Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.
A járvány nagyobb hullámai között és után az előző évekhez mért többlethalálozás alatta marad a fertőzésnek tulajdonított áldozatok számának, amiből adódik a következtetés, hogy a halálozási statisztikák hamisítanak, vagy hogy nincs is olyan sok halott a járványban. Mindkettő tévedés.
Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
Hamarosan érkezik az egész EU-ban elfogadott zöldkártya a védettségi igazolvány nyújtotta belföldi előnyök mellé. De mi van azokkal, akik az uniós szinten nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát kapták? És tényleg bárkit beoltanak Szerbiában, Dubajban vagy a Maldív-szigeteken?
Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.
A brit-svéd vakcina a 60-69 évesek körében 100 ezer emberre vetítve, 10 ezer emberből 20 súlyos esettel vizsgálva átlagosan 127,7 esetben képes megelőzni, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek. Ami a vérrögképződést illeti, az Egyesült Királyságban egymillió beadott vakcinára 7,9 trombózisos eset jutott, és összesen 32 haláleset történt.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
Bár az összes beoltottat tekintve az Európai Unió élvonalában vagyunk, az idősek között Magyarországon számottevően kisebb a beoltottak aránya, mint az uniós átlag. Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy nálunk lakosságarányosan többen halnak meg COVID-ban, mint bárhol máshol a világon.
Az oltásra jogosultak 81 százaléka megkapta már a vakcinát, ezért a 16 éven aluliak beoltásának engedélyezésére várnak Izraelben. Május 23-ától pedig Tel-Aviv lehet a világ turistaközpontja.
A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül. A helyzetet szigorú lezárásokkal hatékonyan tudták kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően stabilan kézben tartják a járványt. Hétfőn az egyetemek is megnyitottak.
Az irodákban, osztálytermekben vagy üzlethelyiségekben felgyülemlő szén-dioxid mennyisége szoros összefüggésben van a kilélegzett és még nem cserélt levegő mennyiségével. Mivel a koronavírus alapvetően aeroszolokkal terjed, a szén-dioxid mennyiségét mérő eszközökkel a levegő biztonsága is figyelemmel követhető.
Az együttérzés szintje akkor emelkedett meg, amikor kézzelfoghatóbbá vált a járvány, és sokakat testközelből érintett. Így is van olyan kirívó eset, amikor valaki csupán azért jelentkezik önkéntesnek, hogy megkapja az oltást – hangzott el a Társadalomtudományi Kutatóközpont keddi kerekasztal-beszélgetésén, ahol civil és jótékonysági szervezetek beszélgettek arról, hogyan segíthetünk a legtöbbet a krízishelyzetben.
Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.
Hétmillió adag beadott vakcina után az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai a vérrögképződéssel járó szövődmények miatt a Johnson & Johnson egydózisú oltásának leállítását kérték – ugyanazon a napon, amikor Magyarországra megérkezett a vakcina első 28 800 adagja. Biztonságos?
A többlethalálozás 1471 körül alakult egymillió lakosonként 2020 márciusa és 2021 februárja között.
A vezetőkbe vetett bizalom, több ezer önkéntes munkája, a jól bejáratott oltási rendszer, valamint India önzetlensége és geopolitikai érdekei is kellettek ahhoz, hogy a gazdaságilag visszamaradott himalájai monarchia bő egy hét alatt beoltsa a felnőtt lakosság 85 százalékát.
A Google és a Facebook mobilitási adatai szerint nem az ünnepek idején mozogtunk többet, hanem az ünnepvárási időszakban – akárcsak karácsonykor. A mobilitás egyre csak nőtt húsvét előtt, csak nagypéntektől fogva lassult az ország a két héttel azelőtti szintre.
A mozgalom felhívása szerint az iskolák túl korai újranyitása nagyobb károkat okozna, mint amennyit nyernének vele, ezért követelik, hogy április 19-étől ne legyen kötelező a jelenléti oktatás, és további ötleteik is vannak a károk minimalizálására.
A koronavírus bizonyítottan az idősekre a legveszélyesebb, Magyarország mégsem kor szerint csökkenő sorrendben oltotta be polgárait.
Az Egyesült Államokban minden harmadik halál, amit az új koronavírussal hoztak kapcsolatba, akkor is bekövetkezett volna, ha az illető nem fertőződik meg. Az összhalálozáshoz mért mutató túlbecsült, a feltüntetett százalékok kétharmada lehet reális – állítja a nyilvános amerikai adatok elemzése alapján Rockenbauer Antal fizikaprofesszor.
2020 őszén közel 5,3 millió antigén gyorstesztet végeztek el a szlovákiai tömeges tesztelési programban. A pozitív esetek és kontaktjaik elkülönítése a kutatások szerint jelentősen hozzájárult a fertőzöttek számának látványos csökkenéséhez.
A techcégek mobilitási adatai azt mutatják, hogy a múlt heti munkanapokon sem volt kevesebb a mozgás Magyarországon, mint egy héttel korábban.
A karibi szigetország már négy koronavírus elleni vakcinajelölttel büszkélkedhet, és tervei szerint még az év első felében beoltaná saját lakosságát. A fennmaradó mennyiséget a nyugati vakcinabeszerzésekből kimaradó országoknak adná el, és vakcinaturizmussal indítaná újra a járvány miatt haldokló gazdaságát.
Egy friss brit tanulmány szerint a covid elhúzódó tüneteivel küzdő betegek 23 százaléka számolt be javulásról egy hónappal az oltást követően, 5,6 százalékuknál viszont súlyosbodtak a tünetek. A kutatás szerint ebből a szempontból az AstraZeneca és a Pfizer által gyártott vakcinák között nincs különbség.
A Nemzetközi Oltóközpont Kft.-nél 5000 forintért lehet feliratkozni a koronavírus elleni oltásra, immár hónapok óta. Csakhogy, bár a vállalkozás az összes létező vakcinagyártóval kapcsolatban áll, még mindig nincs magánúton elérhető vakcina a láthatáron. A budapesti fővárosi kormányhivatal vizsgálja, hogy a cég tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e.
A mobiladatok szerint a harmadik hullámban először maradtak többen otthon az elmúlt héten, mint az azelőttin, és valamelyest csökkent a munkahelyi látogatások és a bevásárlások száma is. A mostani lezárás ennek ellenére a karácsonyinak csak az egynegyedével ér fel.
Magyarországon nem fordult elő vérrögképződés az AstraZenecával beoltottak körében, de már tucatnyi ország felfüggesztette az oltóanyag használatát a trombózisról szóló hírek miatt. Kérdés, hogy a felfüggesztés és az esetek kivizsgálása szolgálja-e az általános bizalmat, vagy pedig az, ha változatlanul folytatják az oltást az AstraZenecával.
„Az internet legyőzte az Egészségügyi Minisztériumot” – kommentálta egy epidemiológus, hogy a szerb oltási csoda megtorpanni látszik, mivel már szinte az összes regisztráltat beoltották, de ők csak a felnőtt lakosság egynegyedét teszik ki. A többieket az enyhe járványintézkedések és a COVID-tagadó orvosok miatt nehéz meggyőzni a vakcina szükségességéről.
A mobilcégek adatai szerint tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma az egy héttel korábbihoz képest.
Bár csütörtökön rekordot döntött a lélegeztetőgépen lévő betegek száma, a többiek még jóval többet mozogtak, mint a járvány egy évének legtöbb napján.
Azok közül az országok közül, ahol a lakosság legalább 1 százalékát beoltották, Izraelben a legjobb a helyzet.
A techcégek mobilitási adatain az látszik, hogy a múlt héten Magyarországon enyhén, de még csökkent is a lakóhelyen és nőtt a munkahelyen töltött idő. Élelmiszerboltba és patikába is többet járunk, mint egy hónapja, amit még a tavaszias időjárás sem indokol.
A lélegeztetőgépen lévő betegek aránya az aktív fertőzöttekhez képest Romániában, Németországban és Horvátországban a legmagasabb.
Mennyivel több időt tölthetünk szeretteink vagy munkatársaink társaságában, ha maszkban beszélgetünk? A különbség százszoros is lehet, derül ki az MIT kutatóinak kalkulátorából, aminek most itt a magyarul beszélő verziója.
A techcégek mobilitási adataiban nem látszik olyan változás januárban tavaly decemberhez képest, ami megmagyarázná a járvány belobbanását.
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
A BM adatai szerint a decemberi halálozás a novemberinél is magasabb volt, a KSH számai ugyanakkor minimális csökkenést mutatnak. Az éves természetes fogyás 2020-ban 40 ezer főről 47 ezer főre, 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A betegeknek érteniük kell a betegségüket, és mindent tudniuk kell a gyógyszerről, amit kaptak. Az elmúlt tíz évben ezért küzdöttem, és most magam is az információhiány áldozata lettem. Beadtak a felkaromba valamit. És én nem tiltakoztam; hagytam.
Egy ausztrál politológiai intézet rangsorolta az egyes országok járványkezelésének hatékonyságát – a kutatók szerint nem az számít, hogy demokrácia vagy diktatúra van, hanem hogy az emberek mennyire bíznak a vezetőikben, és hogy azok a vezetők milyen intézményrendszerre támaszkodhatnak.
Több mint húszezren válaszoltak kérdésünkre, hogy melyik vakcinával oltatnák be magukat, ha ők dönthetnének. A Pfizer oltóanyaga az összes lehetséges válaszra beérkezett szavazat 52 százalékát, az orosz Szputnyik 7, a kínai Sinopharm vakcinája mindössze 1 százalékot kapott.
Az új fertőzöttek száma pedig március óta nem volt ilyen magas az országban. A WHO szakértői közben megérkeztek Vuhanba, hogy kivizsgálják, hogyan is kezdődött a világjárvány.
A mobilitási adatokból csendes téli szünetet követő aktív első munkahét rajzolódik ki Magyarországon. Ez a fegyelem a középiskolák nyitása nélkül sem feltétlenül lesz elég az új vírusvariánsok kordában tartására.
A kórház dolgozói már megkapták a koronavírus elleni oltás első adagját, így az eset arra is figyelmeztet, hogy az immunitás kialakulása eltart egy darabig.
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Az utazási korlátozásoknak leginkább csak egy járvány kitörésének idején van haszna, a kutatók szerint nincs értelme tartósan lezárni az országhatárokat.
Bár Svédországban továbbra is magasak a koronavírus-esetszámok, és ez elsősorban a kórházakban okoz problémát, a halálozás a második hullámban kevésbé volt kiugró. Annyira nem, hogy december 17-én már Magyarországon magasabb az egymillió főre jutó halálesetek száma.
A koronavírus új változatáról gyanítható, hogy a közelmúltban hozzájárult a megbetegedések számának növekedéséhez, tájékoztatta hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a WHO-t és a brit parlamentet.
A 8,5-11,8 millió lakosú országok közül nálunk a legsúlyosabb a helyzet.
Drámai emelkedést mutat a halálozások száma.