Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet főtitkára szerint eljött az ideje, hogy az egyes országok veszélyhelyzet helyett olyan betegségként kezeljék a koronavírusos eseteket, amelyek hosszú távon velünk maradnak.
A pandémiává nyilvánítás napján, 2020. március 11-én Magyarországon életbe lépett a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás, az egyetemek távoktatásra álltak át, a határokat pedig lezárták a négy legfertőzöttebb ország állampolgárai előtt.
A délkelet-kínai Hsziamen vezetése szigorított az importszabályokon: nem csak a halászoknak kell negatív covidtesztet produkálniuk, hanem a kifogott halaiknak is.
Az utcák üresek, a járműveket védőruhás rendőrök ellenőrzik. A tesztelést, a fertőtlenítést és az élelmiszerszállítást sokszor önkéntesek végzik.
A halálozási adatokat tekintve iszonyatosan nagy a különbség a sikeresen védekező országok és Magyarország között. A magyar kormány nem kommunikált világosan és érthetően a járványról, és a vakcinák sem jutottak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk – hangzott el szerdán a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) konferenciáján.
A születések száma nemzetközi viszonylatban Magyarországon csökkent a leginkább a járvány miatt. A fertőzés főleg a városok szegényebb területeit sújtotta; a családi kötelékek erősödtek, de a baráti kapcsolatok leépültek, derítette ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének felmérése.
A járvány nem múlt el: Magyarországon az elmúlt hét végén 150-en vesztették életüket a covid miatt.
Magyarországon az EUROSTAT adatai szerint 2020 novemberében, a második járványhullám csúcsán 60 százalékkal többen haltak meg, mint a korábbi vírusmentes években.
Kutatók első alkalommal észlelték a koronavírus eddigi legfertőzőbb variánsát vadon élő állatoknál. Attól tartanak, hogy így újabb esély nyílik a vírus mutálódására.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.
Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.
Alexander Schallenberg osztrák kancellár bejelentette, hogy hétfőtől szigorú, az oltottakra is vonatkozó lezárások lépnek életbe Ausztriában, jövő februártól pedig kötelezővé teszik az oltás beadatását is.
Mostanra bebizonyosodott, hogy nemcsak a tobzoskák, a denevérek és a nyércek, hanem a kutyák, a macskák, a főemlősök, a medvék és a nagymacskák is megfertőződhetnek a koronavírussal. Az ember többféle oltás közül választhat, de mi a helyzet a köztünk élő háziállatokkal?
Magyarországon van olyan iskola, ahol az igazgatói utasítás értelmében a gyerek csak akkor maradhat otthon, ha lázas, hány, vagy megy a hasa, de megfázásos tünetekkel, láz nélkül kötelező iskolába mennie. A maszk sok helyen nem kötelező, és van, ahol még a fogadóórákat sem lehet online megtartani. Szülők, tanárok számoltak be a Qubitnek az iskolai vírushelyzetről.
A tesztek során egy széles körben használt HIV-gyógyszerrel kombinálva bizonyult hatásosnak a készítmény.