány 2018. november 12.

A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk